Főzőtejszín, habtejszín: különbségek és hasonlóságok

A Szupermenta programban ezúttal a tejszínek kerültek középpontba. Rendhagyó módon azonban nem termékteszt formájában, hanem felmérő jelleggel, laboratóriumi vizsgálatok nélkül járták körül a témát a szakemberek. Az úgynevezett polcfelmérés során számba vették a boltok polcain található különböző megnevezésű tejszíneket és alternatívákat, és a csomagoláson feltüntetett információk alapján összehasonlították őket. Végül 114 olyan termék szerepelt a tesztben, amelyeket a nagyobb áruházláncok kínálnak tejszínként, illetve növényi helyettesítőként, melyek összetételük és jelölésük szerint 5 csoportba sorolhatóak: főzőtejszín, habtejszín, tejszín, főző-és habkészítmény, növényi alternatíva.

Különbségek és hasonlóságok

A főzőtejszín – ahogy azt a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb, ugyanis a 10–22 százalékos zsírtartalmú tejszín sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Fő alapanyaga a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. 

A habtejszín fő összetevője is a tejszín, amelyhez sűrítőanyagként szintén karragént tesznek. A magasabb, 28–35 százalékos zsírtartalma miatt ezt a típust érdemes választani kemény tejszínhab készítéséhez. Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt.

A polcokon akadtak tejszín megnevezésű termékek is, amely kategória zsírtartalma a Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján 18–45 százalék között mozoghat. A felmérésben szereplő tejszínek mindegyike 30 százalékos zsírtartalmú volt. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez sűrítőanyagként karragént használnak. E termékek főzéshez és tejszínhab készítésére egyaránt alkalmasak lehetnek.

A főző- és habkészítmények többek között habalap, főzőkrém vagy habkészítmény megnevezésekkel találhatóak a boltok kínálatában. Jellemzően ivóvíz alapúak, és állati eredetű összetevőként tejszínt, tejfehérjét, írót és íróport is tartalmazhatnak. Zsírtartalmuk 8 és 34 százalék között mozog.

A sokrétű vásárlói igények minél szélesebb körű kiszolgálásának érdekében a boltok választéka egyre színesebb.  Napjainkban már számos olyan készítmény is elérhető, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ilyen növényi alternatíva például a kókusz és a rizs főzőkrém, vagy a zabkrém. A csomagoláson feltüntetett összetevők alapján elmondható, hogy mindegyik ivóvíz alapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készül. Zsírtartalmuk 8 és 31 százalék közötti, mely növényi zsírokból adódik, amilyen például a kókuszolaj, a napraforgóolaj vagy a repceolaj.

További információk, érdekességek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán.