Adózási opciók az új évre – közeleg a határidő

2022. 12. 15., 11:18

Az Áfa törvény számos választási lehetőséget tartogat a gazdasági élet szereplői számára. Ezek olyan alternatív adózási módok, melyek akár jelentős előnyt, de téves választásuk esetén akár komoly hátrányt is okozhatnak az adózók számára. Ráadásul választásuk jellemzően több évre szól, így emiatt átgondolt és felelős döntést igényelnek. A Grant Thornton Magyarország nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői összefoglalták, hogy mely adózási választási lehetőségekkel érdemes élni, illetve mely esetben lehet az időközben hátrányosnak bizonyult korábbitól eltérni a december 31-ig benyújtott változásbejelentéssel.

Amikor az áfa alapja (főszabály szerint az ellenérték) külföldi pénznemben meghatározott, abban az esetben az adóalanyoknak választaniuk kell, hogy a forintra való átváltáshoz mely – belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező – hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamát alkalmazzák. Bejelentkezéstől, vagy év végén a következő naptári évtől a Magyar Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank hivatalos devizaárfolyama is választható. (A döntésnél tisztában kell lenni azzal, hogy az MNB, vagy az EKB devizaárfolyamtól a választás évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni.)

Cégalapításkor gyakran választják automatikusan az MNB árfolyam alkalmazását, viszont a tevékenység megkezdésekor a számviteli politikában nem feltétlenül ezt az árfolyamot alkalmazzák a könyvvezetés szempontjából. Ilyen esetben a folyamatos árfolyamkülönbözetek eredménytorzító hatásának elkerülése érdekében érdemes lehet a kétéves tilalmi idő lejártával megváltoztatni a korábban választott áfa átváltási devizaárfolyamot.

Áfakötelesség választása az ingatlanok értékesítése, bérbeadása kapcsán

A két évnél régebben használatba vett beépített, illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítése, valamint az ingatlan bérbeadás az Áfa törvény szerint adómentes. Tehát ezen ingatlanok eladási ára, illetve bérleti díja után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, viszont a hozzájuk kapcsolódó beszerzések után sem lehet áfalevonással élni, vagyis ezen le nem vonható áfa csökkenti a profitot. Ezt elkerülendő, a tevékenység megkezdésekor, vagy az év utolsó napjáig benyújtott változásbejelentéssel a következő évtől az ilyen termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások áfakötelessé tehetők.

A választás ráadásul tevékenységenként külön-külön megtehető, illetve akár csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra is bejelenthető.

„A lakóingatlanok esetében azt érdemes fontolóra venni, hogy a vevők, illetve a bérlők jellemzően magánszemélyek, akik áfalevonással nem élhetnek, tehát versenyhátrányt jelent egy ingatlan-értékesítő, illetve ingatlan-bérbeadó számára, ha áfát számít fel, ezzel is növelve az ügyfele által fizetendő ellenértéket. Mindezt érdemes nagyon körültekintően átgondolni, mivel a választott

módszertől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni” – mondja Vizer József, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég adóüzletágának vezetője.

Alanyi adómentesség

Azon áfaalanyok, amelyek belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának éves szinten göngyölített ellenértéke sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben, sem a tárgy naptári évben nem haladja meg a 12 millió forintot, alanyi adómentességet választhatnak. Ez a lehetőség a bejelentkezéstől, vagy az év utolsó napjáig tett változásbejelentéssel a következő naptári évtől választható. Az adómentesség mindig egy naptári évre szól. Ezt követően csak azt kell bejelenteni, ha a soron következő évtől az alanyi adómentességet már nem kívánják alkalmazni.

Az alanyi adómentesség előnye, hogy főszabályként nem kell áfabevallást készíteni, valamint a kibocsátott számlákon, nyugtákon áfát felszámítani, kivéve azon értékesítések és beszerzések után, amelyeknél a törvény szerint nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Hátrány, hogy a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát az alanyi adómentes adóalany nem vonhatja le.

„Általában azok számára éri meg az alanyi adómentességet választani, akik jellemzően magánszemélyek számára értékesítenek és kevés költségük merül fel. Így, ha az alanyi adómentesség választása óta a vállalkozó tevékenysége megváltozott és már előnyösebb lenne, ha levonásba helyezhetné a beszerzéseit terhelő áfát, december 31-ig tett bejelentésével a jövő évtől kiléphet az alanyi adómentességből” – emeli ki Vizer József.

Pénzforgalmi elszámolás

Ne feledkezzünk el a pénzforgalmi elszámolás választási lehetőségéről sem, amelynek határideje szintén december 31-e. A pénzforgalmi elszámolási mód jelentős likviditási előnnyel járhat a vállalkozások számára, hiszen a fizetendő áfájukat csak akkor kell megállapítaniuk, ha a vevőjük megfizette számukra a vételárat.

Beszerzéseik után pedig csak akkor élhetnek az áfalevonási jogukkal, ha már megfizették annak ellenértékét. A pénzforgalmi elszámolás azonban nem csak az ezt választó vállalkozásokat érinti, hanem a vevőjük jogait ugyanúgy, hiszen az általuk kiállított számlát befogadók is csak abban az időszakban helyezhetik levonásba a számlán feltüntetett áfát, amikor a vételárat már megtérítették.

A pénzforgalmi elszámolás választásának feltételei:

  • a KKV törvény rendelkezései szerinti kisvállalkozás, vagy olyan vállalkozás, ami annak minősülne, ha a törvény hatálya alá tartozna,
  • gazdasági céllal belföldön telepedett le, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van,
  • nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
  • a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében járó ellenérték áfa nélkül számított éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben, sem a tárgy naptári évben nem haladja meg a 125 millió forintot.

A pénzforgalmi elszámolás is a bejelentkezéstől, vagy az év utolsó napjáig tett változásbejelentéssel a következő naptári évtől választható. A választás ez esetben is egy naptári évre szól, de az újbóli változást nem kell bejelenteni, csak ha a soron következő évtől attól el kívánnak térni.

„Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a pénzforgalmi elszámolás december 31-ig választható akár az alanyi adómentesség megszüntetésével egy időben is. Ezáltal nem csak a beszerzések áfatartalma válik levonhatóvá, de kihasználhatók a pénzforgalmi elszámolásban rejlő likviditási előnyök is” – hívja fel a figyelmet Vizer József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS