Mi minősül szerződésnek?

2021. 10. 11., 16:00

Kötöttél már szerződést életedben? Ha arra gondolsz, hogy soha nem írtál alá egyet sem, ügyvédnél sem jártál, szóval biztos nem, akkor valószínű, hogy tévedsz. Miért? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd elmagyarázza.

Mi minősül szerződésnek?

Ahhoz, hogy megérthesd, hogy mikor is kötsz szerződést, tudni kell, hogy egyáltalán mi is a szerződés. Jogilag mit nevezünk annak? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Tehát a Polgári Törvénykönyv azt mondja, hogy

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van, igaz? Itt a magyarázat hozzá:

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Kölcsönös az, ami mindkét félre egyformán kötelező. Ha a nagyi az unokájának akarja ajándékozni a régi családi zongorát, de az unoka nem akarja, mert be sem férne a belvárosi garzonjába, akkor bizony itt nem jön létre ajándékozás, mert a felek akarata nem kölcsönös. Az egyik akarja, a másik nem.

Egybehangzó az, ami egymással megegyezik, összhangban van. Ha én a 10 éves, kopott biciklimet készpénzért egyösszegben akarom eladni, de a vevő részletekben tud fizetni, vagyis csak 1 év alatt jutok a pénzemhez, akkor közöttünk nem jöhet létre szerződés, mert az akaratunk nem egybehangzó. Bár mindketten ugyanarról a bicikliről beszélünk, én el akarom adni, ő meg akarja venni, de az akaratunk még sincs összhangban Így nem jöhet létre az adásvétel. Ahhoz, hogy létrejöhessen a szerződés a fizetéssel kapcsolatban is meg kell egyeznünk egymással.

Szolgáltatás alatt nem csak a hétköznapi értelemben vett szolgáltatást kell érteni. Ide tartozik, hogy valakinek valamit eladnak, bérbe adnak, ajándékoznak, valamit megcsinálnak vagy éppen valamitől tartózkodnak és még hosszan sorolhatnánk.

Mi a jognyilatkozat?

A jognyilatkozat olyan nyilatkozat, amit az illető akar és azzal valamilyen jogi hatást akar elérni.

Vagyis nem minden kimondott szó lesz jognyilatkozat. Ha a nagyi, miközben éppen azon szomorkodik, hogy összeveszett a család, elkeseredésében azt mondja az egyik unokának, hogy mindent rád hagyok, az még nem lesz egy olyan jognyilatkozat, ami alapján tényleg minden az unokára száll.

Most, hogy már tudjuk, mi is egy szerződés, megnézhetjük, hogy valójában milyen módon jöhet létre. Ezt egy következő cikkben tesszük meg.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS