A természetes vízben sportolók könnyebben betegedhetnek meg az átlagos fürdőzőknél, noha a vízminőséget befolyásoló határértékek mindenkire egyformán vonatkoznak. A különbség a vízzel való hosszabb és intenzívebb érintkezés, mondják a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei, akik szerint jó minőségűek legnagyobb hazai természetes vizeink, de a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet. Sőt, bárhol máshol.
Az olimpia szervezői 1,4 milliárd eurót költöttek el a Szajna tisztítására, hogy 100 év után újra lehessen benne fürdeni. A triatlonversenyek úszószámát – több halasztás után – végül július 31-én meg tudták tartani.
A 20. század közepén kezdtek túlnépesedni az európai nagyvárosok, amelyek nem tudtak mit kezdeni nagy mennyiségű szennyvizükkel. Így azt vagy visszaengedték a városokat átszelő folyókba, vagy elvezették a vízterekbe. Párizsban szintén hasonló helyzet alakult ki, hiszen 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt. „Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárásjelenségek, amelyekkel a múlt század közepén még nem számolhattak” – mondta Vasas Gábor, a BLKI megbízott igazgatója. A szakember szerint ezek nem Párizs egyedi problémái, mert egész Európát, sőt, az egész világot érintik.
Az elmúlt években az átlaghőmérsékletek emelkedése a jellemző, és a nagyon kiugró csúcshőmérsékletek előfordulása tendencia. De megváltoztak az esőzések jellemzői is, olykor sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket (flash flood) okozhatnak. Ezek mértéke nagyon eltérő lehet és néhány esetben nem csupán a víz közvetlen pusztító erejével kell számolni. Akár kisebb villámárvizek is belemoshatják a folyókba (rosszabb esetben az ivóvízbe is) a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból, így járt az elmúlt napokban Párizs is. „Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak” – tette hozzá Vasas Gábor.
A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeiken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják, eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik.
Az elmúlt 10–20 évben egyre fokozódó civilizációs hatások, a szennyezettség, a globális éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási körülmények egyaránt okozhatnak villámárvíz-jelenséget. Így a következő olimpiák házigazdáinak a korábbiaknál felkészültebbnek kell lenniük, hiszen még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük. Vasas Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nemcsak a versenyhelyszínekre lesz érvényes, hanem a különböző rekreációs vízterekre is, amelyeket fürdésre, szórakozásra használunk.
A szakember hozzáfűzte, a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozza a hatóság, és minden vízben tartózkodó emberre egyformán vonatkozik: akár az olimpiai aranyért úszik valaki, akár csak a 40 fok miatt vonul a tóba hűsölni. Ugyanakkor a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ott ki, mint egy átlagos fürdőző, és a sűrűbb levegővétel közben több vízpára kerül a szervezetükbe.
A Szajna esete főleg a Párizshoz hasonló nagyvárosok régóta húzódó gondjára is rávilágít, miközben itthon némiképp kedvezőbb a helyzet. Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Duna és a Balaton tekintetében –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. Noha a több országon át folyó Dunánál „hozott vízből dolgozunk”, azaz egy árhullám esetén nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízben, addig a Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje legnagyobb tavunkat, azaz ideális esetben senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot.
Mindezek ellenére a szakértők megegyeztek abban, hogy a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket. Ez pedig a következő időszak komoly kihívása lesz valamennyi természetes víz melletti településnek, amelyek reflektorfénybe kerülhetnek a nemzetközi rendezvények idején.
HUN-REN
Fotó: a női triatlonosok rajtja a III. Sándor hídnál 2024. július 31-én (MTI/Czeglédi Zsolt).
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.