„Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja.”
Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az EU-ban működő nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítésére. A javaslat javítani fogja a belső piac működését, mégpedig úgy, hogy felszámolja a több tagállamban működő vagy működni szándékozó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat, ezáltal pedig erősíti a nonprofit szervezetek gazdasági és társadalmi értékteremtő szerepét az EU-ban, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra – olvasható a bizottság közleményében.
Jelenleg ha egy nonprofit egyesület a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytat tevékenységeket, nem részesül egységes elismerésben a jogi személyiségét és jogképességét illetően, és gyakran újra be kell jegyeztetnie magát, vagy akár új jogi személyt is létre kell hoznia az adott tagállamban. Az új szabályoknak köszönhetően az a mintegy 310 000 nonprofit egyesület, amelyet ezek az akadályok a más országokban folytatott tevékenysége során érintenek, éves szinten akár 770 millió euróval csökkenti adminisztratív költségeit, ami 15 éves időtávra vetítve akár 8,5 milliárd eurót is elérhet. Ezenkívül a javaslatban azonosított akadályok felszámolása esetén várhatóan csaknem 185 000 további nonprofit egyesület fog határokon átnyúló tevékenységbe kezdeni, amelyek 15 év alatt akár 4,2 milliárd eurónyi hozzáadott értéket is teremthetnek.
A Bizottság javaslata a tagállamok nemzeti jogrendszereiben bevezeti a kifejezetten határokon átnyúló tevékenységek céljára kialakított „határokon átnyúló európai egyesületet” mint új jogi formát, amely csökkenteni fogja a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és letelepedésével kapcsolatos jogi és adminisztratív terheket. Miután letelepedett valamelyik tagállamban, a határokon átnyúló európai egyesület automatikus elismerést élvez, és az összes tagállamban folytathat – többek között gazdasági jellegű – tevékenységeket. A nonprofit szervezetek így teljes mértékben kibontakoztathatják társadalmi és gazdasági potenciáljukat az EU-ban. A határokon átnyúló európai egyesületek más, tagállami szintű nemzeti egyesületekkel párhuzamosan léteznek majd. A javasolt irányelv hatálya alá nem tartozó kérdésekben – például az adózási elbánást illetően – a tagállamok ugyanúgy kezelik a határokon átnyúló európai egyesületeket, mint a hasonló nemzeti nonprofit szervezeteket. Az irányelv így tiszteletben tartja a tagállamok vonatkozó hagyományait, és nem érinti a meglévő egyesületeket – hangsúlyozza a bizottság közleménye.
„A nonprofit egyesületek a szociális gazdaság kulcsszereplői, hiszen olyan alapvető fontosságú területeken mozdítják elő a kollektív érdekeket, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a sport. Most megkönnyítjük e szervezetek határokon átnyúló működését, hogy EU-szerte mozgósíthassanak tagokat és önkénteseket. Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.
A javasolt irányelvvel együtt a Bizottság egy technikai jellegű rendeletet is elfogadott, amely módosítja a belső piaci információs rendszerről (IMI) és az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, hogy ezáltal lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti együttműködést és információcserét az IMI rendszeren keresztül, valamint azt, hogy a digitális műveleteket az egységes digitális kapun keresztül bonyolítsák le, biztosítva a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információkhoz való online hozzáférést.
A Bizottság jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti javaslatát. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.
A nonprofit egyesületek Unió-szerte gazdasági és társadalmi értéket teremtenek, és olyan kulcsfontosságú ágazatokban folytatják tevékenységüket, mint az egészségügy, a gondozási és szociális szolgáltatások, a kultúra, a foglalkoztatási szolgáltatások, a sport, a kutatás-fejlesztés és az oktatás. Az uniós tagállamokban 3,8 millió nonprofit szervezet működik, amelyek 2,9 százalékkal járulnak hozzá az EU GDP-jéhez.
A javaslat, amely a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2022 február 17-én elfogadott európai parlamenti állásfoglaláson alapul, elismeri, hogy támogató környezetet kell teremteni a nonprofit ágazat számára.
A javaslat az európai zöld megállapodás és a 2030-as digitális évtized tágabb politikai célkitűzéseinek szerves részét képezi, és igazodik az emberközpontú gazdaság politikai prioritásához. A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például a szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban, valamint a szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerekről és a karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós esetjogból levezethető elvekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglaltakhoz.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.