Nem ússzák meg a nagyobb adót a Big Tech óriások

2021. 11. 02., 19:11

A nagy technológiai vállalatoknak hamarosan jelentős adókat kell fizetniük, függetlenül attól, hogy korábban milyen adókulcsoknak megfelelően fizettek.

A G20 vezetői olyan megállapodásra jutottak Rómában, amely 15 százalékos globális minimum adókulcsot állapítana meg a nagyvállalatok számára. A megállapodás 2023-tól lépne életbe – írja a Computerworld.

Az Egyesült Államok eredetileg azért vetette fel az elképzelést, hogy megakadályozza, a vállalatok kreatív könyveléssel elkerüljék, hogy adójuk nagy részét az adott országban fizessék meg. Az ötletet más országok is felkarolták, így a G20-as szintű megegyezés elrettentheti az olyan technológiai óriásokat, mint az Amazon, az Apple, a Google, a Meta és a Netflix, attól, hogy a kiskapukat találva maximalizálják profitjukat.

A lépés mintegy 150 milliárd dollárt hozhatna a vállalatoktól világszerte. Ebből a hatalmas keretből az egyes kormányok jobban finanszírozhatnák a közszolgáltatásokat és segíthetnének olyan problémák kezelésében is, mint az éghajlatváltozás.

A megállapodást számos kritika éri, többek között azért, mert kevesebb mint 100 vállalatot érint, miközben kevés pénzt hoz a szegényebb országoknak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS