Digitális fejlettség az EU-ban: Magyarország a sereghajtók között

A Covid19-világjárvány alatt a tagállamok haladást értek el digitalizációs erőfeszítéseik vonatkozásában, de még mindig nehézségekkel küzdenek a digitális készségek esetében fennálló hiányosságok megszüntetése, a kkv-k digitális átalakulása, valamint a fejlett 5G hálózatok kiépítése terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amelyből mintegy 127 milliárd euró áramlik a digitális terület reformjához és beruházásaihoz, olyan példátlan lehetőséget kínál a digitális átalakulás felgyorsítására, amelyet az EU és tagállamai nem szalaszthatnak el.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a legtöbb tagállamban fejlődés tapasztalható a digitális átalakulás terén, a kulcsfontosságú digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák vállalkozások általi bevezetése továbbra is alacsony szintű. Fokozni kell a rendkívül innovatív szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz szükséges konnektivitási infrastruktúra (különösen az 5G) teljes körű kiépítését szolgáló erőfeszítéseket. A digitális készségek területe szintén azon fontos területek közé tartozik, ahol a tagállamoknak nagyobb előrehaladást kell elérniük.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Gyorsul a digitális átállás. „A legtöbb tagállam jó úton halad a reziliens digitális társadalmak és gazdaságok kiépítése terén. A világjárvány kezdete óta jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat az átállásban. Nem csak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az uniós költségvetés révén, hanem a közelmúltban a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéden keresztül is. Mivel a lehető legjobban ki kell használnunk a digitális évtized 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez szükséges beruházásokat és reformokat. A változásnak tehát már most meg kell történnie.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az EU jól halad a digitális célok megvalósítása terén, és továbbra is törekednünk kell arra, hogy az EU-t globális vezetővé tegyük a technológiai versenyben. A DESI rámutat, hogy fokoznunk kell erőfeszítéseinket például az ipar, és azon belül a kkv-k digitalizálásának ösztönzése terén. Fokoznunk kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az EU-ban minden kkv, vállalkozás és iparág a rendelkezésükre álló legjobb digitális megoldásokat alkalmazza, és világszínvonalú digitális konnektivitási infrastruktúrához férjen hozzá.”

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok által elfogadott, a digitális évtizedhez vezető útról szóló bizottsági javaslat elő fogja segíteni a tagállamok és az EU közötti szorosabb együttműködést a DESI által vizsgált valamennyi dimenzió előmozdítása érdekében. A javaslat keretet biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy olyan közös kötelezettségvállalásokat tegyenek és több országra kiterjedő projekteket hozzanak létre, amelyek globális összefüggésben erősítik kollektív erejüket és ellenálló képességüket.

Az EU éllovasai továbbra is Finnország, Dánia, Hollandia és Svédország. Azonban még ők is hiányosságokkal küzdenek egyes kulcsfontosságú területeken: a fejlett digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák elterjedtsége nem éri el a 30 százalékot, és messze elmarad a digitális évtizedre vonatkozó kezdeményezés keretében 2030-ra kitűzött 75 százalékos céltól; széles körű a szakemberhiány, ami általában lassítja az előrehaladást és digitális kirekesztéshez vezet.

Összességében pozitív konvergencia figyelhető meg: az EU-ban egyre magasabb a digitalizáció szintje, és az alacsonyabb szintről indult tagállamok gyorsabb ütemben növekedve fokozatosan felzárkóznak. Olaszország, Lengyelország és Görögország az elmúlt öt évben jelentősen javította DESI-pontszámait, és – szintén európai finanszírozás segítségével – olyan tartós beruházásokat hajtott végre, amelyek szakpolitikai szempontból nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális gazdaságra.

Magyarország a lista végén helyezkedik el, csak Romániát, Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot és Szlovákiát előzzük meg.

Mivel a digitális eszközök a mindennapi élet és a társadalomban való részvétel szerves részévé válnak, fennáll a veszélye annak, hogy a megfelelő digitális készségekkel nem rendelkező emberek hátrányba kerülnek. A 16–74 év közötti európaiaknak csupán 54 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. A digitális évtized célja, hogy ez az arány 2030-ra legalább 80 százalékra nőjön. Emellett annak ellenére, hogy 2020 és 2021 között 500 000 IKT-szakember lépett be a munkaerőpiacra, az EU-ban jelenleg 9 millió IKT-szakember dolgozik, ez pedig messze elmarad a 2030-ra kitűzött 20 millió fős uniós céltól, és nem elegendő a vállalkozások körében tapasztalható készséghiány leküzdéséhez. 2020-ban az uniós vállalkozások több mint fele (55 százalék) számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik az IKT-álláshelyek betöltése terén. Ez a munkaerőhiány jelentős akadályt jelent az uniós vállalkozások fellendülése és versenyképessége szempontjából. A speciális készségek hiánya a zöld megállapodás céljainak elérésére irányuló uniós erőfeszítéseket is hátráltatja. Ezért jelentős erőfeszítésekre van szükség a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez.

Ami a kulcsfontosságú technológiák térnyerését illeti, a Covid-világjárvány során a vállalkozások ösztönözték a digitális megoldások alkalmazását. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások használata például elérte a 34 százalékot. A mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák üzleti célú felhasználásának aránya azonban csak 8 százalék, illetve 14 százalék (cél: 2030-ra 75 százalék). Ezek a kulcsfontosságú technológiák jelentős innovációs és hatékonyságnövekedési lehetőségeket kínálnak, különösen a kkv-k számára. Az uniós kkv-k csupán 55 százaléka esetében valósult meg legalább alapszinten a digitalizáció (miközben a cél az, hogy ez az arány 2030-ra legalább 90 százalék legyen), ami azt jelzi, hogy a kkv-k közel fele még mindig nem aknázza ki a digitális technológiák által teremtett lehetőségeket. A Bizottság ma felmérést tett közzé az adatgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokról.

2021-ben tovább nőtt a gigabit alapú internetkapcsolat térnyerése Európában. A háztartások 50 százalékát sikerült lefedni száloptikás hálózatokkal, aminek következtében a vezetékes, nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettsége eléri a 70 százalékot (a 2030-ra kitűzött cél a 100 százalék). Az 5G lefedettség szintén nőtt: az elmúlt évben az EU lakott területeinek 66 százalékában volt elérhető. Mindazonáltal a frekvenciakiosztás, amely az 5G kereskedelmi bevezetésének fontos előfeltétele, még mindig nem fejeződött be: a tagállamok túlnyomó többségében (Észtország és Lengyelország kivételével) az 5G harmonizált spektrumnak csupán 56 százaléka került kiosztásra. Ezen túlmenően a nagyon magas lefedettségi adatok közül néhány a 4G frekvenciák vagy az alacsony sávú 5G spektrum megosztásán alapul, ami még nem teszi lehetővé a fejlett alkalmazások teljes körű alkalmazását. E hiányosságok megszüntetése elengedhetetlen az 5G-ben rejlő lehetőségek kiaknázásához és a magas gazdasági és társadalmi értéket képviselő új szolgáltatások – például az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a korszerű gyártás, az intelligens energiarendszerek vagy az e-egészségügy – lehetővé tételéhez. A Bizottság a mai napon az európai mobil és vezetékes széles sávú szolgáltatások 2021. évi árairól, valamint az európai szélessávú lefedettségről szóló tanulmányokat is közzétett.

A kulcsfontosságú közszolgáltatások online nyújtása a legtöbb uniós tagállamban széles körben elterjedt. Az európai digitális személyiadat-tárca bevezetésére felkészülve már 25 tagállam rendelkezik legalább egy elektronikus azonosítási rendszerrel, de közülük csak 18 rendelkezik az eIDAS-rendelet alapján bejelentett egy vagy több elektronikus azonosítási rendszerrel, ami a határokon átnyúló biztonságos digitális tranzakciók egyik kulcsfontosságú tényezője. A Bizottság a mai napon közzétette az e-kormányzatról készült 2022. évi teljesítményfelmérést. 

Az EU jelentős forrásokat biztosított a digitális átalakulás elősegítésére. 127 milliárd EUR-t különítettek el a Tanács által eddig jóváhagyott 25 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális vonatkozású reformokra és beruházásokra. Ez példa nélküli lehetőséget kínál a digitalizáció felgyorsítására, az Unió rezilienciájának növelésére és a külső függőségek reformok, illetve beruházások révén történő csökkentésére. A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásaiknak átlagosan 26 százalékát fordították a digitális átalakulásra, ami meghaladja a kötelező 20 százalékos küszöbértéket. A tagállamok közül Ausztria, Németország, Luxemburg, Írország és Litvánia döntött úgy, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak több mint 30 százalékát digitális célokra fordítja.

A digitális átalakulás felgyorsításához és ahhoz, hogy az EU megvalósítsa a digitális évtized keretében meghatározott jövőképet, elengedhetetlen a digitális átalakulás kulcsfontosságú prioritássá nyilvánítása, politikai támogatás nyújtása, valamint világos stratégia, szilárd szakpolitikák és beruházások biztosítása.

DESI

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A DESI azzal segíti az uniós tagállamokat, hogy azonosítja a célzott beruházásokat és intézkedéseket igénylő kiemelt területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.

A 2021 szeptemberében bemutatott és várhatóan az év végéig hatályba lépő, „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű program az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködési ciklus formájában új irányítási mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy uniós intézmények és a tagállamok közösen megvalósíthassák a digitális évtized célkitűzéseit és elveit. A program értelmében a digitális évtized céljainak nyomon követése a DESI feladata, következésképpen a DESI-mutatók a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűről szóló közleményben meghatározott négy sarkalatos pont köré lettek átcsoportosítva.