A kötelező egyéves jótállás jelentését a Budapesti Békéltető Testület szakemberei mutatják be egy példán keresztül.
„A jogász válaszol” címmel új sorozatot indított a Budapesti Békéltető Testület a fogyasztói ismeretek erősítése érdekébe. Olyan, közérdeklődésre számot tartó kérdéseket vesznek sorra, amelyekkel nap mint nap találkozik a testület a fogyasztóvédelmi feladatellátása során. Az első cikk témája a kötelező egyéves jótállás.
Kérdés
Vásároltam még 2017-ben egy fejhallgatót, amelynek az anyaga – kevés, megkímélt használat mellett – kevesebb, mint egy év alatt elkezdett leválni, ezért visszavittem az eladóhoz. Az eladó elismerte a panaszomat, és kicserélte a terméket. Ennek az új fejhallgatónak azonban ugyanolyan problémája lett, egy évet sem tudtam használni. Ahogy az előzőnél, ismét visszavittem az eladóhoz, és kértem a termék cseréjét. Meglepetésemre az eladó elutasította a kérésemet arra hivatkozva, hogy az általa kicserélt termékre vállalt 6 hónapos jótállási idő letelt, ezért nem hajlandó kicserélni a fejhallgatót. Én viszont úgy tudom, hogy a termékre jogszabály alapján 1 éves jótállás vonatkozik. Az eladó valóban jogszerűen utasította el a kérésemet, vagy a kicserélt termék esetében is érvényesíthetem a garanciális jogaimat?
Válasz
Egy termékre abban az esetben vonatkozik az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben előírt kötelező 1 éves jótállás, ha az a rendelet mellékletében feltüntetett új tartós fogyasztási cikk, és az ott meghatározott eladási ár felett került értékesítésre. A fejhallgatók ebbe a kategóriába tartoznak 10 000 forint feletti eladási ár esetén.
A jótállási határidő viszont jogvesztő jellegű, vagyis annak elmulasztása esetén (ha a határidő eltelt) a jótállási igény nem érvényesíthető.
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény azonban a kellékszavatosság körében tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a „dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik”, míg egy másik szakasz alapján a „jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni”.
Ennek a két rendelkezésnek a kérdéskörét a Kúria is vizsgálta, és a KGD2017.160. szám alatt közzétett döntésében kifejtette, hogy a határidő jogvesztő jellegének következménye, hogy arra az elévülés szabályait nem lehet alkalmazni – az nem szakadhat meg és nem nyugodhat –, vagyis semmilyen módon nem hosszabbodhat meg, a határidő elteltével a jogvesztés bekövetkezik. Ezért a jótállási határidő jogvesztő jellege nem írható felül a kellékszavatossági szabályokra utaló rendelkezéssel.
A fentiek alapján az eladó jogszerűen utasította vissza a jótállási igény teljesítését, hiszen annak időtartama az eredeti termék átadásának időpontjától indult, a kicseréléssel az nem kezdődött újból.
A fogyasztó kellékszavatossági igénye – a jótállással szemben – viszont a termék kicserélésével újrakezdődött, vagyis annak átadásától számított 2 éves határidőn belül a fogyasztó jogosult kellékszavatossági jogát érvényesíteni. Ebben az esetben ugyanakkor már a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az eladó hibásan teljesített. Az ezt megállapító szakvélemény birtokában az eladó köteles a fogyasztó szavatossági jogát teljesíteni, amelynek adott esetben egy békéltető testületi eljárás során is érvényt szerezhet.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.