Milyen módosításokra számíthatunk a nyári adócsomagban?

2019. 06. 23., 14:00

A PwC szakértőinek összefoglalója.

A kormány 2019. június 4-én és június 11-én terjesztette az Országgyűlés elé a nyári adótörvény-módosító javaslatcsomagot, amely három törvényjavaslatból áll. A javaslatok fő célja az Európai Unió adóelkerülés megakadályozását célzó irányelvében foglalt rendelkezések magyar szabályokba történő átültetése, valamint a hatályos magyar adószabályok belföldi igényeken alapuló módosítása, pontosítása, különös tekintettel a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentésére, a csoportos társaságiadó-alanyiság szabályaira, a behajthatatlan követelésekhez kapcsolódó áfacsökkentési lehetőségre, valamint a társasági adóelőleg-kiegészítési szabályokra.

Az alábbiakban bemutatjuk a nyári adócsomag-tervezet legjelentősebb elemeit. Fontos kiemelni, hogy az adócsomag jelen állapotában még csak javaslatnak tekintendő, adótörvény-módosításnak az Országgyűlés általi elfogadást követően fog minősülni.

Társasági adót érintő változások

A 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Ugyanakkor az adózók 2019-re még önkéntes alapon kiegészíthetik adóelőlegüket a várható fizetendő adó összegére és így lehetőség nyílik arra, hogy a 2019-es adóév tekintetében még éljenek az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5 százalékos adóelőnyt jelentő lehetőségével (látvány-csapatsport-, vagy filmtámogatás keretében). A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetében az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség utoljára abban az adóévben alkalmazandó, amelynél az adóelőleg-kiegészítési határidő a javaslat elfogadását és így a módosító törvény hatályba lépését megelőzi.

Amíg az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése várhatóan adminisztratív és cash-flow szempontból kedvezően érinti majd az adózókat, fontos kiemelni, hogy az adóról való rendelkezés magasabb, 7,5 százalékos adójóváírásra jogosító lehetősége a módosított szabályok szerint kizárólag a havi, illetve negyedéves adóelőlegből történő felajánlás útján érhető el az adózók számára a 2020-as adóévtől kezdődően. Ennek megfelelően annak, aki maximálisan ki szeretné használni az adóról való rendelkezésben rejlő előnyöket, javasolt már 2019 decemberéig döntést hozni a 2020 januárjától teljesítendő adóelőlegek felajánlásáról.

A javaslat fogalmi szinten is több újítást, illetve pontosítást tartalmaz. Új társasági adóalanyként nevezi meg a javaslat a vagyonkezelő alapítványt, melynek kapcsán az osztalék fogalma is pontosításra kerül. A javaslat szerint a vagyonkezelő alapítvány adóalapját a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal megegyezően állapítja meg.

További jelentős változás, hogy 500 millió forintról fokozatosan csökken a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó minimum beruházási küszöbérték a kis-és középvállalkozások által megvalósított beruházások kapcsán. Így 2023-ra a középvállalkozásoknak elegendő 100 millió, kisvállalkozásoknak pedig 50 millió forintot elérő beruházást megvalósítani, hogy fejlesztési adókedvezményben részesülhessenek. Az új küszöbértékek szerinti beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményeket a módosítások hatályba lépését követő bejelentések (megkezdett beruházások) esetében lehet majd alkalmazni.

Csoportos társaságiadó-alanyiságot érintő változások

A javaslatban hangsúlyos szerepet kap a csoportos társasági adóalanyiság szabályainak kiegészítése, pontosítása. A javaslat szerint a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is megkezdheti csoporttagként a tevékenységét. Ebben az esetben az új csoporttag esetében a csoporttagság keletkezésének napja az adókötelezettsége keletkezésének napja lesz. Fontos, sokakat érintő egyszerűsítés, hogy a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos adminisztrációs feladatok egyszerűsödnek azáltal, hogy a csoporttagok önálló nyilatkozattételre az adóhatóság felé nem lesznek kötelezettek, azt a csoportképviselő felé lesz szükséges megtenniük a jövőben. A javaslat szerint eltörlésre kerülne továbbá a csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel, amely számottevő egyszerűsítést jelenthet a jövőben csoportos adóalanyiságot választók számára.

További jelentős módosítás a csoportos adóalanyiság kapcsán, hogy szabályozza a csoporttagság előtt megszerzett adókedvezményre való jogosultság sorsát, mind a csoport fennállása, mind pedig a csoporttag megszűnésének esetében. Eszerint az adókedvezmény igénybevételekor a feltételek teljesítését vállaló csoporttag csoportból történő kiválása esetén is tovább viheti az adókedvezményt, amennyiben a vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel.

A kamatlevonási korlátra vonatkozó szabályok is némiképp módosulnak, így bár a korábbi korlát összege megmarad, a számítás módja csoportos adóalany esetén változni fog.

Európai uniós jogharmonizációs feladatok

A jogharmonizációs javaslatban számos új fogalom kerül bevezetésre, melynek jelentős része az adóelkerülést célzó, úgynevezett „ATAD II” irányelv implementálásával van összefüggésben. Bevezetésre kerül többek között az (i) ugyanazon tényállás államok között eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek, (ii) a strukturált jogügylet, (iii) a hibrid gazdálkodó szervezet és (iv) az önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely fogalma. Az ATAD II implementálásával összefüggésben részletesen szabályozásra kerül a tőkekivonás intézménye és kiegészítésre kerülnek az adóelkerülést célzó szabályok.

Vitarendezési eljárások és információcsere

Jelentős változás a magyar adózási szabályokban, hogy implementálásra kerülnek az Európai Unió DAC6 irányelv szerinti határokon átnyúló, adótervezést is érintő ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásra és automatikus információcserére vonatkozó rendelkezések, valamint a javaslat tartalmazza az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárások részletes eljárási szabályait is. Így részletesen kidolgozásra kerül:

  • a panasz intézménye és az arról való döntéshozatal;
  • a kölcsönös egyeztető eljárás;
  • a nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és ellentétek részletezése;
  • maga a vitarendezés megindításának szabályai;
  • a tanácsadó bizottság felállítása, működése és eljárása;
  • a költségviselés és a döntés;
  • valamint a tagállamok illetékes hatóságainak megállapodása alapján lehetőség van alternatív vitarendezési bizottság felállítására is.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS