Átlátható értékelési rendszert szorgalmaz a GVH elnöke az ételkiszállításban

2021. 10. 27., 12:15

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) átfogó gyorselemzést végzett annak vizsgálatára, hogy az ételrendelésre és házhozszállításra szakosodott hazai online platformok milyen lehetőséget biztosítanak a fogyasztók véleményének kifejezésére. A nemzeti versenyhatóság az étterem-értékelések transzparensebbé tételét javasolja az érintetteknek.

Miközben a járvány miatt a vendéglátópiac hagyományos formájában forgalomcsökkenéssel szembesült, a magyar fogyasztók minden korábbinál többet költöttek ételrendelésre a tavalyi évben, ez a tendencia pedig 2021-ben is folytatódik.

Az ételkiszállítással foglalkozó cégek köre is folyamatos bővülést mutat: a különböző éttermek mellett számos cukrászda, reggelizőhely, ételérzékenyeket kiszolgáló és alkoholos italt forgalmazó vállalkozás, sőt, egyes benzinkutak étel- és italkínálatából rendelhetünk otthonunkba.

A Gazdasági Versenyhivatal 2021 szeptemberében átfogó gyorselemzést végzett annak vizsgálatára, hogy a házhozszállításra szakosodott hazai platformok miként biztosítanak lehetőséget a fogyasztók számára véleményük kifejezésére.

A gyorselemzés számos problémára fényt derített. Így például

  • a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik,
  • az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul,
  • az értékelési módszertant tartalmazó szabályzatot csak egyetlen platform tette közzé, ám ennek tartalma sincs teljes összhangban az értékelési folyamattal,
  • a többség esetében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód,
  • a szöveges formájú vélemények – ha egyáltalán van ilyen lehetőség – egyik felületen sem jelennek meg, és nem egyértelmű, hogy milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba,
  • egyes esetekben a vásárlók utólag módosíthatják a már leadott véleményeiket (akár több alkalommal is), amely megkérdőjelezi a befolyásmentességet.

A GVH szakemberei a platformok többségénél nem találtak tájékoztatást arról, hogy alkalmaz-e moderálást – azaz a már leadott értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint azt milyen elvek és szempontok mentén teszi. A vizsgálat során ismertté vált olyan eset is, amikor a leadott értékelés nem jelent meg az értékelt étterem mellett.

Az eredmények alapján a versenyhatóság a honlapján nyilvános ajánlásokkal támogatja az érintett vállalkozásokat annak érdekében, hogy a fogyasztói bizalmat fenntartó, megismerhető és átlátható értékelési rendszerrel rendelkezzenek. A vélemények torz megjelenítése ugyanis bizonyos esetekben akár a vásárlókat megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, így hatósági szankciókkal járhat.

„A magyar nemzeti versenyhatóság elkötelezett a fogyasztók jogainak védelmében, ezért megelőző javaslatainkkal támogatjuk az érintett vállalkozásokat a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok kialakításában és elterjesztésében” – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke.

(GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS