2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1-jétől azonban a tilalmat feloldják, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.
A 2021 óta tartó adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat 2023-tól eltörli a kormány, amely arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben felmerült forrásigényekre tekintettel számíthatunk arra, hogy ezzel a jogszabályi lehetőséggel élni fognak az önkormányzatok 2023-ban. Az aktuális szabályozási rendszer és bírósági gyakorlat alapján azonban az adókivetési lehetőség nem korlátlan. Sor kerülhet például évközbeni adóbevezetésre is, azonban a változás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
A helyi adókról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok az illetékességi területükön olyan települési adót vezethetnek be rendelettel, amelyet más törvény nem tilt. A települési adó bármely adótárgyra megállapítható, feltéve, hogy arra nem terjed ki más törvényben szabályozott közteher hatálya. Emellett a települési adónak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, valamint vállalkozó sem. Már eddig is megjelentek különböző kreatív települési adónemek, mint például a „magasles adó” vagy „póznaadó” (amelyek nem biztos, hogy kiállják a törvényesség próbáját).
„A Kúria több döntésében is foglalkozott már a települési adókkal és többek között megállapította, hogy túllépi a törvényi kereteket az a településiadó-rendelet, amelynek alanya általánosságban természetes személy. További döntéseiben pedig kimondta, hogy az alanyi és tárgyi kör meghatározása során figyelembe kell venni a helyi adótörvény és az alaptörvény rendelkezéseit. Így az adókivetés nem vezethet például kettős, vagy »szankciós« adóztatáshoz” – hívja fel a figyelmet Gerhát Mihály, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Emellett fontos szempont, hogy az adó mértéke nem lehet konfiskáló jellegű, így például telek- vagy építményadó esetében olyan mértékű, ami belátható időn belül felemészti az adótárgy forgalmi értékét.
A szakemberek azt is kiemelték, hogy új adónem bevezetése esetén az önkormányzatnak figyelembe kell vennie a helyi sajátosságokat is. Azaz előírhat eltérő adómértéket különböző szempontok szerint, azonban ennek jogszerűsége attól függ, hogy a szabályozás kialakításakor elvégezte-e a szükséges mérlegelést: figyelemmel volt-e az adóalanyok teherviselő képességére és az eltérő adómértéket tudja-e kellően indokolni a helyi sajátosságokkal.
„Így például az önkormányzati adó mértéke különböző lehet belterületi vagy külterületi ingatlan esetén, és attól is függhet, mi az építmény rendeltetése, illetve, milyen egyéb fizikai adottságokkal bír. A helyi adó nem lehet diszkriminatív jellegű sem: a Kúria több döntésében kimondta, hogy az adóalanyok és adótárgyak közötti különbségtétel, például adózási övezetek kialakítása, nem vezethet önkényes, objektív tulajdonságokkal indokolható diszkriminációhoz” – teszi hozzá Kelemen Dániel.
A fenti követelményeknek nem megfelelő önkormányzati adóztatással szemben számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre, például a bíróság, az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vagy az ombudsmanhoz fordulás útján.
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.