Főzőtejszín, habtejszín: különbségek és hasonlóságok

Főzőtejszín, habtejszín: különbségek és hasonlóságok
2023. 02. 08., 20:17

A Szupermenta program rendhagyó felmérésében a főző- és habtejszínek, illetve ezek helyettesítő termékei kaptak főszerepet. 114 olyan termék alapvető tulajdonságait hasonlították össze a szakemberek, melyek felhasználásukat tekintve hasonlóak, összetételükben azonban jelentősen különbözhetnek.

A Szupermenta programban ezúttal a tejszínek kerültek középpontba. Rendhagyó módon azonban nem termékteszt formájában, hanem felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül járták körül a témát a szakemberek. Az úgynevezett polcfelmérés során számba vették a boltok polcain található különböző megnevezésű tejszíneket és alternatívákat, és a csomagoláson feltüntetett információk alapján összehasonlították őket. Végül 114 olyan termék szerepelt a tesztben, amelyeket a nagyobb áruházláncok kínálnak tejszínként, illetve növényi helyettesítőként, melyek összetételük és jelölésük szerint 5 csoportba sorolhatóak: főzőtejszín, habtejszín, tejszín, főző-és habkészítmény, növényi alternatíva.

Különbségek és hasonlóságok

A főzőtejszín – ahogy azt a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb, ugyanis a 10–22 százalékos zsírtartalmú tejszín sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Fő alapanyaga a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. 

A habtejszín fő összetevője is a tejszín, amelyhez sűrítőanyagként szintén karragént tesznek. A magasabb, 28–35 százalékos zsírtartalma miatt ezt a típust érdemes választani kemény tejszínhab készítéséhez. Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt.

A polcokon akadtak tejszín megnevezésű termékek is, amely kategória zsírtartalma a Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján 18–45 százalék között mozoghat. A felmérésben szereplő tejszínek mindegyike 30 százalékos zsírtartalmú volt. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. E termékek főzéshez és tejszínhab készítésére egyaránt alkalmasak lehetnek.

A főző- és habkészítmények többek között habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezésekkel találhatóak a boltok kínálatában. Jellemzően ivóvíz alapúak, és állati eredetű összetevőként tejszínt, tejfehérjét, írót és íróport is tartalmazhatnak. Zsírtartalmuk 8 és 34 százalék között mozog.

A sokrétű vásárlói igények minél szélesebb körű kiszolgálásának érdekében a boltok választéka egyre színesebb.  Napjainkban már számos olyan készítmény is elérhető, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ilyen növényi alternatíva például a kókusz és a rizs főzőkrém, vagy a zabkrém. A csomagoláson feltüntetett összetevők alapján elmondható, hogy mindegyik ivóvíz alapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készül. Zsírtartalmuk 8 és 31 százalék közötti, mely növényi zsírokból adódik, amilyen például a kókuszolaj, a napraforgóolaj vagy a repceolaj.

További információk, érdekességek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS