Nagy Márton: „a nagyobb összegekre lövünk”

Gulyás Gergely elmondta: a két nappal ezelőtt megalakult új kormány már két ülést tartott, az elsőn a háborús veszélyhelyzet elrendeléséről döntöttek, a másodikon pedig a rendkívüli felhatalmazással élve rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoztak létre.

Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a rezsicsökkentés, a családtámogatások és a nyugdíjak megvédéséért; a kormány olyan döntéseket hozott és olyan költségvetést nyújt be az Országgyűlésnek, amely az elmúlt években elért eredmények védelmét biztosítja.

Kifejtette: a szomszédban zajló háborús konfliktus miatt ugyan Magyarországot érintő közvetlen veszélyről nincs információ, de a humanitárius katasztrófa veszélye itt van, és a gazdasági következmények szintén súlyosak. Úgy értékelt: az elhúzódó háború és az energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, de a brüsszeli szankciós politika is felelős azért, hogy az árak radikálisan emelkedtek.

Ebben a helyzetben elvárható, hogy azon vállalatok, amelyek az áremelkedésből, a kamatok emelkedéséből extrahaszonra tesznek szert, segítsék a magyar gazdaságot, járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez, akár rezsicsökkentésről, akár a honvédelemről legyen szó – mondta.

Hozzátette: a létrehozott két alapba kerülnek az extraprofit-különadókból származó bevételek, biztosítva, hogy a kormány hosszú távon finanszírozni tudja a rezsicsökkentés és a honvédelmi fejlesztés költségeit. Azt is jelezte: az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos hiánycél teljesüljön.

Közölte: a 2023-as költségvetésben mintegy 68 ezer milliárd forintos GDP-vel, 26 ezer milliárd forint körüli költségvetési főösszeggel számolnak, 3,5 százalékos hiánycélt tűztek ki célul, 4,1 százalékos növekedést tartanak reálisnak és 5,2 százalékos inflációval kalkulálnak. A büdzsétervezetet a pénzügyminiszter csütörtökön adja át a Költségvetési Tanácsnak, és várhatóan június első felében tárgyalhat róla az Országgyűlés.

A miniszter bejelentette: péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak a magyarországi benzinkutakon rezsicsökkentett árú üzemanyagot. Kiemelte: Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbb áron tankolni, emiatt különösen a határok mentén olyan benzinturizmus alakult ki, ami már az ellátást fenyegeti. Visszaélnek azzal, hogy Magyarország képes a 480 forintos árat fenntartani, miközben Európában 700-900 forintos árak vannak.

Közölte: a visszaélések megakadályozására vezetik be péntektől azt, hogy csak a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autók tankolhatnak Magyarországon 480 forintos áron; a külföldiek is tankolhatnak, de piaci áron.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: mivel újabb gazdasági válság közeleg, válságálló gazdaságot kell építeni, ennek részeként fontos, hogy kézben tartsák a költségvetést és az államadósságot. Kiemelte: ragaszkodnak ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány.

Közölte: a növekvő bevételeket főként extraprofit-különadókból fogják finanszírozni, de emellett a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, hogy elérjék a kitűzött hiányt. A kiadáscsökkentést úgy akarják elérni, hogy egyrészt csökkentik a minisztériumok költségvetését, másrészt pedig az állami beruházásokat át kell ütemezni, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni – magyarázta.

A miniszter úgy vélte, a kiadási oldal csökkentése 60, a bevételek növekedése pedig 40 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy elérjék a kitűzött hiánycélokat.

Kifejtette: nyolc területen vezetik be az extraprofit-különadót, az intézkedéstől összességében több mint 800 milliárd forint bevételt várnak. A bankszektorban az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, a kettő összesen 300 milliárd forintot jelent, ebből 50 milliárdot tesz ki a tranzakciós illeték - magyarázta.

Közölte: a biztosítóktól 50 milliárd forintot vonnának el, az energiaszektorban – itt főként a Mol érintett – 300 milliárd forintot. A kiskereskedelmi szektortól 60 milliárd, a telekommunikációs szektortól 40 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, a gyógyszerforgalmazóktól – ide nem értve a kis gyógyszertárakat – 20 milliárd forintot szednének be – sorolta. Hozzátette: 2023-tól újra bevezetik a reklámadót, ettől 15 milliárd forint bevételt remélnek.

A tárcavezető az intézkedést indokolva elmondta: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot – fűzte hozzá.

Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is – mutatott rá.

Nagy Márton hangsúlyozta: nem veszik el a profitot, az extraprofitot vonják el, ezért nem gondolják, hogy az elvonás megjelenne a fogyasztóknál.

Nagy Márton elmondta: a két alapba idén összesen 900 milliárd forint kerül, ebből a rezsivédelem célját 700, a honvédelemét 200 milliárd forint szolgálja. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet – fogalmazott, megjegyezve, „a nagyobb összegekre lövünk”, márpedig az érintett a nyolc szektorban termelődött a legtöbb extraprofit.

Nagy Márton elmondta azt is, hogy az extraprofitadón felül a két alapba összesen mintegy százmilliárd forintot kisebb adótételek „finomhangolásával” szed be a kormányzat. A többi közt emelkedni fog az alkohol jövedéki adója, de változni fog a népegészségügyi adó vagy a cégautók adózása is.    

Nagy Márton hangsúlyozta: az egyes cégek Magyarországon maradását nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hozzátéve, 12 év alatt a bankrendszerben sikerült 50 százalék fölé emelni a magyar tulajdon arányát, a biztosítási szektorban azonban ez még mindig 20 százalék alatti. Ugyanezt gondolom a kiskereskedelmi szektor élelmiszer ágazatánál – tette hozzá Nagy Márton.

Annak kapcsán, hogy 861 milliárd forintnyi beruházást halaszt el jövőre a kormány, Nagy Márton megjegyezte: a magyarországi beruházási ráta 27 százalékos, amiből 5–6 százalékot tesz ki az állami - ami Európában a legnagyobb –, a többi piaci beruházás. Utóbbit továbbra is ösztönzik, így az állami csökkenésének nem lesz olyan nagy hatása.

Gulyás Gergely jelezte, „egy megközelítő lista van” az elhalasztandó beruházásokról, de a főszabály az, hogy „torzókat nem hagyunk”, el nem indult beruházásokat lehet elhalasztani, döntően az építőipar területén.

A rezsivédelmi alap a jelenlegi fogyasztói árak megtartását szolgálja – mondta Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a honvédelmi alap segítségével a kormány felgyorsítja a már korábban is tervezett haderőfejlesztést.

Az érintett szektorok pontosan tudják, hogy az extraprofit olyan profit, amiért nem dolgoztak meg – fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve: elvárják, hogy ezt ne hárítsák át a fogyasztókra, de vizsgálni fogják az érintett ágazatok árképzését.

A különadókról folytatott egyeztetésekről Nagy Márton úgy nyilatkozott: szerdán tárgyalt e témában a Bankszövetséggel, ma az energiaszektor képviselőivel, beszámolt nekik a döntésről és annak okairól.

Gulyás Gergely közlése szerint a kormány úgy látja, „nagy intézkedésekként” ezek a lépések elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Megemlítette, jövőre is ugyanennyi pénz áll majd rendelkezésre családtámogatásokra, mint idén, a lejáró támogatásokat vagy meghosszabbítják, vagy, ha hatékonyabb eszközt látnak a célok elérésére, másikkal váltják fel.

A miniszter a kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: ha nem tör ki az ukrajnai háború, elmaradt volna a beruházások egy évvel való elhalasztása. Megjegyezte, „olyan nagy gazdasági növekedési áldozatot ez sem jelent”.

Gulyás Gergely felidézte: a reklámadót nem bevezetik, „csupán a felfüggesztést nem tartjuk fent”, megjegyezve, az extraprofitra kivetett adókkal olyan eszközöket vetnek be, amelyek nem méltánytalanok, és amelyek már uniós fórumok előtt is kiállták a próbát.

Hangsúlyozta: ezek az adók nem adnak okot áremelésre, mert extrahasznot adóztatnak meg, ami „nem indokolja, hogy az emberek által fizetendő költségek emelkedjenek”. Hozzátette, ha az adó tömeges áthárítását észleli a kormány, az ellen fel fog lépni.

Gulyás Gergely jelezte: a légitársaságoknak induló utasonként mintegy 10 eurónyi teherrel kell majd számolniuk extraprofitjuk után.

Csak extrát vonunk el – hangsúlyozta Nagy Márton, hozzátéve, ez az elvonás is csak részleges. Hozzátette, nincs az intézkedésnek inflációs hatása. Kitért arra is: részletes számítások különítik el a hosszú távú profitot az extraprofittól. (MTI)