PET-palackokkal kapcsolatos zöld állításokat vizsgál a GVH

2024. 08. 12., 10:10

A Gazdasági Versenyhivatal több vállalkozással szemben is eljárást indított, mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett, és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.

A Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Fonte Viva Kft. 2022. március 9-től a Fonte Natura ásványvizek címkéin és a terméket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációjában megfogalmazott állításaival pl. a „100% újrahasznosított PET-palackban”, „100% rePET”, „100% rePET palackból palack” szlogenekkel megtévesztette a fogyasztókat.

A Szentkirályi Magyarország Kft. 2019. november 18-tól a Szentkirályi ásványvizek és ízesített italok címkéin és kereskedelmi kommunikációjában a „Szállj be a körforgásba” körforgásos rendszert hirdeti, amelynek keretében a „Gyűjtsd szelektíven!”, „100%-ban újrahasznosítható”, „Palackból palackot, 50% rePET”, és ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és képi megjelenítésével valószínűsíthetően szintén megtévesztette a fogyasztókat az egyes, ún. zöld állításokkal.

A GVH vizsgálja továbbá a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company vállalkozásokat is, mivel a gyanúja szerint 2020. december 10-től a Naturaqua márkanév alatt forgalmazott ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjuk során a „Hasznosíts újra 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és a kereskedelmi kommunikáció képi megjelenítésével valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.

A fenti vállalkozások valószínűsíthetően megtévesztő állításaikban közös, hogy azok a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak. A kifogásolt reklámállítások azonban feltehetően megalapozatlanok, a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal – olvasható a GVH közleményében.

„Zöldre mosás”
Zöldre mosásnak (greenwashing) nevezzük a vállalkozás olyan marketing- vagy PR-stratégiáját, amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketing-kommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.
A GVH 2024 januárjában publikálta a zöld állításokat vizsgáló piacelemzését, amely rávilágított többek között arra, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével.

„A Szentkirályi Magyarország határozottan elítéli a greenwashing minden formáját”

A GVH által vizsgált állítások a Szentkirályi Magyarország Kft. egy 2019-es kommunikációs kampányában szerepeltek, ezt a kampányt „a GVH már 2020-ban megvizsgálta és akkor azt állapította meg, hogy a versenyfelügyeleti eljárás elindításának feltételei nem állnak fent” – olvasható a Szentkirályi Magyarország által kiadott közleményben, amely szerint a társaság nem kapott információt arról, hogy a GVH miért döntött most úgy, hogy mégis elindítja az eljárást. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza: „a Szentkirályi Magyarország Kft. most is maximálisan együttműködik a GVH-val az eljárás során, részére minden fontos és elérhető információt megad”.

„A Szentkirályi Magyarország Kft. mindig kiemelt figyelmet fordított a jogszabályi környezetnek való maradéktalan megfelelésre, a vállalatra és annak tevékenységére vonatkozó szabályozások betartására és a hatóságokkal történő szoros együttműködésre. A vállalat határozottan elítéli a fogyasztók megtévesztését és a »zöldre mosás« vagy greenwashing minden formáját, és elkötelezett az iparág fenntarthatóságának előmozdítása mellett, amelyet gyakorlati törekvéseivel is folyamatosan támogat” – zárul a közlemény.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS