Főzőtejszín, habtejszín: különbségek és hasonlóságok

Főzőtejszín, habtejszín: különbségek és hasonlóságok
2023. 02. 08., 20:17

A Szupermenta program rendhagyó felmérésében a főző- és habtejszínek, illetve ezek helyettesítő termékei kaptak főszerepet. 114 olyan termék alapvető tulajdonságait hasonlították össze a szakemberek, melyek felhasználásukat tekintve hasonlóak, összetételükben azonban jelentősen különbözhetnek.

A Szupermenta programban ezúttal a tejszínek kerültek középpontba. Rendhagyó módon azonban nem termékteszt formájában, hanem felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül járták körül a témát a szakemberek. Az úgynevezett polcfelmérés során számba vették a boltok polcain található különböző megnevezésű tejszíneket és alternatívákat, és a csomagoláson feltüntetett információk alapján összehasonlították őket. Végül 114 olyan termék szerepelt a tesztben, amelyeket a nagyobb áruházláncok kínálnak tejszínként, illetve növényi helyettesítőként, melyek összetételük és jelölésük szerint 5 csoportba sorolhatóak: főzőtejszín, habtejszín, tejszín, főző-és habkészítmény, növényi alternatíva.

Különbségek és hasonlóságok

A főzőtejszín – ahogy azt a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb, ugyanis a 10–22 százalékos zsírtartalmú tejszín sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Fő alapanyaga a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. 

A habtejszín fő összetevője is a tejszín, amelyhez sűrítőanyagként szintén karragént tesznek. A magasabb, 28–35 százalékos zsírtartalma miatt ezt a típust érdemes választani kemény tejszínhab készítéséhez. Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt.

A polcokon akadtak tejszín megnevezésű termékek is, amely kategória zsírtartalma a Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján 18–45 százalék között mozoghat. A felmérésben szereplő tejszínek mindegyike 30 százalékos zsírtartalmú volt. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. E termékek főzéshez és tejszínhab készítésére egyaránt alkalmasak lehetnek.

A főző- és habkészítmények többek között habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezésekkel találhatóak a boltok kínálatában. Jellemzően ivóvíz alapúak, és állati eredetű összetevőként tejszínt, tejfehérjét, írót és íróport is tartalmazhatnak. Zsírtartalmuk 8 és 34 százalék között mozog.

A sokrétű vásárlói igények minél szélesebb körű kiszolgálásának érdekében a boltok választéka egyre színesebb.  Napjainkban már számos olyan készítmény is elérhető, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ilyen növényi alternatíva például a kókusz és a rizs főzőkrém, vagy a zabkrém. A csomagoláson feltüntetett összetevők alapján elmondható, hogy mindegyik ivóvíz alapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készül. Zsírtartalmuk 8 és 31 százalék közötti, mely növényi zsírokból adódik, amilyen például a kókuszolaj, a napraforgóolaj vagy a repceolaj.

További információk, érdekességek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.