Dilemma a fagyi körül: elvitelre vagy helyben nyalva?

2021. 06. 23., 20:00

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint nagy valószínűséggel nem okoz majd forgalomcsökkenést, hogy augusztus 1-től megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az ételkiszállításra és elvitelre.

Kovács László az MTI-nek elmondta: az MVI javaslatára tavaly novemberben bevezetett intézkedésnek – a kedvezményes áfának – nagyon kedvező hatása volt a forgalomra, az így megmaradt összeget bérekre költhették a vállalkozások a nehéz időszakban. Az elnök szerint a lépés nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a kialakult fogyasztói szokások miatt nem számítanak jelentős visszaesésre.

Továbbra is azt szeretnék, hogy a teljes vendéglátás forgalmára egységesen 5 százalékos legyen az áfa, kivéve a szeszes italokat. A törvényben maradt ellentmondásokat szeretnék kiküszöbölni.

Paradoxonnak nevezte, hogy a helyben készített alkoholmentes italok kedvezményes áfát tartalmaznak, a nem helyben készültek forgalmi adója pedig 27 százalék. A kiszereléstől függően ugyanazt a terméket más-más áfateherrel sújtani nem szerencsés – mondta.

Példaként említette, hogy ugyanaz a gombóc fagylalt helyben fogyasztva olcsóbb, kedvezményes áfával, mint az elvitelre kért 27 százalékos adóval. Érthetetlennek nevezte azt is, hogy a rendezvényszervezés vagy a közétkeztetés, gyermekétkeztetés áfája nem lett 5 százalék, végig extra adóteher sújtja.

A szódavizet is a különleges termékek közé sorolta az elnök: a szikvíz ugyanis nem helyben készül, így 27 százalékos áfával kell értékesíteni, miközben a helyben készített, ipari szódagéppel készült szódavizet már 5 százalékos áfával kell a pénztárgépbe ütni.

A törvényalkotók figyelmét ezekre a kérdésekre már sokszor felhívták, azonban eddig nem vették figyelembe a szakma észrevételeit, pedig elengedhetetlen lenne az élhetőbb vállalkozói környezet kialakulásához a korszerűtlen elemek kiemelése – vélte Kovács László. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS