Használt a „versenyjogi terápia” a gyógyszeriparnak az Európai Bizottság szerint

2024. 01. 29., 12:10

Az antitröszt- és fúziós szabályok végrehajtása továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy az európai betegek számára a megfizethető és innovatív gyógyszerek szélesebb választéka álljon rendelkezésre – olvasható az Európai Bizottság jelentésében.

A hatóságok továbbra is kiemelt prioritásként kezelik a jogérvényesítést a gyógyszeripari ágazatban, tekintettel annak gazdasági jelentőségére, valamint az emberek jóllétére és életére gyakorolt hatására – áll a Bizottság közleményében.

„A jelentés ráirányítja a figyelmet az európai versenyhatóságok által a gyógyszerpiacok megfelelő működésének biztosítása érdekében végzett jogérvényesítési erőfeszítésekre. Megfelelő működésük elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőbb gyógyszerek és nagyobb választék álljon rendelkezésre, különösen egészségügyi válsághelyzetekben. A jövőben is kiemelt feladatként foglalkozunk majd ezzel a kulcsfontosságú ágazattal, és gondoskodunk arról, hogy lépést tartsunk azokkal a folyamatosan változó módszerekkel, amelyekkel a vállalatok tisztességtelen módon igyekeznek kivonni magukat a verseny alól” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

A jelentés főbb megállapításai

„Az antitröszt-szabályok érvényesítése segített méltányosabbá tenni a gyógyszerárakat”

A versenyellenes megállapodások és az erőfölénnyel való visszaélés esetei terén 2018 óta a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok:
– 26 határozatot fogadtak el a gyógyszerellátásban alkalmazott versenyellenes gyakorlatokkal szemben, és ezekben összesen több mint 780 millió EUR összegű bírságot szabtak ki, illetve tették kötelező erejűvé a vállalatok által versenyellenes magatartásuk korrigálása érdekében felajánlott kötelezettségvállalásokat; valamint
– több mint 70 további ügyet vizsgáltak, amelyek közül 40-et végül lezártak, 30 pedig jelenleg is folyamatban van.

Az érintett versenyellenes gyakorlatok visszafogták az innovációt és felhajtották az árakat, többek között az alábbi területeken:
– a szabadalmi rendszerrel való visszaélés és visszaélésszerű pereskedés a szabadalmi kizárólagosság meghosszabbítása érdekében;
– a versenytárs termékeinek becsmérlése az erőfölényben lévő vállalat eladásainak védelme érdekében;
– visszatartó fizetési megállapodások, ahol az originális gyógyszergyártó és a generikus vállalatok összejátszottak, hogy ne jelenjenek meg a generikus gyógyszerek a piacon, és osztoztak az originális gyártó ebből származó nyereségén; valamint
– lejárt szabadalmú gyógyszerekért felszámított túlzott árak.

„Az összefonódások ellenőrzése alacsonyan tartotta az árakat és fenntartotta a versenyt a piacokon”

A Bizottság több mint 30 összefonódást vizsgált meg a gyógyszeripari ágazatban és öt esetben talált aggályokat, ahol az összefonódások áremelkedésekhez, a betegek és a nemzeti egészségügyi rendszerek bizonyos gyógyszerektől való megfosztásához, illetve az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló innovatív erőfeszítések visszafogásához vezethettek. A Bizottság négy ilyen fúziót csak azt követően engedélyezett, hogy a vállalatok korrekciós intézkedéseket ajánlottak fel a Bizottság aggályainak eloszlatására és a meglévő verseny fenntartására. Az egyik összefonódástól elálltak, miután a Bizottság az eljárás elején megfogalmazta versenyjogi aggályait.

„A proaktív nyomon követés iránymutató volt a piaci szereplők számára”

A versenyhatóságok 60 ízben végeztek piacfelügyeleti és tanácsadói tevékenységet, amelyek révén
– betekintést nyertek a piacok működésébe;
– segítséget nyújtottak a versenyt jobban ösztönző szabályozás kialakításához; és
– iránymutatást adtak a piaci szereplőknek, sőt tevékenységük egyes egyedi esetekben antitrösztvizsgálatok megindításához is vezetett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS