Szuperszámítógép az irodában, szuperszámítógép a nappaliban

A HPE globális piaci folyamatokat elemző csapata szerint áprilisra, legkésőbb májusra világszerte elérhetővé válnak az egydózisú koronavírus elleni védettséget biztosító vakcinák és ennek, illetve a nagyívű gazdasági mentőcsomagoknak, valamint az újraindítási programoknak köszönhetően azonnal megugrik majd a piaci aktivitás, júniustól pedig már a gazdaság szárnyalása várható. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen technológiához köthető változásokra, feladatokra számíthatunk a pandémiát követő közeljövőben.

1. A munkahelyek, irodák tovább élnek, mint kollaborációs terek

Az elmúlt évszázadokban nem véletlenül alakult úgy a világ, hogy – néhány kivételtől eltekintve – a szellemi munkát végzők munkahelyeken tudtak a leghatékonyabbá és legsikeresebbekké válni. Bár az elmúlt egy év megmutatta, hogy a technológiai eszközök, felhőmegoldások és a gyors internetkapcsolat révén irodák nélkül sem áll meg az élet, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a személyes kontaktusra, a közös gondolkozásra, valamint a magánélet és munka terének fizikai elkülönítésétre hatalmas igény mutatkozik. A szellemi munkát végzők munkahelyei így várhatóan nem szűnnek meg, de kevésbé lesznek részei a mindennapjainknak és a közösségi csapatmunkát segítő kollaborációs terekké változnak.

2. Magyarországon is a legfrissebb technológiák előnyeit élvezhetjük

Még pár évvel ezelőtt is jellemző volt, hogy a legújabb technológiai megoldások többéves késéssel gyűrűztek be Magyarországra és lettek elérhetők, majd elfogadottak itthon. Ezt a görgetett csúszást mára többé-kevésbé ledolgozták a hazai nagyvállalati technológiát kínáló vállalatok és azok az ügyfeleik is – például a pénzintézetek – melyekkel nap mint nap kapcsolatban állunk. Ennek köszönhetően már itthon is a legújabb technológiai megoldások segítik az életünket. A HPE magyarországi képviselete, mely egy külön innovációs csapatot is felépített, a felzárkózás elősegítésében jelenetős szerepet vállalt és számtalan területen – az oktatástól kezdve a közlekedésbiztonságon át a közigazgatásig – tette elérhetővé a legfrissebb technológiákat és járult hozzá a digitalizáció folyamatához.

3. Segítő kezet kell nyújtani az új digitális világban

Az elmúlt egy évben gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra és soha nem tapasztalt mértékben épültek be mindannyiunk mindennapjaiba a digitális megoldások és nagyrészük várhatóan velünk is marad. A technológiai cégeknek és a szociális intézményrendszernek is hatalmas a felelőssége abban – és ezen a területen minden szereplőnek bőven van még tennivalója – hogy képzésekkel és türelemmel, kortól és a technológiai affinitástól függetlenül úgy a hétköznapokban, mint a munka világában mindenki számára lehetőséget biztosítson arra, hogy megtanuljon eligazodni ebben az új rendszerben.

4. Szuperszámítógép az irodában, szuperszámítógép a nappaliban

A közeljövőben szinte minden újabb, nagysebességű internetre kapcsolt számítógépben ott rejlik majd a potenciál, hogy a korábban csak a legnagyobb számítási kapacitást igénylő, leginkább tudományos kutatásokhoz vagy kiváltságos szektorokban, például a gyógyszer- és autóiparban bevetett szuperszámítógépekhez hasonló teljesítményt kínáljon használójának. Az ehhez szükséges felhőalapú platformokat – melyek a végfelhasználó számítógépét kapcsolják össze elképesztő számítási teljesítményt kínáló rendszerekkel – használó kisvállalkozás vagy akár egy otthonról dolgozó szabadúszó így olyan számítási kapacitást vehet igénybe megfizethető áron például a terméke fejlesztésére vagy egy összetett animáció elkészítésére, amely minden egyéb módon elérhetetlen lenne számára.

5. Végre jobban kihasználhatjuk azt, hogy elképesztő mennyiségű adatot termelünk

A technológiai vállalatok rengeteg adat összegyűjtésére alkalmas rendszereket építettek ki, a szervezetek és a magánemberek pedig élnek is velük és hihetetlen mennyiségű információt termelnek a segítségükkel. A világ egyik legnagyobb technológiai piackutató cége, az IDC legfrissebb előrejelzése szerint 2025-re 55,7 milliárd összekapcsolt eszközt használunk majd, és ezen eszközök hozzávetőleg négyszer annyi adatot – 73,1 zetabyte-ot – termelnek majd, mint amennyi 2020-ban keletkezett. Például egy minden jelenleg elérhető szenzorral felszerelt önvezető autó egy óra alatt akár 5 terrabyte-nyi adatot is létrehozhat, de egy okosórával is pillanatok alatt generálhatók gigabyte-ok. Felmérések szerint azonban a világszerte létrejövő adatok mintegy 65%-a strukturálatlan és elérhetetlen, így a hasznosságuk részben vagy egészben megkérdőjelezhető. És bár az adatok feldolgozását segítő big data megoldások már hosszú évek óta elérhetőek, igazi fejlődés az úgynevezett adatvagyon feldolgozásában a következő években várható.

6. Nem költözik mindenki és minden a felhőbe, de így is kihasználhatjuk a felhő előnyeit

A HPE tapasztalatai alapján – és ezt az IDC legutóbbi felmérése is alátámasztja –, a nagyvállalatok vezetői bár elismerik a felhőmegoldások értékeit, adataik és alkalmazásaik 70%-át nem kívánják felhőbe költöztetni, inkább – biztonsági és teljesítménybeli megfontolások okán – olyan hibrid megoldásokban gondolkoznak melyekben a fizikailag jelenlévő technológia platformok a felhőmegoldásokkal ötvöződnek. A technológiai vállalatok ennek megfelelően azon dolgoznak, hogy miként adhatnák meg a felhőélményt – tehát a rugalmasságot, a könnyű elérhetőséget, a platformokon és rendszereken átívelő működést, a teljesítményt és az előfizetéses fizetési modellt – a vállalatok saját rendszerében.

7. Az előfizetésé a jövő

Az előző pontban szereplő előfizetéses konstrukcióban elérhető – nem csak felhőalapú – informatika különösen vonzó a vállalatok számára. Az ezt a megoldást választó vállalatok saját munkatársaik és a végfelhasználók számára is mindig a lehető legfrissebb technológiai Az előző pontban szereplő előfizetéses konstrukcióban elérhető – nem csak felhőalapú – informatika különösen vonzó a vállalatok számára. Az ezt a megoldást választó vállalatok saját munkatársaik és a végfelhasználók számára is mindig a lehető legfrissebb technológiai megoldásokat kínálhatják, anélkül, hogy hatalmas befektetést kéne eszközölniük. A fogyasztásalapú konstrukciót választó vállalatok csak az aktuális igényeiknek megfelelő tárhely és számítási kapacitás tervezhető költségeivel számolhatnak, ráadásul annak tudtában, hogy a kapacitásaik igény szerint bármikor nagyságrendekkel megnövelhetők.