Gyakran mindössze apró változtatásokkal, digitalizációval, valamint az intelligens technológiák irányába mutató szemléletváltással is jelentős megtakarítási, fenntarthatósági potenciál rejlik az épületekben, legyen szó új építésről vagy felújításról.
Nem csak a környezetünk, hanem a pénztárcánk és az egészségünk szempontjából is egyre fontosabb, hogy az épületeinket energiahatékonyabbá és korszerűbbé tegyük. Jelenleg ugyanis a globális energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért az épületek felelősek, és 75 százalékuk energiahatékonysági szempontból elavultnak számít. Bőven rejlik tehát fejlesztési potenciál ezen a területen, különösen, ha hozzávesszük, hogy az épületek energiafogyasztásának 70–80 százalékát a fűtés, a hűtés és a melegvíz-ellátás teszi ki. Ahhoz azonban, hogy ezen a téren javítani lehessen az eredményeken, első lépésben precíz és valós idejű adatokra, intelligens mérésekre, ezt követően pedig a lehető legkevesebb emberi beavatkozást igénylő, automatizált megoldások alkalmazására van szükség.
Ha csak a valóban felhasznált energiáért kell fizetnünk, sokkal tudatosabbá válik az energiafogyasztás, mind egyéni, mind vállalati szinten. Ez pedig nem csupán költségmegtakarítást, hanem alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást is eredményez. Ezt az ösztönzőt szabályozói oldalról is felismerték. Az idén frissített, az épületek energiahatékonyságára vonatkozó uniós irányelv (EPBD) már a lakóépületek számára is előírja az energiafogyasztás monitorozását, a nem-lakóépületeknél pedig kötelezővé teszi a digitalizáció és az automatizáció felé mutató lépéseket. Ezt az irányt követik a 2024-ben életbe lépő, új, hazai mérésügyi előírások is.
Gyakorlatilag kötelező lesz minden házközponti fűtéses és távhővel ellátott épületnél – például társasházakban, irodaépületekben – az alegységenkénti, mérés szerinti elszámolás biztosítása, fűtési és/vagy fűtési/hűtési hőmennyiségmérők, költségosztók, illetve vízmérők beépítésével – mondta Várföldi Róbert, a Siemens Zrt. épületgépészeti szabályozástechnikai üzletágának kereskedelmi vezetője. – Sőt, 2027. január 1-től már csak távkiolvasható mérők működhetnek majd hazánkban is. Ez azt is jelenti, hogy a már felszerelt, de ezzel a képességgel nem rendelkező mérőeszközöket is ilyenekre kell cserélni. Így ezután a fogyasztási adatok bármikor elérhetők lesznek, kizárva ezzel az emberi tényezőt a rendszerből, és megszüntetve az elérhetetlen felhasználók (pl. távollét, hanyagság) miatt meghiúsult kiolvasásokat. A Siemensnél mindennek biztosításához átfogó megoldásokat, mérőeszközöket és kiolvasó rendszereket kínálunk, illetve tájékoztatást biztosítunk partnereink számára.”
Ezek a kommunikációképes eszközök nagyban elősegítik majd a szakértő szerint az energiahatékonyság javulását, valamint komoly előrelépést jelentenek mind a komfort, mind a működésbiztonság szempontjából. Olyan korszerű, fejlett eszközökkel, mint például a megszokott motoros szelep helyett intelligens szelepek felszerelése, egy önkormányzat, ami számos, külön-külön hőközponttal rendelkező épületet (például óvodákat, iskolákat, hivatalokat) üzemeltet szerte a városban, egy időben és egy felületen lesz képes ezen rendszerek energiafogyasztás-mérését és szabályozását elvégezni, és egyúttal a működésüket optimalizálni, mindezt akár távolról, egy felhőalkalmazáson keresztül.
Azáltal, hogy ma már a telepített szabályozó- és mérőeszközök valós időben továbbítani tudják az adataikat egy központi rendszer felé, valamint működésükbe távolról is be lehet avatkozni, jelentős további energiamegtakarítás érhető el, és maximalizálható a működés biztonsága is.
Másik fontos tendencia, hogy az épületautomatizálás kapcsán ma már nem csak a hűtéssel és fűtéssel szükséges foglalkozni; az egyes helyiségek levegőminősége legalább ilyen meghatározó tényezővé vált. Egy átlagember élete 90 százalékát épületekben tölti, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben teszi ezt. A nem megfelelő levegőminőség például nemcsak növeli a megbetegedések kockázatát, de például egy helyiségen belül a szén-dioxid szint emelkedése az információfeldolgozási-képesség jelentős csökkenését is eredményezi. Ma már elérhetőek olyan multiszenzorok, amelyek minden lényeges komfort- és légminőség paramétert egyetlen, kompakt eszközben képesek mérni, így komplex információforrást kínálnak az automatika számára.
A fejlett felügyeleti és helyiségautomatizálási rendszerekkel az épületekre vonatkozó adatokat az üzemeltetők mindig naprakészen, valós időben és akár távolról is láthatják, így gyorsan és pontosan reagálhatnak a változásokra. Mesterséges intelligenciát használó analitika segítségével annak megfelelően tudják beállítani a fűtő-, szellőző- és légkondicionáló (HVAC) rendszereket, hogy például az adott napon több vagy kevesebb munkavállaló tartózkodik az irodában, vagy mely helyiségeket használják. Hasonlóan, előre programozott vagy az időjárás változásához igazodó módon kezelhetik az árnyékolást és a világítást is, ezzel is fűtési vagy hűtési energiát takarítva meg.
A fenntarthatóbb épületállomány felé vezető úton, érdemes beszélni a megújuló energiaforrások használatáról is. Egyre gyakrabban alkalmaznak akár a lakóházakban, akár az üzleti, ipari létesítményekben zöld energiát. Ezek integrálásával az épületgépészeti rendszerek is egyre bonyolultabbá válnak. Az ilyen komplex rendszereket csak akkor lehet hatékonyan működtetni, ha egyetlen szabályozó hangolja össze a különböző hőtermelők, beavatkozók és érzékelők működését.
A modern elvárásoknak így mindenben megfelelő, több hőtermelős gépészeti kapcsolások valamennyi elemét, – például gázkazánt, szilárd tüzelési kandallót, használati melegvíz-tárolót, napkollektort, vagy hőszivattyút, – egyetlen rendszerelemként kezelő szabályozók sokrétű feladatok elvégzésére képesek: az egyszerű időjáráskövető szabályozástól, a tárolótöltésen át, az egyedi fűtés/hűtés zónaszabályozásáig, vagy a medencefűtés elvégzéséig. Ehhez a Siemens egy alkalmazási példatárat is összeállított, ami a tervező szakemberek munkáját is nagyban segítheti.
Augusztus 10-én estétől a 2-es blokk 3-as turbinája is termelni fog – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.