Mi minősül szerződésnek?

2021. 10. 11., 16:00

Kötöttél már szerződést életedben? Ha arra gondolsz, hogy soha nem írtál alá egyet sem, ügyvédnél sem jártál, szóval biztos nem, akkor valószínű, hogy tévedsz. Miért? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd elmagyarázza.

Mi minősül szerződésnek?

Ahhoz, hogy megérthesd, hogy mikor is kötsz szerződést, tudni kell, hogy egyáltalán mi is a szerződés. Jogilag mit nevezünk annak? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Tehát a Polgári Törvénykönyv azt mondja, hogy

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van, igaz? Itt a magyarázat hozzá:

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Kölcsönös az, ami mindkét félre egyformán kötelező. Ha a nagyi az unokájának akarja ajándékozni a régi családi zongorát, de az unoka nem akarja, mert be sem férne a belvárosi garzonjába, akkor bizony itt nem jön létre ajándékozás, mert a felek akarata nem kölcsönös. Az egyik akarja, a másik nem.

Egybehangzó az, ami egymással megegyezik, összhangban van. Ha én a 10 éves, kopott biciklimet készpénzért egyösszegben akarom eladni, de a vevő részletekben tud fizetni, vagyis csak 1 év alatt jutok a pénzemhez, akkor közöttünk nem jöhet létre szerződés, mert az akaratunk nem egybehangzó. Bár mindketten ugyanarról a bicikliről beszélünk, én el akarom adni, ő meg akarja venni, de az akaratunk még sincs összhangban Így nem jöhet létre az adásvétel. Ahhoz, hogy létrejöhessen a szerződés a fizetéssel kapcsolatban is meg kell egyeznünk egymással.

Szolgáltatás alatt nem csak a hétköznapi értelemben vett szolgáltatást kell érteni. Ide tartozik, hogy valakinek valamit eladnak, bérbe adnak, ajándékoznak, valamit megcsinálnak vagy éppen valamitől tartózkodnak és még hosszan sorolhatnánk.

Mi a jognyilatkozat?

A jognyilatkozat olyan nyilatkozat, amit az illető akar és azzal valamilyen jogi hatást akar elérni.

Vagyis nem minden kimondott szó lesz jognyilatkozat. Ha a nagyi, miközben éppen azon szomorkodik, hogy összeveszett a család, elkeseredésében azt mondja az egyik unokának, hogy mindent rád hagyok, az még nem lesz egy olyan jognyilatkozat, ami alapján tényleg minden az unokára száll.

Most, hogy már tudjuk, mi is egy szerződés, megnézhetjük, hogy valójában milyen módon jöhet létre. Ezt egy következő cikkben tesszük meg.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS