„Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja.”
Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az EU-ban működő nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítésére. A javaslat javítani fogja a belső piac működését, mégpedig úgy, hogy felszámolja a több tagállamban működő vagy működni szándékozó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat, ezáltal pedig erősíti a nonprofit szervezetek gazdasági és társadalmi értékteremtő szerepét az EU-ban, miközben egyenlő versenyfeltételeket biztosít számukra – olvasható a bizottság közleményében.
Jelenleg ha egy nonprofit egyesület a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytat tevékenységeket, nem részesül egységes elismerésben a jogi személyiségét és jogképességét illetően, és gyakran újra be kell jegyeztetnie magát, vagy akár új jogi személyt is létre kell hoznia az adott tagállamban. Az új szabályoknak köszönhetően az a mintegy 310 000 nonprofit egyesület, amelyet ezek az akadályok a más országokban folytatott tevékenysége során érintenek, éves szinten akár 770 millió euróval csökkenti adminisztratív költségeit, ami 15 éves időtávra vetítve akár 8,5 milliárd eurót is elérhet. Ezenkívül a javaslatban azonosított akadályok felszámolása esetén várhatóan csaknem 185 000 további nonprofit egyesület fog határokon átnyúló tevékenységbe kezdeni, amelyek 15 év alatt akár 4,2 milliárd eurónyi hozzáadott értéket is teremthetnek.
A Bizottság javaslata a tagállamok nemzeti jogrendszereiben bevezeti a kifejezetten határokon átnyúló tevékenységek céljára kialakított „határokon átnyúló európai egyesületet” mint új jogi formát, amely csökkenteni fogja a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és letelepedésével kapcsolatos jogi és adminisztratív terheket. Miután letelepedett valamelyik tagállamban, a határokon átnyúló európai egyesület automatikus elismerést élvez, és az összes tagállamban folytathat – többek között gazdasági jellegű – tevékenységeket. A nonprofit szervezetek így teljes mértékben kibontakoztathatják társadalmi és gazdasági potenciáljukat az EU-ban. A határokon átnyúló európai egyesületek más, tagállami szintű nemzeti egyesületekkel párhuzamosan léteznek majd. A javasolt irányelv hatálya alá nem tartozó kérdésekben – például az adózási elbánást illetően – a tagállamok ugyanúgy kezelik a határokon átnyúló európai egyesületeket, mint a hasonló nemzeti nonprofit szervezeteket. Az irányelv így tiszteletben tartja a tagállamok vonatkozó hagyományait, és nem érinti a meglévő egyesületeket – hangsúlyozza a bizottság közleménye.
„A nonprofit egyesületek a szociális gazdaság kulcsszereplői, hiszen olyan alapvető fontosságú területeken mozdítják elő a kollektív érdekeket, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás, a kutatás és a sport. Most megkönnyítjük e szervezetek határokon átnyúló működését, hogy EU-szerte mozgósíthassanak tagokat és önkénteseket. Az így elért évi 770 millió eurós adminisztratív költségmegtakarítás a gazdaság és a civil társadalom javát egyaránt szolgálja” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.
A javasolt irányelvvel együtt a Bizottság egy technikai jellegű rendeletet is elfogadott, amely módosítja a belső piaci információs rendszerről (IMI) és az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, hogy ezáltal lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti együttműködést és információcserét az IMI rendszeren keresztül, valamint azt, hogy a digitális műveleteket az egységes digitális kapun keresztül bonyolítsák le, biztosítva a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információkhoz való online hozzáférést.
A Bizottság jóváhagyásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti javaslatát. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba.
A nonprofit egyesületek Unió-szerte gazdasági és társadalmi értéket teremtenek, és olyan kulcsfontosságú ágazatokban folytatják tevékenységüket, mint az egészségügy, a gondozási és szociális szolgáltatások, a kultúra, a foglalkoztatási szolgáltatások, a sport, a kutatás-fejlesztés és az oktatás. Az uniós tagállamokban 3,8 millió nonprofit szervezet működik, amelyek 2,9 százalékkal járulnak hozzá az EU GDP-jéhez.
A javaslat, amely a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2022 február 17-én elfogadott európai parlamenti állásfoglaláson alapul, elismeri, hogy támogató környezetet kell teremteni a nonprofit ágazat számára.
A javaslat az európai zöld megállapodás és a 2030-as digitális évtized tágabb politikai célkitűzéseinek szerves részét képezi, és igazodik az emberközpontú gazdaság politikai prioritásához. A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például a szociális gazdaság keretfeltételeinek a tagállamokban történő fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban, valamint a szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerekről és a karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós esetjogból levezethető elvekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglaltakhoz.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.