Az elmúlt években valóságos aranyláz söpört végig a magyarországi napelem parkok létesítése kapcsán. A kivezetésre kerülő kötelező átvételi (KÁT) rendszer utolsó hullámában, 2016 végéig több mint 2000 MW fotovoltaikus villamosenergia-termelő kapacitás támogatására vonatkozó kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). A kötelező átvételi rendszer által hosszú távra biztosított kiemelkedő átvételi ár és a folyamatosan csökkenő fajlagos beruházási költségek kombinációja kiemelkedő befektetési lehetőséget jelent. Azonban számos piaci szereplő mérlegeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges jövőbeli szabályozási változtatás jelentősen ronthatja e projektek jövedelmezőségét.
A kivezetésre kerülő kötelező átvételi (KÁT) rendszer utolsó hullámában, 2016 végéig több mint 2000 MW fotovoltaikus villamosenergia-termelő kapacitás támogatására vonatkozó kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). A támogatást elnyerő erőművek jelentős része jelenleg is fejlesztés alatt áll. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a KÁT-rendszer hosszú távra biztosított kiemelkedő befektetéssel kecsegtet egy ilyen beruházás.
Számos piaci szereplő azonban mérlegeli annak a kockázatát is, hogy egy jövőbeli, számukra negatív szabályozási változás jelentősen ronthatja projektjeinek jövedelmezőségét Az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy közelmúltbeli döntése, valamint az EU új megújuló energia irányelve azt látszik alátámasztani, hogy a már megítélt támogatási jogosultságok negatív irányú korrekciója a tagállamok számára csak korlátok között lehetséges.
Több európai ország élt a támogatások csökkentésével
A fejlesztők körében visszatérő kérdés, hogy vajon a következő években bekövetkezhet-e a támogatási rendszer olyan átalakítása – például a jelenleg alkalmazott átvételi árak csökkentése –, amely érdemben leronthatná a KÁT-os napelem parkok jövedelmezőségét. A kérdésfeltevést megalapozza több EU-s tagállam korábbi példája is. Spanyolország, Csehország vagy Románia esetében is a mienkhez hasonló „napenergia-boomot" követően az érintett tagállamok különböző eszközökkel – a támogatási programok jelentősen megugró költségeire hivatkozva – utólagosan jelentősen csökkentették a már megítélt támogatási jogosultságok valós értékét.
Az EUB egy közelmúltbeli ítélete azonban figyelemreméltó biztosítékot jelenthet a magyarországi naperőmű fejlesztőknek projektjeik hosszú távú jövedelmezőségének szempontjából. A C-180/18., C-286/18. és C-287/18. sz. egyesített ügyekben 2019. július 11. napján meghozott ítéletében ugyanis az EUB - korábbi gyakorlatát megerősítve - ismét részletesen meghatározta azokat a kritériumokat, amelyek fennállta esetén egy tagállam az EU jogával összhangban csökkentheti a már megítélt megújuló energiatermelésre vonatkozó támogatást.
Eljárásában az EUB azt a kérdést vizsgálta, hogy az EU korábbi megújuló energia irányelvének (2009/28/EK irányelv) rendelkezései – figyelemmel a jogbiztonság és a bizalomvédelem általános jogelveire – lehetővé teszik-e egy tagállam számára, hogy az utólagosan rendelkezzen a korábban megállapított, ösztönző díjszabás csökkentéséről vagy egyenesen megszüntetéséről. A vizsgálat alá vont olaszországi szabályozásról az EUB megállapította, hogy az egyértelműen és pontosan jelezte a gondos és körültekintő gazdasági szereplők számára, hogy a fotovoltaikus napenergiát hasznosító létesítményekre alkalmazandó ösztönző rendszert a nemzeti hatóságok bizonyos előre rögzített esetekben kiigazíthatják, sőt megszüntethetik. Következésképpen az említett szabályozás rendelkezési alapján a fejlesztők nem vehették bizonyosra, hogy ezt a rendszert Olaszország változatlanul fenntartja majd.
Milyen esetben engedhető meg a kiigazítás?
Az ítéletből jelentős következtetések vonhatók le a már odaítélt támogatási jogosultságok jövőbeli esetleges negatív irányú kiigazítása vonatkozásában. Az EUB ugyanis pontosan meghatározta azt a három feltételt, amelyek együttes fennállása esetén ezt egy tagállam az EU jogával összhangban megteheti:
1. a kiigazítás objektív kritériumokkal összhangban törtéhet;
2. ezen objektív kritériumokat a támogatási rendszer kialakításakor már rögzítették; valamint
3. a gondos és körültekintő gazdasági szereplő számára egyértelműen és pontosan előrelátható volt a lehetséges jövőbeli negatív korrekció lehetősége.
„Véleményünk szerint az EUB-nak a korábbi joggyakorlatot megerősítő ítélete nagy jelentőséggel bír a magyar KÁT-rendszer keretében már kiosztott támogatási jogosultságok esetleges utólagos korrekciója tekintetében is. A vonatkozó magyar jogszabályok ugyanis a támogatási rendszer kialakításakor, illetve a támogatások odaítélésekor [azaz legkésőbb 2016. december 31-ig] nem rendelkeztek az odaítélt támogatások utólagos korrekciójának lehetőségéről, következésképpen nem állítottak fel a változtatás kereteit meghatározó és azt lehetővé tevő objektív kritériumrendszert. Így az érintett, gondosan és körültekintően eljáró gazdasági szereplők megalapozottan bízhattak a támogatási rendszer stabilitásában, amely azt jelenti, hogy szerzett jogaik az EUB által kifejtett jogelvek védelme alá tartoznak” – mondta dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal ügyvédi iroda energiajogi csoportjának vezető ügyvédje.
Az új rendszerben nagyobb a mozgástér
Lényegesen nagyobb mozgástere lehet Magyarországnak a KÁT-rendszert 2017. január 1-jével felváltó METÁR-rendszerrel kapcsolatban. A METÁR kereteit felállító jogszabályok ugyanis, hasonlóan az EUB ítéletének tárgyát képező olasz támogatási rendszerhez, már ténylegesen kijelölték a rendelkezésre álló támogatási keretek mértékét, valamint a jövőben kiosztható támogatások feltételeinek változásának lehetőségét. Ennél fogva a Magyarországon a jövőben a METÁR keretében támogatást igényelni szándékozó fejlesztőknek fel kell készülniük a szabályozás esetleges negatív változásaira (pályázati feltételek szigorodása, elnyerhető támogatások csökkenése stb.). A már korábban odaítélt támogatási jogosultságok tekintetében azonban a METÁR jelenlegi feltételrendszere sem ad lehetőséget az egyoldalú utólagos kiigazításra.
Stabilitási klauzula is van az új uniós irányelvben
A fenti EUB ítélettel összhangban, annak tartalmát kiegészítve rendelkezik egyébiránt az Európai Unió új megújuló energia irányelve (2018/2001/EU irányelv, a továbbiakban: Új RED) is. A korábbi negatív spanyol, román, cseh stb. példákra reagálva, valamint az EUB vonatkozó joggyakorlatát jogszabályi szintre emelve az Új RED-nek „A pénzügyi támogatások stabilitása” című 6. cikkében megfogalmazásra került az úgynevezett stabilitási klauzula.
A rendelkezés arra kötelezi a tagállamokat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez már nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak úgy, hogy korlátozzák a támogatási jogosultságokat, illetve veszélyeztessék a már támogatott projektek gazdasági életképességét.
Ezt kiegészítve ugyanakkor az irányelv kimondja, hogy a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy kiigazíthassák a támogatás szintjét, azonban ezt csak objektív kritériumokkal összhangban tehetik meg, és csak abban az esetben, amennyiben ezeket a kritériumokat a támogatási rendszer kialakításakor rögzítették.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.