Mennyire extra az extraprofit?

2022. 05. 27., 17:27

A kormány által bejelentett extraprofitadók alapja a gazdasági adatok alapján bizonyos szektorokban körvonalazódó profitnövekedés. De mennyire extra az extraprofit? Az Opten az érintett ágazatokat elemezte az elmúlt évek pénzügyi adatai alapján.

A családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a rezsicsökkentés megvédése érdekében háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány május 24-én.

A kormány úgy határozott, hogy új költségvetési alapokat hoz létre, ahonnan a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit finanszírozza. Két évre vonatkozóan kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Május 26-án kiderültek az intézkedések és különadók részletei is. A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd - ismertette Nagy Márton. Ez jövőre emelkedhet a miniszter szerint.

A különadókkal a cél, hogy a nagyobb szektorokat adóztassák, a kormány kommunikációjában erősen megjelenő extraprofitra hivatkozva.

A 8 szektor, ahol a külön adók megjelennek 2022-ben és 2023-ban a következők:

Hogyan érintheti a kormány intézkedése a piaci szereplőket?

Bankok

A 10 legnagyobb (2020-as mérlegfőösszeg alapján) magyarországi bank mindegyikéről elmondható, hogy bár bevételeleik növekedtek, eredményességük 2019-ről 2020-ra csökkent. Ez leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel, illetve a hitel törlesztési moratóriummal magyarázhatók. Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a bejelentett különadók, milyen mértékben fogják vissza majd a bankok nyereségességét és hogyan igyekeznek majd pótolni azt.

A bankok ágazatának (6419 - Egyéb monetáris közvetítés) bevételei 2020-ban összesen 1810 milliárd Forintra tehetők, az itt működő vállalatok adózott eredménye pedig 191 milliárd Forintra. (A bankok mérlegében nem jelenik meg az értékesítés nettó árbevétele, ez az összeg az Opten saját logikája alapján készül a beszámoló sorok bevételként értelmezhető sorainak összege alapján.)

A kormány május 26-i bejelentése alapján 2022-ben és 2023-ban is 250+50 milliárd Forintot szeretne külön adók formájában beszedni az említett ágazatból. Bár feltételezhetjük, hogy a gazdaság élénkülése miatt a bankok is nagyobb eredményeséggel működtek 2021-ben, ennek pontos eredményét a 2021-es beszámolókban láthatjuk majd.

A portfolio.hu becslései szerint az OTP csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd Forint extraprofitadót fizethetnek, emellett nő a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségük is.

Energiaszektor

Az energiaszektorba tartozó vállalkozások 2020-as évi beszámolóiból jól látszik, hogy a szektor eredményességét nagyon erősen befolyásolta a koronavírus járvány. A 10 legnagyobb szereplő adózott eredménye jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult.

Elmondható, hogy az egész szektor megtorpant ebben az időszakban.

A szektorra kiszabott különadó kiemelten fogja érinteni a MOL-t. A már leadott 2021-es beszámolók alapján viszont már sokkal pozitívabb képet fest a vállalatok árbevétele és adózott eredménye, a kilábalás a szektorban erőteljes. A MOL esetében a 2020-as 70 milliárd forintos veszteség már 409 milliárd Forintos eredménnyé növekedett.

Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója elmondta: „Az extraprofit értelmezésénél mindenképp érdemes hosszabb idősorokat elemezni, hiszen egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csupán a köztes 2 év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé. A jelenlegi inflációs környezetben jelentős különbség van a bevétel/nyereség nominális és reálértéke között is.”

Kiskereskedelem

A kiskereskedelemben, a bevételek arányaiban emelik a jelenlegi adókulcsokat:

– 100 milliárd bevétel felett 2,7 százalék a jelenlegi kulcs, ez 4,1 százalékra módosul,

– 30–100 milliárd között: 0,4 százalék az adó ez 1 százalékra emelkedik,  

– 500 millió – 30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs.

Az adókulcsok emelése a nagy kiskereskedelmi láncok közül az alábbiakat érinthetik leginkább:

A nagy kiskereskedelmi láncok jellemzően tudták növelni bevételeiket és eredményességüket az elmúlt években. Ez alól kivételt képez a Tesco, mely negatív értékkel zárta eredményét 2020-ban.

Jelen pillanatban 2023-ig tervezik az ismertetett különadókat, de Nagy Márton elmondta, hogy a bizonytalan környezetben az a cél, hogy a magyar gazdaság válságálló képessége javuljon

„Hogy 2023-ban mi lesz, azt meglátjuk majd” – mondta Nagy Márton.

Ezek alapján feltételezhető, hogy a vállalatok úgy értékelik, hogy az említett lépések tartósan hatással lesznek a működésükre, és ehhez az új normához igazítják tevékenységüket. Mivel profitorientált szektoroktól beszélünk, ezért könnyen megeshet, hogy ezeket az extra terhet tovább hárítják, illetve a beruházási és befektetési terveiket átértékelik.

Nagy Márton elmondása szerint a kormány elvárja, hogy a vállalatok ne hárítsák át ezeket az adókat, ezért nem számolnak inflációs és növekedési hatással. Nagy Márton szerint az adók áthárítását a vállalatok profitjának növekedésével lehet majd ellenőrizni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS