Az antitröszt- és fúziós szabályok végrehajtása továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy az európai betegek számára a megfizethető és innovatív gyógyszerek szélesebb választéka álljon rendelkezésre – olvasható az Európai Bizottság jelentésében.
A hatóságok továbbra is kiemelt prioritásként kezelik a jogérvényesítést a gyógyszeripari ágazatban, tekintettel annak gazdasági jelentőségére, valamint az emberek jóllétére és életére gyakorolt hatására – áll a Bizottság közleményében.
„A jelentés ráirányítja a figyelmet az európai versenyhatóságok által a gyógyszerpiacok megfelelő működésének biztosítása érdekében végzett jogérvényesítési erőfeszítésekre. Megfelelő működésük elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőbb gyógyszerek és nagyobb választék álljon rendelkezésre, különösen egészségügyi válsághelyzetekben. A jövőben is kiemelt feladatként foglalkozunk majd ezzel a kulcsfontosságú ágazattal, és gondoskodunk arról, hogy lépést tartsunk azokkal a folyamatosan változó módszerekkel, amelyekkel a vállalatok tisztességtelen módon igyekeznek kivonni magukat a verseny alól” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.
„Az antitröszt-szabályok érvényesítése segített méltányosabbá tenni a gyógyszerárakat”
A versenyellenes megállapodások és az erőfölénnyel való visszaélés esetei terén 2018 óta a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok:
– 26 határozatot fogadtak el a gyógyszerellátásban alkalmazott versenyellenes gyakorlatokkal szemben, és ezekben összesen több mint 780 millió EUR összegű bírságot szabtak ki, illetve tették kötelező erejűvé a vállalatok által versenyellenes magatartásuk korrigálása érdekében felajánlott kötelezettségvállalásokat; valamint
– több mint 70 további ügyet vizsgáltak, amelyek közül 40-et végül lezártak, 30 pedig jelenleg is folyamatban van.
Az érintett versenyellenes gyakorlatok visszafogták az innovációt és felhajtották az árakat, többek között az alábbi területeken:
– a szabadalmi rendszerrel való visszaélés és visszaélésszerű pereskedés a szabadalmi kizárólagosság meghosszabbítása érdekében;
– a versenytárs termékeinek becsmérlése az erőfölényben lévő vállalat eladásainak védelme érdekében;
– visszatartó fizetési megállapodások, ahol az originális gyógyszergyártó és a generikus vállalatok összejátszottak, hogy ne jelenjenek meg a generikus gyógyszerek a piacon, és osztoztak az originális gyártó ebből származó nyereségén; valamint
– lejárt szabadalmú gyógyszerekért felszámított túlzott árak.
„Az összefonódások ellenőrzése alacsonyan tartotta az árakat és fenntartotta a versenyt a piacokon”
A Bizottság több mint 30 összefonódást vizsgált meg a gyógyszeripari ágazatban és öt esetben talált aggályokat, ahol az összefonódások áremelkedésekhez, a betegek és a nemzeti egészségügyi rendszerek bizonyos gyógyszerektől való megfosztásához, illetve az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló innovatív erőfeszítések visszafogásához vezethettek. A Bizottság négy ilyen fúziót csak azt követően engedélyezett, hogy a vállalatok korrekciós intézkedéseket ajánlottak fel a Bizottság aggályainak eloszlatására és a meglévő verseny fenntartására. Az egyik összefonódástól elálltak, miután a Bizottság az eljárás elején megfogalmazta versenyjogi aggályait.
„A proaktív nyomon követés iránymutató volt a piaci szereplők számára”
A versenyhatóságok 60 ízben végeztek piacfelügyeleti és tanácsadói tevékenységet, amelyek révén
– betekintést nyertek a piacok működésébe;
– segítséget nyújtottak a versenyt jobban ösztönző szabályozás kialakításához; és
– iránymutatást adtak a piaci szereplőknek, sőt tevékenységük egyes egyedi esetekben antitrösztvizsgálatok megindításához is vezetett.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.