Könnyítené az Európai Bizottság a határokon átnyúló nonprofit egyesületek tevékenységét

2023. 09. 06., 11:56

„Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja.”

Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az EU-ban működő nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítésére. A javaslat javítani fogja a belső piac működését, mégpedig úgy, hogy felszámolja a több tagállamban működő vagy működni szándékozó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat, ezáltal pedig erősíti a nonprofit szervezetek gazdasági és társadalmi értékteremtő szerepét az EU-ban, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra – olvasható a bizottság közleményében.

Jelenleg ha egy nonprofit egyesület a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytat tevékenységeket, nem részesül egységes elismerésben a jogi személyiségét és jogképességét illetően, és gyakran újra be kell jegyeztetnie magát, vagy akár új jogi személyt is létre kell hoznia az adott tagállamban. Az új szabályoknak köszönhetően az a mintegy 310 000 nonprofit egyesület, amelyet ezek az akadályok a más országokban folytatott tevékenysége során érintenek, éves szinten akár 770 millió euróval csökkenti adminisztratív költségeit, ami 15 éves időtávra vetítve akár 8,5 milliárd eurót is elérhet. Ezenkívül a javaslatban azonosított akadályok felszámolása esetén várhatóan csaknem 185 000 további nonprofit egyesület fog határokon átnyúló tevékenységbe kezdeni, amelyek 15 év alatt akár 4,2 milliárd eurónyi hozzáadott értéket is teremthetnek.

A Bizottság javaslata a tagállamok nemzeti jogrendszereiben bevezeti a kifejezetten határokon átnyúló tevékenységek céljára kialakított „határokon átnyúló európai egyesületet” mint új jogi formát, amely csökkenteni fogja a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és letelepedésével kapcsolatos jogi és adminisztratív terheket. Miután letelepedett valamelyik tagállamban, a határokon átnyúló európai egyesület automatikus elismerést élvez, és az összes tagállamban folytathat – többek között gazdasági jellegű – tevékenységeket. A nonprofit szervezetek így teljes mértékben kibontakoztathatják társadalmi és gazdasági potenciáljukat az EU-ban. A határokon átnyúló európai egyesületek más, tagállami szintű nemzeti egyesületekkel párhuzamosan léteznek majd. A javasolt irányelv hatálya alá nem tartozó kérdésekben – például az adózási elbánást illetően – a tagállamok ugyanúgy kezelik a határokon átnyúló európai egyesületeket, mint a hasonló nemzeti nonprofit szervezeteket. Az irányelv így tiszteletben tartja a tagállamok vonatkozó hagyományait, és nem érinti a meglévő egyesületeket – hangsúlyozza a bizottság közleménye.

„A nonprofit egyesületek a szociális gazdaság kulcsszereplői, hiszen olyan alapvető fontosságú területeken mozdítják elő a kollektív érdekeket, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a sport. Most megkönnyítjük e szervezetek határokon átnyúló működését, hogy EU-szerte mozgósíthassanak tagokat és önkénteseket. Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.

Az új szabályok

  • minden tagállamban létrehozzák a nonprofit egyesületek kifejezetten határokon átnyúló célokra kialakított új jogi formáját, amely a meglévő nemzeti jogi formákkal együtt létezik majd,
  • a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásával lehetővé teszik az új jogi forma automatikus elismerését az Unió egész területén, miután az egyesület valamelyik tagállamban bejegyeztette magát,
  • harmonizált szabályokat tartalmaznak a székhely áthelyezésével kapcsolatban, amelyeknek köszönhetően a nonprofit egyesületek teljeskörűen kihasználhatják a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az áruk és a tőke szabad mozgásának előnyeit az Unióban,
  • biztosítják, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben kiaknázhassák a belső piac előnyeit, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban jegyezték be őket, mégpedig azáltal, hogy szabad és megkülönböztetésmentes hozzáféréssel rendelkeznek majd a közfinanszírozáshoz minden tagállamban, amelyben működnek.

A javasolt irányelvvel együtt a Bizottság egy technikai jellegű rendeletet is elfogadott, amely módosítja a belső piaci információs rendszerről (IMI) és az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, hogy ezáltal lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti együttműködést és információcserét az IMI rendszeren keresztül, valamint azt, hogy a digitális műveleteket az egységes digitális kapun keresztül bonyolítsák le, biztosítva a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információkhoz való online hozzáférést.

A Bizottság jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti javaslatát. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Nonprofit egyesületek az Európai Unióban

A nonprofit egyesületek Unió-szerte gazdasági és társadalmi értéket teremtenek, és olyan kulcsfontosságú ágazatokban folytatják tevékenységüket, mint az egészségügy, a gondozási és szociális szolgáltatások, a kultúra, a foglalkoztatási szolgáltatások, a sport, a kutatás-fejlesztés és az oktatás. Az uniós tagállamokban 3,8 millió nonprofit szervezet működik, amelyek 2,9 százalékkal járulnak hozzá az EU GDP-jéhez.

A javaslat, amely a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2022 február 17-én elfogadott európai parlamenti állásfoglaláson alapul, elismeri, hogy támogató környezetet kell teremteni a nonprofit ágazat számára.

A javaslat az európai zöld megállapodás és a 2030-as digitális évtized tágabb politikai célkitűzéseinek szerves részét képezi, és igazodik az emberközpontú gazdaság politikai prioritásához. A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például a szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban, valamint a szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerekről és a karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós esetjogból levezethető elvekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglaltakhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.