Ezek az országok kerültek le az adósok feketelistájáról, de szürkék maradtak

2021. 11. 12., 19:45

Az Európai Unió Tanácsa ismét módosította az adózási kérdésekben nem együttműködő országok listáját, az ún. „feketelistát”. A listára azok az államok kerülnek fel, amelyek nem felelnek meg az EU adósztenderdjei alapján az adóelkerülés elleni minimum elvárásoknak. A lista összeállításánál három szempontrendszer alapján mérlegelnek, amelyek az adóügyi információk transzparencia vizsgálata, a méltányos adóverseny biztosítása és az OECD által kidolgozott BEPS adóelvek megfelelő alkalmazása.

„A Seychelles-szigetek, illetve további két karibi sziget, a Dominikai-közösség és Anguilla – a Tanáccsal együttműködve – elkötelezték magukat a nemzetközi adósztenderdek bevezetése mellett a transzparencia és információcsere terén, ezért idén októberben lekerültek a „feketelistáról” – mondta Bővíz Ferenc, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. Mivel azonban ezek az országok még nem teljesítik az összes minimumfeltételt, a „szürkelistára” kerültek.

A módosítások után a következő 9 állam maradt a feketelistán: Amerikai Szamoa, Fidzsi, Guam, Palau, Panama, Szamoa, Trinidad és Tobago, Amerikai Virgin-szigetek, valamint Vanuatu.

A szürkelista is módosult

Az EU Tanács a feketelista mellett összeállított egy úgynevezett „szürkelistát” azokról az államokról, amelyek még nem felelnek meg az EU adójogi sztenderdjeinek, ugyanakkor már vállalásokat tettek a minimum elvárásoknak megfelelő adójogi módosításokra.

A három fent említett államon kívül a lista további országokkal bővült. Costa Rica, Hong Kong, Észak-Macedónia, Qatar, valamint Uruguay is felkerültek a szürkelistára. Míg Észak-Macedónia kötelezettséget vállalt a preferenciális adórendszerének módosítására vagy eltörlésére 2022 december 31-ig, addig a többi szürkelistára került állam a territorális adórendszer módosítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy elkerülje külföldi jövedelme kettős nem-adóztatását.  A fentieken túl a Tanács Ausztráliát, Eswantinit és a Maldív-szigeteket azonban eltávolította a listáról. „A listákat évente kétszer vizsgálják felül és módosítják aszerint, hogy az országok teljesítik-e a jogszabálymódosítási vállalásaikat, illetve adórendszerük megfelel-e a nemzetközi adóelkerülési minimum elvárásoknak” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS