Krisán László: „értjük, érezzük, megoldjuk”

Krisán László: „értjük, érezzük, megoldjuk”
2023. 03. 14., 10:55

Néhány nappal a legmagasabb kamarai elismerés, a Mercur Díj átvétele után Krisán László újabb elismerésben részesült: március 14-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A kitüntetést Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Novák Katalin köztársasági elnök adományozta a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatójának, akit ebből az alkalomból kérdeztünk.

Ez már a második alkalom, hogy a hazai mikro- kis- és középvállalkozások érdekében végzett munkáját a legmagasabb állami kitüntetések egyikével ismerik el, hiszen 2007-ben már megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

– Arra a kitüntetésre Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) akkori elnöke, a Széchenyi Kártya Program szellemi atyja terjesztett fel. Azóta másfél évtized telt el, és az a tény, hogy a munka rendületlen folytatását újra elismerték, azt mutatja, hogy jól sáfárkodunk a demjáni örökséggel. Ha lát bennünket, hiszem, hogy ő is elégedett az elvégzett munkával és büszke ránk. Ilyenkor talán meg lehet állni egy lélegzetvétel erejéig, és visszapillantani az elmúlt 15 évre, amely az én karrieremben is rendkívül fontos időszak.

Tizenöt év még „békeidőben” sem kevés, ez a mostani ráadásul nagyon nem az…

– Nehéz időkben még inkább „becsületbeli ügy” a kkv-k szolgálata. Ne felejtsük el, hogy a gazdaság motorjáról van szó, amely a GDP 55, a foglalkoztatás 75 és az export 25 százalékát adja. Ha ez a szektor leáll, akkor minden leáll – a szó legszorosabb értelmében.

Abban, hogy a hazai kkv-k „mozgásban” maradjanak, a Széchenyi Kártya Program egyre nagyobb szerepet játszik. Mi ennek a sikernek a receptje?

– Azt szoktuk mondani, hogy a KAVOSZ működését három „Q” határozza meg: az IQ – az intelligencia, az EQ – az érzelmi intelligencia és az AQ – az intelligens alkalmazkodás. Az IQ szerepét nem kell ecsetelnem, de számunkra az „érzelem” legalább olyan fontos, mint az értelem. A kisvállalkozásokat ugyanis nemcsak érteni, érezni is kell. Nem nekünk kell döntenünk az íróasztalunk mellől, hiszen a vállalkozók el tudják mondani, mire van szükségük, nekünk „csak” meg kell hallgatnunk őket. És a válasz nem lehet az, hogy „majd utánanézünk, mit tehetünk”, csak az, hogy „értjük, érezzük, megoldjuk”. Az alkalmazkodás jelentősége pedig egyre nagyobb. Az elmúlt években a vállalkozásokat – nemcsak hazánkban, de a világ más tájain is – sorra érik a megpróbáltatások, folyamatosan vizsgázniuk kell az alkalmazkodóképességből, és azt kell mondanom, hogy sikerrel vették/veszik az akadályokat. Ez az oka, hogy a Széchenyi Kártya Program is folyamatosan változik: a gazdaságban mindig – napi szinten – történik valami, amire reagálnunk kell: a megfelelő időben kell a megfelelő segítséggel, a megfelelő helyen megjelennünk. A KAVOSZ ezért szüntelenül a vállalkozói szféra „ütőerén tartja a kezét”.

Ehhez partnerek is kellenek.

– A KAVOSZ tulajdonosainak, a VOSZ-nak és a kamarának egyaránt missziója a vállalkozásfejlesztés, de mi partnernek tekintünk minden olyan szakpolitikai intézményt, amely a vállalkozói lét formálásán, „akadálymentesítésén” dolgozik. A kkv-k boldogulása az állami gazdaságpolitikában is stratégiai jelentőséggel bír, a területet felügyelő Gazdaságfejlesztési Minisztériummal szintén folyamatos az együttműködés.

Erre szükség is van, figyelembe véve, hogy a mostani időszak évtizedes összevetésben is párját ritkítja.

– A helyzet valóban súlyos. A problémák nagy része a háború következménye, az infláció és az árfolyamok elszabadultak, Európában és a világ más részein a geopolitikai struktúra „újratervezése” folyik, a jegybank által meghatározott kamatszint pedig a hitelezés szempontjából gyakorlatilag kezelhetetlen. Ilyenkor van igazán szükség egy „horgonyzó pontra”: egy vállalkozóbarát, a vállalkozói igényeknek megfelelő, a vállalkozók nyelvén megírt programra. Ennek iskolapéldája a Széchenyi Kártya Program, amely az elmúlt évtizedekben békében és háborúban egyaránt bizonyított, az elmúlt három évben pedig a gazdaságpolitika kiemelt pénzügyi eszközévé, beavatkozási pontjává vált.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-29 09:10:00
2024 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég közel 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál; a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS