Az MNB iránymutatása a bankoknak az online hitelcsalások ellen

2024. 07. 18., 17:10

Az MNB vezetői körlevelet adott ki a hazai hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az online hiteligénylésekhez kötődő visszaélések megelőzésével kapcsolatos elvárásairól.

A felügyelet tapasztalatai szerint egyes adathalászok azután, hogy megszerezték az ügyfelek internet- vagy mobilbanki azonosítóit, nem csak a bankszámlájukon lévő pénzt vették el, de még online személyi hitelt is igényeltek a nevükben, vagyis még jobban megkárosították őket – olvasható az MNB közleményében.

A piaci szereplők által eddig megtett intézkedéseken túl az MNB elvárása, hogy az ügyfelek a továbbiakban – saját döntésük, igényük alapján – tilthassák le a hiteligénylés online módon való benyújtásának, ügyintézésének lehetőségét az internet- vagy mobilbanki eszközeikről. Saját biztonságuk érdekében pedig e korlátozást csak ők maguk személyesen vagy auditált hírközlő eszköz útján oldhatják fel és aktiválhatják újra.

A pénzügyi felügyelet azt is elvárja, hogy az érintett pénzügyi intézmények az online hiteligénylési folyamataikba építsék be a visszaélések valós idejű (haladéktalan) észleléséhez, megelőzéséhez, megakadályozásához, kezeléséhez szükséges védelmi mechanizmusokat, kontrollokat.

Ha az online hiteligénylés kapcsán új informatikai rendszereket vezetnek be vagy cserélnek le, már a tervezéskor, illetve a bevezetés után is figyeljenek az ügyfelekkel szembeni esetleges visszaélési kísérletekre.

Az MNB fontosnak tartja, hogy a piaci szereplők kövessék nyomon az aktuális, az online hitelezéshez kötődő kibercsalási trendeket és rendszeresen elemezzék a saját ügyfeleiket érintő visszaéléseket. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat is be kell építeni a megelőzési folyamatokba.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS