Használt a „versenyjogi terápia” a gyógyszeriparnak az Európai Bizottság szerint

2024. 01. 29., 12:10

Az antitröszt- és fúziós szabályok végrehajtása továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy az európai betegek számára a megfizethető és innovatív gyógyszerek szélesebb választéka álljon rendelkezésre – olvasható az Európai Bizottság jelentésében.

A hatóságok továbbra is kiemelt prioritásként kezelik a jogérvényesítést a gyógyszeripari ágazatban, tekintettel annak gazdasági jelentőségére, valamint az emberek jóllétére és életére gyakorolt hatására – áll a Bizottság közleményében.

„A jelentés ráirányítja a figyelmet az európai versenyhatóságok által a gyógyszerpiacok megfelelő működésének biztosítása érdekében végzett jogérvényesítési erőfeszítésekre. Megfelelő működésük elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek és az egészségügyi rendszerek számára megfizethetőbb gyógyszerek és nagyobb választék álljon rendelkezésre, különösen egészségügyi válsághelyzetekben. A jövőben is kiemelt feladatként foglalkozunk majd ezzel a kulcsfontosságú ágazattal, és gondoskodunk arról, hogy lépést tartsunk azokkal a folyamatosan változó módszerekkel, amelyekkel a vállalatok tisztességtelen módon igyekeznek kivonni magukat a verseny alól” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

A jelentés főbb megállapításai

„Az antitröszt-szabályok érvényesítése segített méltányosabbá tenni a gyógyszerárakat”

A versenyellenes megállapodások és az erőfölénnyel való visszaélés esetei terén 2018 óta a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok:
– 26 határozatot fogadtak el a gyógyszerellátásban alkalmazott versenyellenes gyakorlatokkal szemben, és ezekben összesen több mint 780 millió EUR összegű bírságot szabtak ki, illetve tették kötelező erejűvé a vállalatok által versenyellenes magatartásuk korrigálása érdekében felajánlott kötelezettségvállalásokat; valamint
– több mint 70 további ügyet vizsgáltak, amelyek közül 40-et végül lezártak, 30 pedig jelenleg is folyamatban van.

Az érintett versenyellenes gyakorlatok visszafogták az innovációt és felhajtották az árakat, többek között az alábbi területeken:
– a szabadalmi rendszerrel való visszaélés és visszaélésszerű pereskedés a szabadalmi kizárólagosság meghosszabbítása érdekében;
– a versenytárs termékeinek becsmérlése az erőfölényben lévő vállalat eladásainak védelme érdekében;
– visszatartó fizetési megállapodások, ahol az originális gyógyszergyártó és a generikus vállalatok összejátszottak, hogy ne jelenjenek meg a generikus gyógyszerek a piacon, és osztoztak az originális gyártó ebből származó nyereségén; valamint
– lejárt szabadalmú gyógyszerekért felszámított túlzott árak.

„Az összefonódások ellenőrzése alacsonyan tartotta az árakat és fenntartotta a versenyt a piacokon”

A Bizottság több mint 30 összefonódást vizsgált meg a gyógyszeripari ágazatban és öt esetben talált aggályokat, ahol az összefonódások áremelkedésekhez, a betegek és a nemzeti egészségügyi rendszerek bizonyos gyógyszerektől való megfosztásához, illetve az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló innovatív erőfeszítések visszafogásához vezethettek. A Bizottság négy ilyen fúziót csak azt követően engedélyezett, hogy a vállalatok korrekciós intézkedéseket ajánlottak fel a Bizottság aggályainak eloszlatására és a meglévő verseny fenntartására. Az egyik összefonódástól elálltak, miután a Bizottság az eljárás elején megfogalmazta versenyjogi aggályait.

„A proaktív nyomon követés iránymutató volt a piaci szereplők számára”

A versenyhatóságok 60 ízben végeztek piacfelügyeleti és tanácsadói tevékenységet, amelyek révén
– betekintést nyertek a piacok működésébe;
– segítséget nyújtottak a versenyt jobban ösztönző szabályozás kialakításához; és
– iránymutatást adtak a piaci szereplőknek, sőt tevékenységük egyes egyedi esetekben antitrösztvizsgálatok megindításához is vezetett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS