Ipari termelés: így adódtak össze a szeptemberi mínuszok

2024. 11. 13., 10:13

2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A KSH részletes adataiból kiderül: a feldolgozóipari alágak közül mindössze kettőben nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés.

  • Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 8,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 29 százalékkal nőtt.
  • A feldolgozóipari alágak közül kettőben – az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben – nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés.
  • Az ipari export volumene 5,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,6 százalékkal esett vissza.
  • Az ipar belföldi értékesítése 2,9, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,5 százalékkal csökkent.

A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 11,6, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,6 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,2 százalékkal kisebb volt a 2023. szeptemberinél. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 21, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,0 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,5 százalékkal növekedett az előző év szeptemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban nőtt még a termelés, 5,8 és 38 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi négy alágazatban 2,4 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Négyhavi növekedés után a 4,9 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 6,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Régiók

Az ipari termelés csak Észak-Alföldön nőtt (0,6 százalékkal), a többi régióban 3,7 és 15,8 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

Rendelésállomány

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,1 százalékkal csökkent 2023 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 10,9, az új exportrendelések 1,9 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 14., 09:20
Az előző hónaphoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 májusában, az egy évvel korábbitól (a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint) 6,7 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A lassulást döntően az út- és vasútépítés volumenének visszaesése okozta – ugyanez az alágazat májusban még a legnagyobb húzóerő volt.
2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS