EPR-bevallások: nem éri meg trükközni vagy lapítani

2023. 10. 12., 17:22

Még sok részletkérdés rendezetlen, de az már most látszik, hogy nem éri meg sem trükközni, sem lapítani. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.

Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség jegyében megfizetendő díj egy minden szempontból új „állatfaj” a közteher jellegű befizetések rendszerében: azt kötelező megfizetni, mégsem minősül adónak; a díjat egy piaci magánszereplő szedi be, ennek menetét mégis egy erre kijelölt állami hatóság ellenőrzi. Emiatt aztán számtalan bizonytalanság és jogértelmezési kérdés jellemzi az új szabályozás bevezetését, amelyeknek az első, október 20-án esedékes adatszolgáltatása bizonyosan sok fejtörést fog okozni. Ehhez kapcsolódóan az egyik ilyen kérdéskör az ellenőrzés és a szankcionálás rendszere: ha az EPR nem adó, akkor ki és milyen módon fogja ellenőrizni a bevallások helyességét, a bevallások alapján keletkező fizetések teljesítését, milyen eszközök állnak a rendelkezésre, és milyen szankciókra lehet számítani?

Hatóság VAN, de nem NAV

A jogszabály egyértelműen nevesíti az EPR-kötelezettségek teljesítését ellenőrző hatóságot: ez az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság, amely a Pest Vármegyei Kormányhivatal keretein belül működik. Mint minden hatóságnak, a Hulladékgazdálkodási Hatóságnak is számos ellenőrzési jogkör áll a rendelkezésre. Így sok egyéb között beléphet a díjfizetők létesítményeibe, iratokat és egyéb dokumentumokat kérhet be, továbbá adatigényléssel fordulhat az adóhatósághoz is.

„Ennél is fontosabb azonban, hogy az EPR-kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, az EPR-alanyok ellenőrzésre történő kiválasztásához a hatóság alapjáraton is több forrásból fog adatokat kapni” – emeli ki Bereznai Henrik ügyvéd.

Így a hatóság a hatékony fellépéshez szükséges információk egy részét közvetlenül az adóhatóságtól fogja megkapni. Az adóhatóság ugyanis a környezetvédelmi termékdíj bevallások és a valós idejű online számlaadat-szolgáltatások révén olyan releváns információkkal rendelkezik, amelyeket automatikusan meg tud majd osztani a hatósággal. Ezek birtokában a hatóság előreláthatóan nagy hatékonysággal lesz képes fellépni a „bliccelőkkel” szemben.

Ezen túlmenően a hatóság adatokat fog kapni maguktól a vállalkozásoktól is, de ugyanígy a hatóság adatállományát fogja gazdagítani az EPR-rendszer központi szereplője, a MOHU Zrt. is (aki a vállalkozásoktól az EPR díjat beszedi). Ha mindez nem lenne elég, a MOHU Zrt.-vel szerződött alvállalkozók is kötelesek lesznek negyedévente adatot szolgáltatni a hatóság részére. Az adatszolgáltatások keretében az érintetteknek meg kell majd küldeniük a hatóság részére többek között az átvett, a gyűjtött vagy az előkezelt körforgásos termékekből származó hulladékok mennyiségét és azonosító kódszámát is.

„Az megint más kérdés, hogy rendelkezik-e a Hulladékgazdálkodási Hatóság az adatok feldolgozásához szükséges, megfelelő technikai infrastruktúrával, valamint a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges személyzettel” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Ugyanakkor – elnézve például az adóhatóság berkeiben csak az utóbbi időkben megvalósult IT-fejlesztéseket – feltételezhető, hogy előbb-utóbb a hulladékgazdálkodási szervezet is több adattal fog rendelkezni az egyes vállalkozásokról, mint amennyit a vállalkozások saját magukról nyilvántartásra érdemesnek találnának. Ne feledjük, a magyar hatóságok már széles körben élnek a „big data” adta lehetőségekkel!

Mi történik a bliccelőkkel?

Sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy ők maguk is az EPR hatálya alá tartoznak, de bizonyosan akadnak olyanok is, akik jobb tudomásuk ellenére tervezik elsunnyogni az EPR-re vonatkozó első bevallási-befizetési kötelezettségeket. Mire számíthatnak ők?

„Az ellenőrzések a kezdeti időszakban várhatóan a rendszert szándékosan megkerülő vállalkozások és az általuk elkövetett jogszabálysértések feltárására és azonosítására, ezzel összefüggésben pedig a jogsértő vállalkozók jogkövetésének kikényszerítésére fognak irányulni” – véli a Jalsovszky szakértője. Így az első hónapokban vélhetően csak kisebb hangsúlyt fog kapni a kötelezettségek teljesítésének teljeskörű, aprólékos vizsgálata. Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy ne kellene komolyan venni a kötelezettségek megfelelő, legjobb tudásunk szerinti teljesítését.

Mulasztás vagy hibás teljesítés esetén vélhetően az elsődleges jogkövetkezmény a mulasztás pótlására vagy a hibás teljesítés korrigálására való felhívás lesz. Eredménytelen felhívás esetén – a jogsértés jellegétől függően – a hatóság mindaddig felfüggesztheti az adott körforgásos termék forgalomba helyezését, amíg a vállalkozó a regisztrációs vagy a fizetési kötelezettségének eleget nem tesz.

A fentiek mellett az is előfordulhat, hogy úszni fogunk a szemétben, mert az ún. koncessziós hulladékot a MOHU Zrt. koncessziós alvállalkozója vagy az adott regionális szerv regisztráció hiányában nem szállítja el.

Természetesen felmerül a bírságolás lehetősége is. Ebben a tekintetben még nincs tisztázva, hogy pontosan milyen összegben, milyen jogsértések esetén élhet a Hulladékgazdálkodási Hatóság a bírságolás lehetőségével, ugyanis erről az EPR-szabályozás nem rendelkezik, hanem utalást tesz az ágazati szabályokra. Éppen ezért az sem világos,  hogy aki esetleg egy hét múlva nem teljesíti EPR bevallási kötelezettségét, az utólag milyen bírságtételre számíthat. Nem árt ezért kifejezetten óvatosnak lenni. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS