Megjelent a kormányrendelet a napelemes áram elszámolási lehetőségéről

2023. 09. 14., 09:08

Szeptember 13-án este megjelent az a kormányrendelet, amely meghatározza, hogy milyen feltételekkel és meddig lehet éves elszámolást alkalmazni a háztartási napelemrendszereknél a hálózatba táplált és onnan vásárolt áramra.

Kihirdette a kormány azt a rendeletét, amely rögzíti, hogy a háztartási méretű kiserőmű (napelemes rendszer) üzemeltetőjével a villamosenergia-kereskedő cég éves szaldó elszámolást alkalmaz a kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig (bővített háztartási méretű kiserőmű esetén annak egészére a névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától).

Ezt a szabályt a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-ig (bővítés esetén legkésőbb 2026. január 1-ig) üzembe helyezett napelemes rendszerekre alkalmazzák – ismerteti az új szabályokat a Bank360.hu összefoglalója.

Ha az üzembehelyezéstől számított 10 éves üzemidő 2023. december 31. napjáig letelik, az  elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31-ig szaldó elszámolást alkalmaz a  hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energiára az áramkereskedő cég. Azoknál a háztartási napelemes rendszereknél, amelyeknél 2023. szeptember 7-én nem éves szaldó elszámolást alkalmaz az áramkereskedő, az elszámolásra a felek megállapodása irányadó.

A most kihirdetett és szerda 23 órakor már hatályba is lépett szabályok megfelelnek a kormány korábbi közléseivel, amivel lényegében visszavonta az energiaügyi miniszternek azt az augusztus végi bejelentését, hogy 2024-től megszűnik az éves elszámolás lehetősége minden napelemes számára. Ez azért lett volna nagyon hátrányos számukra, mert a nem éves elszámolás esetén sokkal rosszabb a napelemes rendszerek megtérülése, hiszen a nyári időszakban megtermelt és rendszerbe táplált áramot nem lehet a téli időszakban levonni az akkor vásárolt mennyiségből. Azaz az olcsón átadott áramot drágán kapja vissza a napelemes rendszert működtető lakossági felhasználó.

Az éves elszámolás lehetősége ezzel együtt csak a szeptember 7-ig benyújtott igények alapján megvalósult napelemrendszerekre és -bővítésekre lehet alkalmazni, és minden esetben csak 10 ilyen kedvezményes évet kapnak a háztartások.

Rendelet ugyan még nincs róla, de a szerdai kormányinfón elhangzott, hogy 2024. januártól az ország területének nagy részén feloldják az új napelemes rendszerek betáplálási stopját, amelyet a tavaly október 31. után megtett lakossági igénybejelentésekre érvényes. Gulyás Gergely miniszter azt közölte, hogy az ország 7–8 százalékán nem lehet majd továbbra sem rácsatlakozni a villamosenergia-rendszerre új napelemes kiserőművekkel. A bruttó elszámolásban alkalmazandó átvételi árról elhangzott, hogy a háztartási méretű kiserőművektől a paksi atomerőmű áramárán veszik majd a villamos energiát, de a konkrét számot nem közölték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS