Palkovics László autóiparról és innovációról

2019. 01. 24., 17:45

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője január 24-én két rendezvényen is kifejtette gondolatait.

Autóipari kihívások

Az autógyártás számos globális kihívással néz szembe, ami a teljes termelést is átalakítja – mondta Palkovics László az Autóipari átmenet (Automotive in Transition) című konferencia nyitóbeszédében.

Az Andrássy Egyetemen megrendezett konferencián a miniszter elmondta: az autóipar az elmúlt 10 évben jelentős átalakuláson ment át, a globális trendek szerint két fő kihívásnak kell megfelelnie. Közöttük a járművek kontrollját, az önvezető autók megjelenését emelte ki, valamint a motorok meghajtásának, illetve a fogyasztói szokásoknak a változását, amivel lépést kell tartania az ágazatnak. Előrejelzések szerint 2030-ra a gyártott autók nagyjából 50 százaléka elektromos lesz, ami jelenleg még hatékonysági és energiaellátási kérdéseket vet fel.

A tárcavezető szavai szerint míg az internethálózat korábban nem volt kérdés az autóiparban, jelenleg a legfontosabb és 2050-re még fontosabb lesz, amivel csökkenhet a balesetek száma és javulhat a szállítás hatékonysága is. Kitért arra: a világ autógyártói régióit tekintve kínai gyártás dominál, már az autók 50 százaléka Kínában készül, bár nem kínai eredetű. Az ágazat előtt álló kihívások közé sorolta a zéro kibocsátást, a fenntarthatóságot, az újrahasznosítható üzemanyag kifejlesztését, a változó fogyasztói szokásokat, a versenyképességet.

Palkovics László szerint az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak is hatása van az autóiparra, miközben a technológia fejlődése sokkal gyorsabb, mint azt korábban várták. Példaként említette, hogy a California állam-beli Berkeley egyetemének szakértői 1990-ben még 2050-re tették az önvezető autók közlekedésére alkalmas autópályák meglétét, ez Magyarországon már a jelen. Hozzátette: a kormány olyan tesztkörnyezetet alakít ki, ahol az autóipar a legmodernebb technológiákat tudja majd kipróbálni. Kormányzati támogatással Zalaegerszegen épül a világon egyedülálló komplexitású tesztpálya, ahol a járműgyártók és más cégek, köztük telekommunikációs vállalkozások kipróbálhatják az önvezető járműveket is. Kitért arra is, hogy az önvezető autók közúti forgalomba kerülése számos jogi kérdést vet fel, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazásának erkölcsi-etikai kérdéseit is meg kell válaszolni.

A magyar versenyképesség kulcsa a jobb innovációs teljesítmény

Palkovocs László a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország valamint két egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szent István Egyetem (SZIE) stratégiai együttműködésének aláírásakor hangsúlyozta: a kormány stratégiája szerint ez a magyar innovációs ökosztisztéma javításával, az oktatási intézmények és a vállalatok együttműködésével valósulhat meg.

A magyar gazdaságpolitika alapvető célja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elmozduljon a nagyobb hozzáadott érték teremtése, az innovációorientált pálya felé. A vállalatok innovációját a kormány számos pályázati programmal segíti, a legjobb együttműködésnek azonban azt nevezte, amikor a gazdasági szereplők, az egyetemek, mint tudásközpontok és az állam együtt vesz részt abban. A kormány a hatékonyság fokozása, a gyakorlatban hasznosuló szabadalmak számának növelése érdekében versenyezteti meg a kutatóhelyeket a forrásokért. Az összehangolt erőfeszítések eredményei, ha azonnal nem is, de néhány éven belül mindenképpen megmutatkoznak a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) mérhetően javuló teljesítményében.

A k+f+i magyar gazdaságpolitika fókuszába állításának létjogosultságát igazolja a Bloomberg általános innovációs képességeket vizsgáló rangsorának helyezése is. A legutóbbi Bloomberg Global Innovation Index alapján ezen Magyarországnak változtatnia kell – szögezte le, és megjegyezte, hogy a magyar egyetemek kiválóak. Az új kormányzati struktúra kialakításával 2018 tavaszán létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium célja éppen az, hogy az ország nemzetközi összehasonlításban egyre javuló eredményeket érjen el, a kiemelt gazdasági területeken az európai élmezőnybe lépjen előre az innovációban – hangsúlyozta a miniszter. (MTI)

(A képen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (k) beszél, mellette Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora (b-j, részben takarásban) a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország valamint a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírásán a telekommunikációs cég budapesti székházában 2019. január 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS