2023 az önkormányzati adóemelések éve lesz?

2022. 12. 16., 11:19

2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1-jétől azonban a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

Módosul a helyi adókra vonatkozó szabályozás

A 2021 óta tartó adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat 2023-tól eltörli a kormány, amely arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.

„A jelenlegi gazdasági helyzetben felmerült forrásigényekre tekintettel számíthatunk arra, hogy ezzel a jogszabályi lehetőséggel élni fognak az önkormányzatok 2023-ban. Az aktuális szabályozási rendszer és bírósági gyakorlat alapján azonban az adókivetési lehetőség nem korlátlan. Sor kerülhet például évközbeni adóbevezetésre is, azonban a változás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A „póznaadó” mellé további kreatív települési adók is érkezhetnek

A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó sem. Már eddig is megjelentek különböző kreatív települési adónemek, mint például a „magasles adó” vagy „póznaadó” (amelyek nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját).

„A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz” – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Emellett fontos szempont, hogy az adó mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például telek- vagy építményadó esetében olyan mértékű, ami belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.

Az önkormányzatoknak mérlegelni kell a helyi sajátosságokat is

A szakemberek azt is kiemelték, hogy új adónem bevezetése esetén az önkormányzatnak figyelembe kell vennie a helyi sajátosságokat is. Azaz előírhat eltérő adómértéket különböző szempontok szerint, azonban ennek jogszerűsége attól függ, hogy a szabályozás kialakításakor elvégezte-e a szükséges mérlegelést: figyelemmel volt-e az adóalanyok teherviselő képességére és az eltérő adómértéket tudja-e kellően indokolni a helyi sajátosságokkal.

„Így például az önkormányzati adó mértéke különböző lehet belterületi vagy külterületi ingatlan esetén, és attól is függhet, mi az építmény rendeltetése, illetve, milyen egyéb fizikai adottságokkal bír. A helyi adó nem lehet diszkriminatív jellegű sem: a Kúria több döntésében kimondta, hogy az adóalanyok és adótárgyak közötti különbségtétel, például adózási övezetek kialakítása, nem vezethet önkényes, objektív tulajdonságokkal indokolható diszkriminációhoz” – teszi hozzá Kelemen Dániel.

 A fenti követelményeknek nem megfelelő önkormányzati adóztatással szemben számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, például a bíróság, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vagy az ombudsmanhoz fordulás útján. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS