Mi minősül szerződésnek?

2021. 10. 11., 16:00

Kötöttél már szerződést életedben? Ha arra gondolsz, hogy soha nem írtál alá egyet sem, ügyvédnél sem jártál, szóval biztos nem, akkor valószínű, hogy tévedsz. Miért? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd elmagyarázza.

Mi minősül szerződésnek?

Ahhoz, hogy megérthesd, hogy mikor is kötsz szerződést, tudni kell, hogy egyáltalán mi is a szerződés. Jogilag mit nevezünk annak? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Tehát a Polgári Törvénykönyv azt mondja, hogy

„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”

Ez így igazán jogászi nyelven van, igaz? Itt a magyarázat hozzá:

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Kölcsönös az, ami mindkét félre egyformán kötelező. Ha a nagyi az unokájának akarja ajándékozni a régi családi zongorát, de az unoka nem akarja, mert be sem férne a belvárosi garzonjába, akkor bizony itt nem jön létre ajándékozás, mert a felek akarata nem kölcsönös. Az egyik akarja, a másik nem.

Egybehangzó az, ami egymással megegyezik, összhangban van. Ha én a 10 éves, kopott biciklimet készpénzért egyösszegben akarom eladni, de a vevő részletekben tud fizetni, vagyis csak 1 év alatt jutok a pénzemhez, akkor közöttünk nem jöhet létre szerződés, mert az akaratunk nem egybehangzó. Bár mindketten ugyanarról a bicikliről beszélünk, én el akarom adni, ő meg akarja venni, de az akaratunk még sincs összhangban Így nem jöhet létre az adásvétel. Ahhoz, hogy létrejöhessen a szerződés a fizetéssel kapcsolatban is meg kell egyeznünk egymással.

Szolgáltatás alatt nem csak a hétköznapi értelemben vett szolgáltatást kell érteni. Ide tartozik, hogy valakinek valamit eladnak, bérbe adnak, ajándékoznak, valamit megcsinálnak vagy éppen valamitől tartózkodnak és még hosszan sorolhatnánk.

Mi a jognyilatkozat?

A jognyilatkozat olyan nyilatkozat, amit az illető akar és azzal valamilyen jogi hatást akar elérni.

Vagyis nem minden kimondott szó lesz jognyilatkozat. Ha a nagyi, miközben éppen azon szomorkodik, hogy összeveszett a család, elkeseredésében azt mondja az egyik unokának, hogy mindent rád hagyok, az még nem lesz egy olyan jognyilatkozat, ami alapján tényleg minden az unokára száll.

Most, hogy már tudjuk, mi is egy szerződés, megnézhetjük, hogy valójában milyen módon jöhet létre. Ezt egy következő cikkben tesszük meg.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS