Kötelező egyéves jótállás – „A jogász válaszol”

2019. 10. 03., 16:15

A kötelező egyéves jótállás jelentését a Budapesti Békéltető Testület szakemberei mutatják be egy példán keresztül.

„A jogász válaszol” címmel új sorozatot indított a Budapesti Békéltető Testület a fogyasztói ismeretek erősítése érdekébe. Olyan, közérdeklődésre számot tartó kérdéseket vesznek sorra, amelyekkel nap mint nap találkozik a testület a fogyasztóvédelmi feladatellátása során. Az első cikk témája a kötelező egyéves jótállás.

Kérdés

Vásároltam még 2017-ben egy fejhallgatót, amelynek az anyaga – kevés, megkímélt használat mellett – kevesebb, mint egy év alatt elkezdett leválni, ezért visszavittem az eladóhoz. Az eladó elismerte a panaszomat, és kicserélte a terméket. Ennek az új fejhallgatónak azonban ugyanolyan problémája lett, egy évet sem tudtam használni. Ahogy az előzőnél, ismét visszavittem az eladóhoz, és kértem a termék cseréjét. Meglepetésemre az eladó elutasította a kérésemet arra hivatkozva, hogy az általa kicserélt termékre vállalt 6 hónapos jótállási idő letelt, ezért nem hajlandó kicserélni a fejhallgatót. Én viszont úgy tudom, hogy a termékre jogszabály alapján 1 éves jótállás vonatkozik. Az eladó valóban jogszerűen utasította el a kérésemet, vagy a kicserélt termék esetében is érvényesíthetem a garanciális jogaimat?

Válasz

Egy termékre abban az esetben vonatkozik az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben előírt kötelező 1 éves jótállás, ha az a rendelet mellékletében feltüntetett új tartós fogyasztási cikk, és az ott meghatározott eladási ár felett került értékesítésre. A fejhallgatók ebbe a kategóriába tartoznak 10 000 forint feletti eladási ár esetén.

A jótállási határidő viszont jogvesztő jellegű, vagyis annak elmulasztása esetén (ha a határidő eltelt) a jótállási igény nem érvényesíthető.

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény azonban a kellékszavatosság körében tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a „dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik”, míg egy másik szakasz alapján a „jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni”.

Ennek a két rendelkezésnek a kérdéskörét a Kúria is vizsgálta, és a KGD2017.160. szám alatt közzétett döntésében kifejtette, hogy a határidő jogvesztő jellegének következménye, hogy arra az elévülés szabályait nem lehet alkalmazni – az nem szakadhat meg és nem nyugodhat –, vagyis semmilyen módon nem hosszabbodhat meg, a határidő elteltével a jogvesztés bekövetkezik. Ezért a jótállási határidő jogvesztő jellege nem írható felül a kellékszavatossági szabályokra utaló rendelkezéssel.

A fentiek alapján az eladó jogszerűen utasította vissza a jótállási igény teljesítését, hiszen annak időtartama az eredeti termék átadásának időpontjától indult, a kicseréléssel az nem kezdődött újból.

A fogyasztó kellékszavatossági igénye – a jótállással szemben – viszont a termék kicserélésével újrakezdődött, vagyis annak átadásától számított 2 éves határidőn belül a fogyasztó jogosult kellékszavatossági jogát érvényesíteni. Ebben az esetben ugyanakkor már a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az eladó hibásan teljesített. Az ezt megállapító szakvélemény birtokában az eladó köteles a fogyasztó szavatossági jogát teljesíteni, amelynek adott esetben egy békéltető testületi eljárás során is érvényt szerezhet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS