Digiméter 2024: digitális felzárkózás helyett visszarendeződés a kkv-knál

2024. 04. 18., 11:10

A Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal mérte fel a hazai kkv-k digitalizációjának szintjét. A főindex értéke százas skálán mérve 40 lett – ugyanez az érték 2020-ban és 2021-ben is 40 volt, 2022-ben pedig 41 –, így kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. A korábban is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy több részterületen is tapasztalható némi javulás.

A Digiméter az adatok összehasonlíthatósága érdekében a már megszokott módon közel 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálta a cégek digitalizációját (Digitális jelenlét, Digitális mindennapok, Vállalkozásvezetés, Értékesítés és marketing, Digitális pénzügyek, Informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2024 februárjában zajlott, a 600 cégből álló minta reprezentálja a hazai kis-és középvállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió – 18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.

A hat alindex tekintetében tovább nőttek az egymáshoz viszonyított különbségek: az eddig is élen járó Digitális pénzügyek jelentős fejlődést tudott produkálni, míg a korábban is sereghajtó Értékesítés és marketing visszaesést mutat a korábbi mérésekhez képest. A fő- és alindexek szintjén sok esetben látható mozdulatlanság, mely helyenként szignifikáns fejlődés, illetve visszalépés elegyéből adódik egy-egy tényező mentén.

  • DIGITÁLIS JELENLÉT (39 pont): csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek rendelkeznek honlappal és/vagy webáruházzal (összességében a kkv-k 72 százalékának van honlapja – ez visszalépésnek tekinthető a 2022-ben mért kiemelkedő 79 százalékhoz képest). A 2022-es visszaesés után jelentősen növekedett viszont azon cégek aránya, amelyek rendelkeznek Google Cégprofillal (34 százalék), a tartalmát azonban lényegesen ritkábban tekintik át, mint a 2022-es felmérés alapján. A fiókkal rendelkezők közel kétötöde (37százalék) csak alkalmilag, szükség esetén néz erre rá.
  • DIGITÁLIS MINDENNAPOK (42 pont): összességében csökkent a vállalati szervert használó cégek aránya, azonban míg 3 éve feleannyian alkalmaztak felhő-alapú verziót, addig mostanra kiegyenlített a fizikai és a felhő-alapú szerverek használati aránya. Növekvő tendencia látszódik a cégek számára fejlesztett saját mobilalkalmazások használatában, bár az arány továbbra is alacsony (9 százalék). Tízből három (31 százalék) cégnél a hét legalább egy napján elérhető a home office lehetősége a munkavállalók számára, ami szignifikáns emelkedés a korábbi évek adataihoz viszonyítva. Összességében a munkavállalók 12 százaléka számára nyitott a home office, a budapesti, illetve a szolgáltatás ágazatban tevékenykedő cégeknél átlag feletti arányban dolgozhatnak (részben) otthonról a kollégák.
  • VÁLLALKOZÁSVEZETÉS (36 pont): a vállalatirányítási rendszert használók aránya (35 százalék) a 2022-es kiugrás után visszarendeződött a 2021-es szintre, ugyanakkor valamivel többen alkalmaznak felhőalapú vagy hibrid megoldást, mint a korábbi években. Visszaesett azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel, ugyanakkor a döntő többség legalább eseti jelleggel rápillant ezekre. A digitális adatkövetés a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekhez is elengedhetetlen lenne. Az adatmonitorozás elsődleges felülete továbbra is az Excel vagy más táblázatkezelő (69 százalék), papíralapú összesítést azonban már csak a cégek negyede (24 százalék) alkalmaz, ami szignifikáns mértékű csökkenést jelent a korábbi évekhez viszonyítva.
  • ÉRTÉKESÍTÉS ÉS MARKETING (14 pont): az eddigi évek legelmaradottabb alindexének értéke tovább romlott, 2024-ben mindössze 14-es pontszámot elérve. A kkv-k fele egyáltalán nem folytat hirdetési tevékenységet, kétötödük (42 százalék) online hirdet (többségében egyetlen csatornán), 22 százalék pedig offline. Az alindex visszaesését elsősorban az online értékesítés hiánya okozza: a kkv-k ötödénél (20 százalék) csak árajánlat-kérési lehetőség van a weboldalon és mindössze nyolcaduknál (13 százalék) áll rendelkezésre webáruház. Tízből hét cég (70 százalék) egyáltalán nem is értékesít interneten keresztül.
  • DIGITÁLIS PÉNZÜGYEK (65 pont): ez az egyetlen alindex, amely szignifikáns emelkedést produkált a legutóbbi adatfelvételhez viszonyítva – akkor 61, most 65 lett az értéke. Tízből kilenc (88 százalék) vállalkozás vesz igénybe online szolgáltatást a folyószámla-vezető bankjánál, tízből hatan (61 százalék) pedig banki mobilalkalmazást (is) használnak, utóbbi arány jelentős növekvő tendenciát mutat 2021 óta. 2020 óta folyamatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya is (2020: 44 százalék; 2021: 48 százalék; 2022: 51 százalék; 2024: 67 százalék).
  • INFORMATIKAI BIZTONSÁG (54 pont): az alindex 54 pontja nem jelent változást 2022-höz képest. Minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál komolyabban veszi ezt a területet. A VPN használati aránya (19 százalék) a 2022-es visszaesés után újra emelkedett, az automatikus biztonsági mentést készítő cégek aránya azonban a korábbi növekedés után 2024-re visszaesett, tízből három (29 százalék) cégnél nem készül mentés, vagy nem tudnak róla a kollégák.

Digitális pénzügyek esetében a fejlődést elősegítik a különböző előírások is, míg a többi terület inkább a vállalkozás egyedi döntéseire van bízva (pl. közösségi média jelenlét, távmunka, online értékesítés, mobilalkalmazások használata). Fontos tehát, hogy a cégek maguk is felismerjék a digitalizációban rejlő versenyelőnyt.

Az eredményeket Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője is értelmezte: „A 2022. év végi várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizációt, vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza. Magyarországon megállni látszik az idő a kis- és középvállalkozásoknál a digitalizáció vonatkozásában. Egy-két kivételtől eltekintve (például pénzügyi terület, távmunka vagy Google Cégprofil jelenlét) visszarendeződést látni a koronavírus előtt megszokott világba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most erősít digitalizációban, könnyen versenyelőnyre tehet szert a hazai szereplőkkel szemben. Valamint nagyobb eséllyel lesz képes felvenni a versenyt a hazánkban egyre aktívabb, erősebben digitalizált külföldi szereplőkkel szemben is.”

A Digiméter kutatás főtámogatója 2024-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, melynek általános alelnöke is összefoglalta gondolatait a témában. Dr. Balog Ádám szerint: „ha egy vállalkozás napjainkban működőképes akar maradni, vagy – ami ennél is fontosabb – sikeres akar lenni, akkor a digitalizációról nem elérendő célként, hanem a hétköznapi működés alapvető eszközeként kell gondolkodnia. A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja. A Digiméter kutatása nem csak azért fontos, mert pontos képet ad a kkv-k digitalizációjának státuszáról, hanem arra is kitűnő példa, hogy a tudomány, a tudományos háttér miként segítheti az üzleti vállalkozások mindennapjait és gyakorlati fejlődését.”

A kutatásból készült részletes jelentés elérhető a https://digimeter.hu/kutatasok/ weboldalon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS