Az egységes uniós társaságiadó-rendszer elfogadásának halasztása mellett érvel több üzleti szereplő is, mivel szerintük túl sok még a nyitott kérdés. A vállalkozások nem szeretnének kibújni a szabályozás alól, de azt gondolják, hogy előbb a részletszabályokat kellene tisztázni az új rendszer bevezetéséhez – mondja a Deloitte Magyarország szakértője.
Nyilvános konzultációt hirdetett az Európai Bizottság a Business in Europe: Framework for Income Taxation („BEFIT”) irányelv kapcsán, mely a gyakorlatban a társasági adó szabályait harmonizálná az Európai Unióban. A tervezettel kapcsolatban több üzleti csoport is a halasztás mellett érvelt.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara például hangsúlyozta a nemzetközi adórendszer instabilitását, és óvatosságra intett, rámutatva az OECD keretrendszerében zajló globális adóreformról szóló vitákra. Hangsúlyozták a globális minimumadó („Pillar Two”) szabályainak teljes körű végrehajtásának és az új adóztatási joggal („Pillar One”) kapcsolatos tárgyalások lezárásának fontosságát a BEFIT-javaslat bevezetése előtt.
Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatosan is, hogy a globális minimumadó szabályait az EU-n kívül még nem fogadták el széles körben, illetve a Pillar One „A” összegének végrehajtásáról szóló többoldalú egyezményt az egyes országok legkorábban csak 2024 közepén írhatják alá. Emellett, az OECD várhatóan még ebben az évben további adminisztratív iránymutatást ad ki a globális minimumadóra vonatkozóan. Az érdekeltek hangsúlyozták, hogy a BEFIT-irányelv előtt stabilabb nemzetközi adózási környezetre van szükség.
A BEFIT-javaslat célja, hogy az adóalapok kiszámítására vonatkozó közös szabályok bevezetésével csökkentse az EU-ban működő multinacionális vállalatcsoportok compliance költségeit. Ezeket az adóalapokat egyetlen közös adóalapba összevonnák, amelyet aztán a BEFIT-csoport tagjai között az összesített adóalap százalékos aránya alapján osztanának fel, amelyet a három előző adóév adóköteles eredményeinek átlagaként számítanának ki. A javaslat a globális minimumadó szabályaira épül, és azokra a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek éves csoportszintű bevétele meghaladja a 750 millió eurót.
„Továbbra is bizonytalan, hogy a BEFIT-javaslat hogyan működne párhuzamosan a globális minimumadó szabályaival, ez pedig további bonyodalmakhoz és többletköltségekhez is vezethet” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A BusinessEurope kiemelte a BEFIT-javaslat és a globális minimumadó szabályai közötti eltéréseket, különösen az adóalap meghatározásának módszere és a vállalatközi ügyletek kezelése tekintetében. Az eltérések és a kettős adóztatás kockázatának elkerülése érdekében pontosításra van szükség.
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a BEFIT-javaslatot korlátozott pilot projektként vezesse be, amelynek keretében az érdekelt multinacionális vállalatcsoportok kísérletezhetnek az irányelvtervezettel. A kísérleti projektet azonban csak akkor kellene elindítani, amikor az EU adórendszerei stabilizálódnak a globális minimumadó végrehajtását követően.
Összességében az érdekelt felek arra ösztönzik az Európai Bizottságot, hogy halassza el a BEFIT-javaslat elfogadását mindaddig, amíg a nemzetközi adóreformok átfogóbb végrehajtása és a bizonytalanságok megoldása meg nem történik.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.