A digitális megoldások a hitelezésben is egyre népszerűbbé válnak, a mobilbankon keresztül igényelhető személyi kölcsönök például jelentős növekedést értek el a K&H Csoportnál. A K&H–nál a folyósított személyi kölcsönök már több mint 50 százalékát online igénylik, ezeknek az összege 1,8 millió forint volt 2022 első negyedévében, ami körülbelül 15 százalékos növekedés 2020 első negyedévéhez képest. Ezeket az összegeket leggyakrabban lakáscélra, felújításra, autóvásárlásra vagy hitelkiváltás céljából igényelték. A K&H szerint a digitalizáció a bonyolultabb hiteltermékek irányába indul tovább, a jelzáloghitelezésben például bizonyos folyamatok már elérhetőek online. A teljesen online hitelezésnek az összetettebb termékek esetében azonban további gátjai is vannak: a jogi környezet még nem teszi lehetővé, illetve a nagyobb döntést jelentő hiteleknél az ügyfelek többsége még igényli a személyes tanácsadást. Így várhatóan 2-5 éven belül még nem fog eltűnni az emberi tényező a folyamatból.
A jegybank tanulmánya szerint 2020-ban a pandémia, a lezárások miatt megemelkedett a teljesen online módon nyújtott személyi hitelek aránya az új hitelezésben: az addigi 15 százalékról 20-25 százalékra nőtt. 2021 szeptemberében pedig már havonta 4 ezer darabot meghaladó személyi hitelszerződést mintegy 7 milliárd forint értékben teljesen online értékesítenek a bankok.
A K&H-nál szintén jelentős növekedést értek el ezek a konstrukciók: a pénzintézet minden második személyi kölcsön igénylést teljesen online bonyolított, az igenyelt átlagos összeg 2 millió forint volt 2022 elsőnegyedévében, ami 2020-hoz képest körülbelül 15 százalékos növekedést jelent.
„Az egyszerűbb műveletek után egyre több bonyolultabb tranzakció költözik a virtuális térbe: a hitelek közül az elsők között jelentek meg a teljesen online igényelhető személyi kölcsönök, amelyek a teljes piacon még ugyan alacsony, de növekvő arányt képviselnek” – mondta egy szakmai konferencián Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
(Németh Balázs is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 340. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Bár már sokasodnak a digitális szolgáltatások, a Deloitte Digital Banking Maturity felmérése szerint még van tér a fejlődésre és a legtöbb banknak fel kell zárkóznia az end-to-end (E2E) digitális értékesítési folyamatok terén. Németh Balázs szerint a trend egyértelműen az, hogy a bonyolultabb hiteltermékek irányába indul a digitalizáció. A jelzáloghitelezésben például bizonyos folyamatok már elérhetőek online, így a feltételekről való megállapodás már működik, a következő digitalizálható lépés pedig a statisztikai alapú értékbecslés lehet. Azonban jelenleg a szerződés véglegesítéséhez, az adminisztráció egy részéhez be kell menni a bankfiókba.
A K&H-nak minden innovációval az a célja, hogy egyszerűbbé és kényelmesebbé tegye a pénzügyek intézését, a maximális biztonság mellett. A digitális hitelezési megoldások esetében időt spórol az ügyfél és kényelmesebben is megy az ügyintézés, hiszen otthonról – akár a kanapéról – a nap bármelyik időszakában elérhető a rendszer.
A teljesen online hitelezésnek a bonyolultabb termékek esetében az adminisztráción és a jogi előírásokon túl is vannak gátjai. A nagyobb döntést jelentő hiteleknél az ügyfelek többsége ugyanis igényli a személyes találkozást, a fióki szakértőkkel való beszélgetést, hiszen egy hosszú távú döntésről van szó. Várhatóan 2-5 éven belül tehát nem fog eltűnni az emberi tényező, főleg a nagyobb döntéseknél nem. Jelenleg a bonyolultabb termékek esetében a tanácsadás és a digitális folyamatok összeegyeztetése az egyik legnagyobb kihívás, amiben a jövőben a digitális asszisztencia is segítségünkre lehet” – tette hozzá Németh Balázs.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
