3,5 milliárdos programmal népszerűsíti az agrártárca a magyar borokat

2019. 10. 09., 15:15

Egy 3,5 milliárdos program keretében indítják el a magyar borok külföldi népszerűsítését jövőre – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Év Pincészete díj átadóünnepségén szerdán Villányban.

Feldman Zsolt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége által kiírt verseny eredményhirdetése előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a „borpromóciós támogatási csomag” az európai és a kontinensen túli piacokon hivatott majd népszerűsíteni a magyar borokat.

Magyarországon 65 ezer hektáron 22 borvidéken termelnek borszőlőt, a mintegy 20-30 százalékban exportra kerülő hazai borok pedig az „ország gasztronómiai nagyköveteinek” számítanak. Éppen ezért a magyar kormány az elmúlt időszakban sokat tett a magyar borászatok megújulása, technológiai fejlesztése érdekében is.

A díjra utalva kiemelte, fontos a borászatok, pincészetek között zajló egészséges verseny, hiszen ezzel fokozható a minőség mind a vendéglátás, mind a borkészítés területén.

A díj idei nyertese, Günzer Tamás úgy vélekedett, a kemény munka, a kitartás, a precizitás és a pincészetet működtető családtagok érdeme, hogy az általa irányított vállalkozás elnyerte a kitüntetést.

A pincészet 66 hektáron gazdálkodik, kizárólag classic és prémium száraz borokat készít széles palettán, ami több mint 20 borfajtát és borcsaládot jelent. A borász közölte: éves szinten félmillió palackozott bort értékesítenek, a 15-20 százalékuk exportra kerül.

„Az Év Pincészete Magyarországon” címet 2002-ben alapította meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége a magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére.

A szakmai körök szavazatai alapján a díj egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét díjazza, amely tevékenységével, a szőlőtermesztés, a borkészítés és értékesítés, valamint a borturizmus teljes vertikumában a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítését tartósan, eredményesen és magas színvonalúan szolgálja. (MTI)

A fotón: Günzer Tamás.

(Fotó: MTI/Sóki Tamás)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS