Hogyan jöhet létre egy szerződés?

2021. 10. 17., 13:45

Előző héten megtudhattuk, hogy mi is valójában egy szerződés. De hogyan jöhet létre? Lehet, hogy akkor is kötöttél szerződést, amikor nem tudtad, hogy éppen azt teszed? Mit jelent a ráutaló magatartás? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi minősül szerződésnek?

Kis emlékeztető, ha esetleg nem olvastad az előző részt.

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Hogy ez mit is jelent pontosan, olvasd el itt.

Hogyan jöhet létre egy szerződés? Írásban, szóban és a bűvös ráutaló magatartás

Most, hogy már tudjuk, hogy mi az, ami biztos, hogy minden szerződéshez kell, fontos azt is tudni, hogy milyen formában jöhet létre szerződés.

Szerződés létre jöhet:

  • írásban,
  • szóban,
  • ráutaló magatartással.

Írásbeli szerződés

Írásban jön létre egy szerződés, amikor a felek ténylegesen írásba foglalják azt, amiben megállapodnak. Jogszabályok rendezik, hogy az egyes szerződéseknél mit hogyan kell csinálni, minek kell benne lennie és mi maradhat ki, mi történik, ha valami kimarad és így tovább.

Szóbeli szerződés

Szóbeli szerződések esetén a felek nem foglalják írásba a megállapodásukat, helyette szóban hangzik el, hogy miben is egyeznek meg. A szóbeli szerződések ugyanúgy szerződésnek tekintendők, azonban lényeges különbség, hogy egy vita vagy nézeteltérés esetén nehezebb kideríteni, hogy valójában mi is hangzott el. Ilyenkor jön be a képbe, hogy ki mire emlékszik, márpedig az emlékek nem mindig megbízhatóak.

Ráutaló magatartás: ez meg mi a szösz?

Hát ez az, amire a legtöbben még csak nem is gondolnak.

A ráutaló magatartás azt jelenti, hogy az egyik fél valamit tesz, vagy éppen nem tesz meg, vagyis valamilyen magatartást tanúsít, amiből a másik félnek egyértelműen fel kell ismernie, hogy mit akart a személy.

Ráutaló magatartás: példák, hogy el tudd képzelni

- Ha bemegyek a boltba, kiválasztok egy terméket, elmegyek vele a pénztárhoz, majd kifizetem, akkor ráutaló magatartással létrejött az adásvételi szerződés. Mindehhez egyetlen szónak sem kellett elhangoznia.

- Bírósági döntés született már arról is, hogy ráutaló magatartás az is, mikor a vevő a lakást birtokba veszi és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki. Ilyenkor a közüzemi szerződés ráutaló magatartással, vagyis a szolgáltatás igénybevételével létrejön a felek között.

- Ugyanez a helyzet, ha beülünk egy étterembe, rendelünk majd el is fogyasztjuk az ételt. Létrejött egy szerződés és fizetnünk kell érte, nem hivatkozhatunk arra, hogy mi úgy gondoltuk, ingyen megvendégelnek bennünket.

Hogy mikor jön létre egy szerződés ráutaló magatartással, azt nem mindig könnyű eldönteni. Sok bírósági döntés született már a kérdésben. Egy biztos, ráutaló magatartással naponta akár többször is köthetünk szerződést.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS