Az egységes uniós társaságiadó-rendszer halasztását kérik

2024. 03. 04., 13:10

Az egységes uniós társaságiadó-rendszer elfogadásának halasztása mellett érvel több üzleti szereplő is, mivel szerintük túl sok még a nyitott kérdés. A vállalkozások nem szeretnének kibújni a szabályozás alól, de azt gondolják, hogy előbb a részletszabályokat kellene tisztázni az új rendszer bevezetéséhez – mondja a Deloitte Magyarország szakértője.

Nyilvános konzultációt hirdetett az Európai Bizottság a Business in Europe: Framework for Income Taxation („BEFIT”) irányelv kapcsán, mely a gyakorlatban a társasági adó szabályait harmonizálná az Európai Unióban. A tervezettel kapcsolatban több üzleti csoport is a halasztás mellett érvelt.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara például hangsúlyozta a nemzetközi adórendszer instabilitását, és óvatosságra intett, rámutatva az OECD keretrendszerében zajló globális adóreformról szóló vitákra. Hangsúlyozták a globális minimumadó („Pillar Two”) szabályainak teljes körű végrehajtásának és az új adóztatási joggal („Pillar One”) kapcsolatos tárgyalások lezárásának fontosságát a BEFIT-javaslat bevezetése előtt.

Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatosan is, hogy a globális minimumadó szabályait az EU-n kívül még nem fogadták el széles körben, illetve a Pillar One „A” összegének végrehajtásáról szóló többoldalú egyezményt az egyes országok legkorábban csak 2024 közepén írhatják alá. Emellett, az OECD várhatóan még ebben az évben további adminisztratív iránymutatást ad ki a globális minimumadóra vonatkozóan. Az érdekeltek hangsúlyozták, hogy a BEFIT-irányelv előtt stabilabb nemzetközi adózási környezetre van szükség.

A BEFIT-javaslat célja, hogy az adóalapok kiszámítására vonatkozó közös szabályok bevezetésével csökkentse az EU-ban működő multinacionális vállalatcsoportok compliance költségeit. Ezeket az adóalapokat egyetlen közös adóalapba összevonnák, amelyet aztán a BEFIT-csoport tagjai között az összesített adóalap százalékos aránya alapján osztanának fel, amelyet a három előző adóév adóköteles eredményeinek átlagaként számítanának ki. A javaslat a globális minimumadó szabályaira épül, és azokra a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek éves csoportszintű bevétele meghaladja a 750 millió eurót.

„Továbbra is bizonytalan, hogy a BEFIT-javaslat hogyan működne párhuzamosan a globális minimumadó szabályaival, ez pedig további bonyodalmakhoz és többletköltségekhez is vezethet” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A BusinessEurope kiemelte a BEFIT-javaslat és a globális minimumadó szabályai közötti eltéréseket, különösen az adóalap meghatározásának módszere és a vállalatközi ügyletek kezelése tekintetében. Az eltérések és a kettős adóztatás kockázatának elkerülése érdekében pontosításra van szükség.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint a Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy a BEFIT-javaslatot korlátozott pilot projektként vezesse be, amelynek keretében az érdekelt multinacionális vállalatcsoportok kísérletezhetnek az irányelvtervezettel. A kísérleti projektet azonban csak akkor kellene elindítani, amikor az EU adórendszerei stabilizálódnak a globális minimumadó végrehajtását követően.

Összességében az érdekelt felek arra ösztönzik az Európai Bizottságot, hogy halassza el a BEFIT-javaslat elfogadását mindaddig, amíg a nemzetközi adóreformok átfogóbb végrehajtása és a bizonytalanságok megoldása meg nem történik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS