Különadó

Első ránézésre egyértelműnek tűnhetnek a szabályok a gyógyszergyártókra kivetett új különadóval kapcsolatban, azonban számos gyakorlati kérdés merül fel.

A napokban Magyarország Kormánya döntést hozott egy rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról, melynek forrását bizonyos szektorokra kivetett, ún. „extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.

A kormány által bejelentett extraprofitadók alapja a gazdasági adatok alapján bizonyos szektorokban körvonalazódó profitnövekedés. Az Opten az érintett ágazatokat elemezte az elmúlt évek pénzügyi adatai alapján.

Az eddig nyilvánosságra hozott részleteket az RSM Hungary szakértője foglalta össze.

A kormány május 26-ai bejelentése alapján több, mint 800 milliárd forintos külön adóterhelést kaphatnak egyes szektorok. Ez a valaha volt legnagyobb ágazati adókiigazítás Magyarországon - véli a Niveus Consulting Group.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény, amely június 10-én lépett hatályba. Az idén május 1-jétől ideiglenesen bevezetett különadó ezzel állandó adónemmé vált, és változtak az eljárási szabályok.

Az Európai Bíróság kihirdette a másodfokú ítéletét két magyarországi különadó egyesített perében. Ebben a perben a magyar kormány támadta, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását.

A koronavírus-járvány elleni védekezési alapba 663 milliárd forintot biztosít a kormány, abba be kell fizetni az idei párttámogatások 50 százalékát, a multinacionális láncokat terhelő kereskedelmi adót, a pénzügyi szektor hozzájárulását és a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részét.

Az Európai Bíróság március 3-án hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. A testület mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

A digitális üzleti modellek térhódításával párhuzamosan egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni az ezt alkalmazó vállalkozásokra?

Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke előkészít egy törvényjavaslatot, amellyel eltörlik az áruházláncokat sújtó különleges illetéket.

A román kormány különadót vet ki 2019-től a pénzintézetekre, amelyeknek a bankközi hitelkamatláb mértéke alapján számolják fel az illetéket.