„Európa véget vet a naivitás korszakának”

2023. 10. 04., 14:39

Négy kritikus technológiai területen kockázatértékelést javasol az Európai Bizottság.

A Bizottság elfogadta az EU gazdasági biztonsága szempontjából kritikus és a tagállamokkal közös további kockázatértékelés tárgyát képező technológiai területekről szóló ajánlást, amely az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményen alapul.

Az ajánlásban a Bizottság tíz kritikus technológiai területet sorol fel. Ezeket a technológiai területeket a következő kritériumok alapján választották ki:
a technológia támogató és transzformatív jellege: a technológia potenciálja és jelentősége a teljesítmény és a hatékonyság jelentős növelésének és/vagy az ágazatok, képességek stb. radikális változásának ösztönzése szempontjából;
a polgári és katonai fúzió kockázata: a technológia jelentősége mind a polgári, mind a katonai ágazatban és mindkét terület előremozdítására való képessége, valamint annak a kockázata, hogy bizonyos technológiákat a béke és a biztonság aláásása érdekében használnak fel.
annak a kockázata, hogy a technológia felhasználható az emberi jogok megsértésére: a technológiával való esetleges visszaélés az emberi jogok megsértése céljából, ideértve az alapvető szabadságok korlátozását is.

A tíz kritikus technológiai terület közül az ajánlás négy olyan technológiai területet határoz meg, amelyek nagy valószínűséggel a technológiabiztonsággal és a technológia kiszivárgásával kapcsolatos legérzékenyebb és legközvetlenebb kockázatokat hordozzák:
– fejlett félvezető-technológiák (mikroelektronika, fotonika, nagyfrekvenciás csipek, félvezetőgyártó berendezések);
– mesterségesintelligencia-technológiák (nagy teljesítményű számítástechnika, felhőalapú számítástechnika és pereminformatika, adatelemzés, számítógépes látástechnológia, nyelvfeldolgozás, tárgyfelismerés);
– kvantumtechnológiák (kvantum-számítástechnika, kvantumkriptográfia, kvantumkommunikáció, kvantumérzékelés és radarok);
– biotechnológiák (génmódosítási technikák, új génkezelési technikák, géntámadás, szintetikus biológia).

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a Bizottsággal együtt először ez év végéig végezzék el e négy terület közös kockázatértékelését. Az ajánlás tartalmaz néhány irányadó elvet a közös kockázatértékelések strukturálására, köztük a magánszektorral folytatott konzultációt és a titoktartás védelmét.

„A mai napon – a tagállamokkal együtt – közös kockázatértékeléseket indítunk négy, a gazdasági biztonságunk szempontjából kritikus technológiai területen. A technológia jelenleg a geopolitikai verseny középpontjában áll, és az EU nem játéktérként, hanem aktív szereplőként kíván működni. Ahhoz, hogy szereplők legyünk, egységes uniós álláspontra van szükségünk, amely a kockázatok közös értékelésén alapul. Ezzel a megközelítéssel az Unió továbbra is nyitott és kiszámítható globális partner marad, de olyan partner, amely meg kívánja őrizni technológiai előnyét és kezeli függőségeit. Egységes piacunk pedig csak erősebb lesz ennek következtében, mégpedig minden szegmensében” – mondta Věra Jourová alelnök.

„A mai napon eleget teszünk az európai gazdaság kockázatmentesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásunknak azáltal, hogy meghatározunk tíz olyan technológiai területet, amely kritikus fontosságú a gazdasági biztonságunk szempontjából, különösen a polgári-katonai fúzió kockázata miatt. Ez fontos lépés a rezilienciánk szempontjából. Folyamatosan nyomon kell követnünk kritikus technológiáinkat, értékelnünk kell kockázati kitettségünket, és szükség esetén intézkedéseket kell hoznunk stratégiai érdekeink és biztonságunk megőrzése érdekében. Európa alkalmazkodik az új geopolitikai realitásokhoz, véget vet a naivitás korszakának, és valódi geopolitikai hatalomként működik” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS