Az EUB is védi a megújuló energiai befektetők elvárásait

2019. 10. 01., 19:15

Az elmúlt években valóságos aranyláz söpört végig a magyarországi napelem parkok létesítése kapcsán. A kivezetésre kerülő kötelező átvételi (KÁT) rendszer utolsó hullámában, 2016 végéig több mint 2000 MW fotovoltaikus villamosenergia-termelő kapacitás támogatására vonatkozó kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). A kötelező átvételi rendszer által hosszú távra biztosított kiemelkedő átvételi ár és a folyamatosan csökkenő fajlagos beruházási költségek kombinációja kiemelkedő befektetési lehetőséget jelent. Azonban számos piaci szereplő mérlegeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges jövőbeli szabályozási változtatás jelentősen ronthatja e projektek jövedelmezőségét.

A kivezetésre kerülő kötelező átvételi (KÁT) rendszer utolsó hullámában, 2016 végéig több mint 2000 MW fotovoltaikus villamosenergia-termelő kapacitás támogatására vonatkozó kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). A támogatást elnyerő erőművek jelentős része jelenleg is fejlesztés alatt áll. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a KÁT-rendszer hosszú távra biztosított kiemelkedő befektetéssel kecsegtet egy ilyen beruházás.

Számos piaci szereplő azonban mérlegeli annak a kockázatát is, hogy egy jövőbeli, számukra negatív szabályozási változás jelentősen ronthatja projektjeinek jövedelmezőségét Az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy közelmúltbeli döntése, valamint az EU új megújuló energia irányelve azt látszik alátámasztani, hogy a már megítélt támogatási jogosultságok negatív irányú korrekciója a tagállamok számára csak korlátok között lehetséges.

Több európai ország élt a támogatások csökkentésével

A fejlesztők körében visszatérő kérdés, hogy vajon a következő években bekövetkezhet-e a támogatási rendszer olyan átalakítása – például a jelenleg alkalmazott átvételi árak csökkentése –, amely érdemben leronthatná a KÁT-os napelem parkok jövedelmezőségét. A kérdésfeltevést megalapozza több EU-s tagállam korábbi példája is. Spanyolország, Csehország vagy Románia esetében is a mienkhez hasonló „napenergia-boomot" követően az érintett tagállamok különböző eszközökkel – a támogatási programok jelentősen megugró költségeire hivatkozva – utólagosan jelentősen csökkentették a már megítélt támogatási jogosultságok valós értékét.

Az EUB egy közelmúltbeli ítélete azonban figyelemreméltó biztosítékot jelenthet a magyarországi naperőmű fejlesztőknek projektjeik hosszú távú jövedelmezőségének szempontjából. A C-180/18., C-286/18. és C-287/18. sz. egyesített ügyekben 2019. július 11. napján meghozott ítéletében ugyanis az EUB - korábbi gyakorlatát megerősítve - ismét részletesen meghatározta azokat a kritériumokat, amelyek fennállta esetén egy tagállam az EU jogával összhangban csökkentheti a már megítélt megújuló energiatermelésre vonatkozó támogatást.

Eljárásában az EUB azt a kérdést vizsgálta, hogy az EU korábbi megújuló energia irányelvének (2009/28/EK irányelv) rendelkezései – figyelemmel a jogbiztonság és a bizalomvédelem általános jogelveire – lehetővé teszik-e egy tagállam számára, hogy az utólagosan rendelkezzen a korábban megállapított, ösztönző díjszabás csökkentéséről vagy egyenesen megszüntetéséről. A vizsgálat alá vont olaszországi szabályozásról az EUB megállapította, hogy az egyértelműen és pontosan jelezte a gondos és körültekintő gazdasági szereplők számára, hogy a fotovoltaikus napenergiát hasznosító létesítményekre alkalmazandó ösztönző rendszert a nemzeti hatóságok bizonyos előre rögzített esetekben kiigazíthatják, sőt megszüntethetik. Következésképpen az említett szabályozás rendelkezési alapján a fejlesztők nem vehették bizonyosra, hogy ezt a rendszert Olaszország változatlanul fenntartja majd.

Milyen esetben engedhető meg a kiigazítás?

Az ítéletből jelentős következtetések vonhatók le a már odaítélt támogatási jogosultságok jövőbeli esetleges negatív irányú kiigazítása vonatkozásában. Az EUB ugyanis pontosan meghatározta azt a három feltételt, amelyek együttes fennállása esetén ezt egy tagállam az EU jogával összhangban megteheti: 

1. a kiigazítás objektív kritériumokkal összhangban törtéhet;

2. ezen objektív kritériumokat a támogatási rendszer kialakításakor már rögzítették; valamint

3. a gondos és körültekintő gazdasági szereplő számára egyértelműen és pontosan előrelátható volt a lehetséges jövőbeli negatív korrekció lehetősége.

„Véleményünk szerint az EUB-nak a korábbi joggyakorlatot megerősítő ítélete nagy jelentőséggel bír a magyar KÁT-rendszer keretében már kiosztott támogatási jogosultságok esetleges utólagos korrekciója tekintetében is. A vonatkozó magyar jogszabályok ugyanis a támogatási rendszer kialakításakor, illetve a támogatások odaítélésekor [azaz legkésőbb 2016. december 31-ig] nem rendelkeztek az odaítélt támogatások utólagos korrekciójának lehetőségéről, következésképpen nem állítottak fel a változtatás kereteit meghatározó és azt lehetővé tevő objektív kritériumrendszert. Így az érintett, gondosan és körültekintően eljáró gazdasági szereplők megalapozottan bízhattak a támogatási rendszer stabilitásában, amely azt jelenti, hogy szerzett jogaik az EUB által kifejtett jogelvek védelme alá tartoznak” – mondta dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csoportjának vezető ügyvédje.

Az új rendszerben nagyobb a mozgástér

Lényegesen nagyobb mozgástere lehet Magyarországnak a KÁT-rendszert 2017. január 1-jével felváltó METÁR-rendszerrel kapcsolatban. A METÁR kereteit felállító jogszabályok ugyanis, hasonlóan az EUB ítéletének tárgyát képező olasz támogatási rendszerhez, már ténylegesen kijelölték a rendelkezésre álló támogatási keretek mértékét, valamint a jövőben kiosztható támogatások feltételeinek változásának lehetőségét. Ennél fogva a Magyarországon a jövőben a METÁR keretében támogatást igényelni szándékozó fejlesztőknek fel kell készülniük a szabályozás esetleges negatív változásaira (pályázati feltételek szigorodása, elnyerhető támogatások csökkenése stb.). A már korábban odaítélt támogatási jogosultságok tekintetében azonban a METÁR jelenlegi feltételrendszere sem ad lehetőséget az egyoldalú utólagos kiigazításra.

Stabilitási klauzula is van az új uniós irányelvben

A fenti EUB ítélettel összhangban, annak tartalmát kiegészítve rendelkezik egyébiránt az Európai Unió új megújuló energia irányelve (2018/2001/EU irányelv, a továbbiakban: Új RED) is. A korábbi negatív spanyol, román, cseh stb. példákra reagálva, valamint az EUB vonatkozó joggyakorlatát jogszabályi szintre emelve az Új RED-nek „A pénzügyi támogatások stabilitása” című 6. cikkében megfogalmazásra került az úgynevezett stabilitási klauzula.

A rendelkezés arra kötelezi a tagállamokat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez már nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak úgy, hogy korlátozzák a támogatási jogosultságokat, illetve veszélyeztessék a már támogatott projektek gazdasági életképességét.

Ezt kiegészítve ugyanakkor az irányelv kimondja, hogy a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy kiigazíthassák a támogatás szintjét, azonban ezt csak objektív kritériumokkal összhangban tehetik meg, és csak abban az esetben, amennyiben ezeket a kritériumokat a támogatási rendszer kialakításakor rögzítették.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS