2023 július 1-től több társadalombiztosítást érintő változás is életbe lépett, nem csak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében, hanem az adatszolgáltatás tekintetében is. A társaságokat érintő legfontosabb változásokat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője foglalta össze.
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató 2023. július 1-jétől minden hónap 20. napjáig kizárólag elektronikus úton egy új formátumú adatszolgáltatást köteles teljesíteni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágvezetője.
Az adatszolgáltatást a TB-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített – a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett – nyomtatvány alkalmazásával küldheti meg az egészségbiztosító számára.
Az új adatszolgáltatás mellett már nem kell külön teljesíteni a kifizetőhelyi elszámolást (EB23), illetve a statisztikai elszámolást sem.
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmek kapcsán változás, hogy a foglalkoztatónál kell előterjeszteni a kérelmet akkor is, ha a biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni. Azaz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a (baleseti) táppénz iránti kérelmet akkor is a foglalkoztatóhoz (azaz a volt foglalkoztatóhoz) kell benyújtani, ha a biztosítottnak időközben már megszűnt a jogviszonya.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.
A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.
Módosult a táppénz-jogosultság időtartama: korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt, továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben (Tbj. 6. §) meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra.
Július 1-től már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját.
A törvénymódosítás értelmében (Ebtv. 46.§ (1)) a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul”.
Mikor nem jár táppénz?
Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” hatályon kívül helyezésre kerültek, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik.
A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.
2023. július 1-jétől nem jár táppénz:
Gyermekápolási táppénz érintő változások
A mostani módosítás egyértelművé tette, hogy az éves gyáp napok száma mettől meddig jár a szülőnek, illetve a gyermekek életkorának meghatározása sem volt pontos.
Ebtv. 46. § (1) bekezdés módosítása egyértelműen és egységesen kimondja, hogy a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni.
Az 1–3 éves korcsoport esetében egyúttal a jogalkotó 84-ről 168 napra növelte az egyedülálló szülő által igénybe vehető gyermekápolási táppénz napokat (igazodva a többi korcsoport esetében már korábban bevezetett szabályozáshoz).
A gyermekápolási táppénz esetén a gyermek életkorának megfelelően meg van határozva a jogosultsági idő. Az egyedülálló szülők esetében a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek esetében is meghatározták a gyáp napok számát. Viszont az 1-3 éves korcsoport esetében nem volt elkülönítve ez a kategória. Most pótolták ezt a hiányosságot, így már az egyedülálló szülőnek az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermeke ápolása esetén évenként, gyermekenként 168 naptári napra jár a gyermekápolási táppénz.
Eddig havi összegben volt megállapítva. A módosítás szerint most már naptári napi összeget kell megállapítani, ami a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 70 százalékának a harmincad része. A hallgatói gyed összege nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékának harmincad részénél.
Az ivóvízkincset kímélő és alacsony energiafelhasználású üzemmel bővül Szolnok több mint hét évtizede fejlődő vegyipari ökoszisztémája az elektrolitgyártás vezetői közé tartozó KunlunChem százmillió eurót meghaladó befektetésével.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.