A járvány sem vette rá a digitalizálásra a kkv-kat

2021. 12. 13., 18:28

Erősen megrengette a vállalkozók jövedelmét a COVID-19 járvány, de nem mindenkinek negatív irányba – derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss kutatásából. A digitalizációra viszont sajnos a pandémia sem vette rá a hazai kkv-k jelentős részét.

Sok szó esett arról, hogy a pandémia milyen nehéz helyzetbe hozott számos családot, ugyanakkor a magyar lakosság 61 százaléka nem érzékelt érdemi változást, és a lakosság mintegy harmada számolt be jövedelemcsökkenésről – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem reprezentatív kutatásából, amelyet a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) magyar partnereként végzett.

Ennél valamivel nagyobb hatást gyakorolt a járványhelyzet a vállalkozók jövedelmi viszonyaira. A megkérdezett vállalkozók 38 százaléka számolt be jövedelmének csökkenéséről, valamivel több mint felüknek (53 százalék) nem változtak érdemben a jövedelmi viszonyai, 10 százalékuknak pedig nőtt a jövedelme a pandémia hatására.

A járvány, mint lehetőség?

A járvány jelentősen átalakított számos piacot. Hatalmas lehetőségekhez juthattak korábban réspiacokra szánt termékek, ugyanakkor ellentétes tendencia is jelen van: egyes termékek, szolgáltatások piaca, ha átmenetileg is, de szinte teljesen megszűnt.

A BGE 2020-ban, kkv-k körében végzett reprezentatív felmérésének eredményei alapján a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele, de a kereskedelmi cégek csaknem fele is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén a válaszadó cégek nagyobb arányban említették a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Azzal, hogy a járvány jelenthet üzleti lehetőséget is, a BGE friss, 2021-es kutatásának eredményei alapján csak a vállalkozók szűkebb köre, mintegy harmada értett egyet: 19 százalékuk látott új, a járvány alakította üzleti lehetőséget, amelyet megvalósítana. A már működő vállalkozások tulajdonosai negatívabban ítélték meg a helyzetet, mint az induló vagy indulást tervező vállalkozók, akikre inkább jellemző, hogy nyitottak új üzleti ötletek megvalósítására a pandémia teremtette közegben.

Hasonló tendencia figyelhető meg a GEM kutatásban részt vevő országok többségében is abban a tekintetben, hogy az újonnan induló vállalkozások a már stabilan működőknél inkább látnak a járványhelyzet teremtette lehetőségeket. Az is látható, hogy a kutatásba bevont, több éve működő magyar vállalkozások közül azok látnak inkább üzleti lehetőséget a koronavírus járványban, amelyek – termékük vagy szolgáltatásuk újszerűsége alapján – egyébként is innovatívabban működnek.

A hazai vállalkozások pandémiában való lehetőségészlelése összességében nemzetközi összehasonlításban sajnos gyengének tekinthető: minden környező országénál és a felmérésben részt vevő 18 európai uniós tagállamban mért eredményeknél alacsonyabb.

„A BGE-n zajló más kutatásokból is látszik, hogy a magyarok vállalkozási hajlandósága nem éppen kiemelkedő. És ha a motiváció meg is van – például az elmúlt évek startup-lázának eredményeként –, a vállalkozni vágyók nehezen látják meg a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Gyakran bizonytalanok, vagy épp a bukástól való félelem tántorítja el őket a lehetőségek tettekre váltásától” – mondja Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM kutatói csapat vezetője.

Nem dobta meg a digitalizációt

A járvány okozta változásokkal kapcsolatos kevés pozitív várakozás egyike volt, hogy jó hatással lehet a vállalkozások digitalizációjára. Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a Digital Economy and Society Index (DESI) 2021-es eredményei alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Magyarország számára a DESI egyik legnagyobb kihívást jelentő dimenziója továbbra is a digitális technológiák vállalati integrációja.

Azt feltételezhetnénk, hogy a pandémiát kísérő lezárások a vállalkozások digitális fejlődésére kényszerítő erővel hatottak. Valójában a digitális technológiáktól elzárkózó vállalkozások aránya továbbra is magas, ebben a koronavírus járvány sem hozott jelentős változást.

A vállalkozások mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy a koronavírus járványra reagálva változtatott a digitális technológiák használatán a terméke vagy szolgáltatása értékesítése érdekében. 15 százalék fejlesztett a már meglévő digitális technológiákon, 30 százalék pedig már a pandémiát megelőzően számos digitális technológiát bevezetett. 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, vállalkozásuk elboldogul digitális technológiák nélkül is.

„A GEM kutatásban részt vevő országok átlagaihoz képest lemaradásban vannak a kutatásba bevont magyar cégek abban is, hogy mennyire vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítési folyamat támogatására. Ezt az átlagot azonban jelentősen torzítják a fejlődő országok, ahol feltehetően a kezdeti lemaradás miatt a digitális fejlesztések nagyobb ütemben zajlottak” – hangsúlyozza Csákné dr. Filep Judit.

A hazai fejlődés az értékesítés digitalizációja terén a pandémiás időszakban meghaladta a Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában tapasztalt mértéket, ugyanakkor alatta maradt a Romániában és Horvátországban mért ütemnek, és a felmérésben résztvevő Európai Uniós országokok átlagának is.

Az egyébként is innovatívabban működő, válaszadó magyar cégek e területen is élen járnak: nagyobb arányban vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítésben, és a következő hónapokban további fejlesztéseket terveznek ezen a területen.

Nyitottak a home office felé a hazai kkv-k

Ugyanakkor a GEM kutatás részét képező szakértői interjúk eredményei szerint, ha a digitalizáció terén nem is hozott jelentős előrelépést a pandémia, abban igen, hogy miképp viszonyulnak a vállalkozások az otthoni munkavégzéshez. Már a BGE 2020-as, a járvány első hulláma alatt készült adatfelvételből látható, hogy azon munkakörök esetében, ahol a távmunka megoldható volt, a kkv-k többé-kevésbé éltek is ezzel a lehetőséggel. A friss kutatásban megkérdezett

szakértők megerősítették, hogy az egyébként számos kutatás által alátámasztottan hatékonyságnövelő home office lehetőség szélesebb körben való elterjedéséhez Magyarországon a COVID-19 jelentősen hozzátett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.