Az egységes uniós társaságiadó-rendszer halasztását kérik

2024. 03. 04., 13:10

Az egységes uniós társaságiadó-rendszer elfogadásának halasztása mellett érvel több üzleti szereplő is, mivel szerintük túl sok még a nyitott kérdés. A vállalkozások nem szeretnének kibújni a szabályozás alól, de azt gondolják, hogy előbb a részletszabályokat kellene tisztázni az új rendszer bevezetéséhez – mondja a Deloitte Magyarország szakértője.

Nyilvános konzultációt hirdetett az Európai Bizottság a Business in Europe: Framework for Income Taxation („BEFIT”) irányelv kapcsán, mely a gyakorlatban a társasági adó szabályait harmonizálná az Európai Unióban. A tervezettel kapcsolatban több üzleti csoport is a halasztás mellett érvelt.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara például hangsúlyozta a nemzetközi adórendszer instabilitását, és óvatosságra intett, rámutatva az OECD keretrendszerében zajló globális adóreformról szóló vitákra. Hangsúlyozták a globális minimumadó („Pillar Two”) szabályainak teljes körű végrehajtásának és az új adóztatási joggal („Pillar One”) kapcsolatos tárgyalások lezárásának fontosságát a BEFIT-javaslat bevezetése előtt.

Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatosan is, hogy a globális minimumadó szabályait az EU-n kívül még nem fogadták el széles körben, illetve a Pillar One „A” összegének végrehajtásáról szóló többoldalú egyezményt az egyes országok legkorábban csak 2024 közepén írhatják alá. Emellett, az OECD várhatóan még ebben az évben további adminisztratív iránymutatást ad ki a globális minimumadóra vonatkozóan. Az érdekeltek hangsúlyozták, hogy a BEFIT-irányelv előtt stabilabb nemzetközi adózási környezetre van szükség.

A BEFIT-javaslat célja, hogy az adóalapok kiszámítására vonatkozó közös szabályok bevezetésével csökkentse az EU-ban működő multinacionális vállalatcsoportok compliance költségeit. Ezeket az adóalapokat egyetlen közös adóalapba összevonnák, amelyet aztán a BEFIT-csoport tagjai között az összesített adóalap százalékos aránya alapján osztanának fel, amelyet a három előző adóév adóköteles eredményeinek átlagaként számítanának ki. A javaslat a globális minimumadó szabályaira épül, és azokra a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek éves csoportszintű bevétele meghaladja a 750 millió eurót.

„Továbbra is bizonytalan, hogy a BEFIT-javaslat hogyan működne párhuzamosan a globális minimumadó szabályaival, ez pedig további bonyodalmakhoz és többletköltségekhez is vezethet” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A BusinessEurope kiemelte a BEFIT-javaslat és a globális minimumadó szabályai közötti eltéréseket, különösen az adóalap meghatározásának módszere és a vállalatközi ügyletek kezelése tekintetében. Az eltérések és a kettős adóztatás kockázatának elkerülése érdekében pontosításra van szükség.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a BEFIT-javaslatot korlátozott pilot projektként vezesse be, amelynek keretében az érdekelt multinacionális vállalatcsoportok kísérletezhetnek az irányelvtervezettel. A kísérleti projektet azonban csak akkor kellene elindítani, amikor az EU adórendszerei stabilizálódnak a globális minimumadó végrehajtását követően.

Összességében az érdekelt felek arra ösztönzik az Európai Bizottságot, hogy halassza el a BEFIT-javaslat elfogadását mindaddig, amíg a nemzetközi adóreformok átfogóbb végrehajtása és a bizonytalanságok megoldása meg nem történik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS