A kötelező egyéves jótállás jelentését a Budapesti Békéltető Testület szakemberei mutatják be egy példán keresztül.
„A jogász válaszol” címmel új sorozatot indított a Budapesti Békéltető Testület a fogyasztói ismeretek erősítése érdekébe. Olyan, közérdeklődésre számot tartó kérdéseket vesznek sorra, amelyekkel nap mint nap találkozik a testület a fogyasztóvédelmi feladatellátása során. Az első cikk témája a kötelező egyéves jótállás.
Kérdés
Vásároltam még 2017-ben egy fejhallgatót, amelynek az anyaga – kevés, megkímélt használat mellett – kevesebb, mint egy év alatt elkezdett leválni, ezért visszavittem az eladóhoz. Az eladó elismerte a panaszomat, és kicserélte a terméket. Ennek az új fejhallgatónak azonban ugyanolyan problémája lett, egy évet sem tudtam használni. Ahogy az előzőnél, ismét visszavittem az eladóhoz, és kértem a termék cseréjét. Meglepetésemre az eladó elutasította a kérésemet arra hivatkozva, hogy az általa kicserélt termékre vállalt 6 hónapos jótállási idő letelt, ezért nem hajlandó kicserélni a fejhallgatót. Én viszont úgy tudom, hogy a termékre jogszabály alapján 1 éves jótállás vonatkozik. Az eladó valóban jogszerűen utasította el a kérésemet, vagy a kicserélt termék esetében is érvényesíthetem a garanciális jogaimat?
Válasz
Egy termékre abban az esetben vonatkozik az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben előírt kötelező 1 éves jótállás, ha az a rendelet mellékletében feltüntetett új tartós fogyasztási cikk, és az ott meghatározott eladási ár felett került értékesítésre. A fejhallgatók ebbe a kategóriába tartoznak 10 000 forint feletti eladási ár esetén.
A jótállási határidő viszont jogvesztő jellegű, vagyis annak elmulasztása esetén (ha a határidő eltelt) a jótállási igény nem érvényesíthető.
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény azonban a kellékszavatosság körében tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a „dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik”, míg egy másik szakasz alapján a „jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni”.
Ennek a két rendelkezésnek a kérdéskörét a Kúria is vizsgálta, és a KGD2017.160. szám alatt közzétett döntésében kifejtette, hogy a határidő jogvesztő jellegének következménye, hogy arra az elévülés szabályait nem lehet alkalmazni – az nem szakadhat meg és nem nyugodhat –, vagyis semmilyen módon nem hosszabbodhat meg, a határidő elteltével a jogvesztés bekövetkezik. Ezért a jótállási határidő jogvesztő jellege nem írható felül a kellékszavatossági szabályokra utaló rendelkezéssel.
A fentiek alapján az eladó jogszerűen utasította vissza a jótállási igény teljesítését, hiszen annak időtartama az eredeti termék átadásának időpontjától indult, a kicseréléssel az nem kezdődött újból.
A fogyasztó kellékszavatossági igénye – a jótállással szemben – viszont a termék kicserélésével újrakezdődött, vagyis annak átadásától számított 2 éves határidőn belül a fogyasztó jogosult kellékszavatossági jogát érvényesíteni. Ebben az esetben ugyanakkor már a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az eladó hibásan teljesített. Az ezt megállapító szakvélemény birtokában az eladó köteles a fogyasztó szavatossági jogát teljesíteni, amelynek adott esetben egy békéltető testületi eljárás során is érvényt szerezhet.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.