Használt a „versenyjogi terápia” a gyógyszeriparnak az Európai Bizottság szerint

2024. 01. 29., 12:10

Az antitröszt- és fúziós szabályok végrehajtása továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy az európai betegek számára a megfizethető és innovatív gyógyszerek szélesebb választéka álljon rendelkezésre – olvasható az Európai Bizottság jelentésében.

A hatóságok továbbra is kiemelt prioritásként kezelik a jogérvényesítést a gyógyszeripari ágazatban, tekintettel annak gazdasági jelentőségére, valamint az emberek jóllétére és életére gyakorolt hatására – áll a Bizottság közleményében.

„A jelentés ráirányítja a figyelmet az európai versenyhatóságok által a gyógyszerpiacok megfelelő működésének biztosítása érdekében végzett jogérvényesítési erőfeszítésekre. Megfelelő működésük elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőbb gyógyszerek és nagyobb választék álljon rendelkezésre, különösen egészségügyi válsághelyzetekben. A jövőben is kiemelt feladatként foglalkozunk majd ezzel a kulcsfontosságú ágazattal, és gondoskodunk arról, hogy lépést tartsunk azokkal a folyamatosan változó módszerekkel, amelyekkel a vállalatok tisztességtelen módon igyekeznek kivonni magukat a verseny alól” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

A jelentés főbb megállapításai

„Az antitröszt-szabályok érvényesítése segített méltányosabbá tenni a gyógyszerárakat”

A versenyellenes megállapodások és az erőfölénnyel való visszaélés esetei terén 2018 óta a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok:
– 26 határozatot fogadtak el a gyógyszerellátásban alkalmazott versenyellenes gyakorlatokkal szemben, és ezekben összesen több mint 780 millió EUR összegű bírságot szabtak ki, illetve tették kötelező erejűvé a vállalatok által versenyellenes magatartásuk korrigálása érdekében felajánlott kötelezettségvállalásokat; valamint
– több mint 70 további ügyet vizsgáltak, amelyek közül 40-et végül lezártak, 30 pedig jelenleg is folyamatban van.

Az érintett versenyellenes gyakorlatok visszafogták az innovációt és felhajtották az árakat, többek között az alábbi területeken:
– a szabadalmi rendszerrel való visszaélés és visszaélésszerű pereskedés a szabadalmi kizárólagosság meghosszabbítása érdekében;
– a versenytárs termékeinek becsmérlése az erőfölényben lévő vállalat eladásainak védelme érdekében;
– visszatartó fizetési megállapodások, ahol az originális gyógyszergyártó és a generikus vállalatok összejátszottak, hogy ne jelenjenek meg a generikus gyógyszerek a piacon, és osztoztak az originális gyártó ebből származó nyereségén; valamint
– lejárt szabadalmú gyógyszerekért felszámított túlzott árak.

„Az összefonódások ellenőrzése alacsonyan tartotta az árakat és fenntartotta a versenyt a piacokon”

A Bizottság több mint 30 összefonódást vizsgált meg a gyógyszeripari ágazatban és öt esetben talált aggályokat, ahol az összefonódások áremelkedésekhez, a betegek és a nemzeti egészségügyi rendszerek bizonyos gyógyszerektől való megfosztásához, illetve az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló innovatív erőfeszítések visszafogásához vezethettek. A Bizottság négy ilyen fúziót csak azt követően engedélyezett, hogy a vállalatok korrekciós intézkedéseket ajánlottak fel a Bizottság aggályainak eloszlatására és a meglévő verseny fenntartására. Az egyik összefonódástól elálltak, miután a Bizottság az eljárás elején megfogalmazta versenyjogi aggályait.

„A proaktív nyomon követés iránymutató volt a piaci szereplők számára”

A versenyhatóságok 60 ízben végeztek piacfelügyeleti és tanácsadói tevékenységet, amelyek révén
– betekintést nyertek a piacok működésébe;
– segítséget nyújtottak a versenyt jobban ösztönző szabályozás kialakításához; és
– iránymutatást adtak a piaci szereplőknek, sőt tevékenységük egyes egyedi esetekben antitrösztvizsgálatok megindításához is vezetett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS