Aracsi Bernadett

2022-ben sem dőlhetnek hátra a kiskereskedelmi szektor szereplői – az elmúlt két év kihívásai után a változó vásárlási szokásokhoz és fogyasztói elvárásokhoz történő alkalmazkodás kulcsfontosságú a növekedés fenntartásához.

Pandémiával kapcsolatos félelmek, infláció növekedési várakozások és ellátási lánc problémák: néhány indok, melyek miatt idén korábban kezdődhet a felkészülés az ünnepekre – derül ki a Deloitte 2021. évi felméréséből.

A vélelmezett értékesítő fogalma az elektronikus kereskedelem új áfa szabályai nyomán került bevezetésre.

A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás problémájával küzd. E probléma enyhítésében segíthetnek az olyan típusú juttatások, amelyek adómentesen vagy kedvezményesen nyújthatók a munkavállalók számára. Ilyen lehet többek között a munkásszállás biztosítása.

A vásárlókra gyakorolt digitális befolyás egyre nagyobb: a közösségi média használat enyhén növekvő trendet mutat, leginkább az ezredforduló környékén és azt követően született fiataloknak, az ún. Z-generáció tagjainak köszönhetően. Mások véleményét sokan figyelembe veszik az internetes vásárlás előtt is – derül ki az amerikai Deloitte 2020. évre vonatkozó kiskereskedelmi felméréséből.

Az idei karácsonyi ajándékvásárlási kedv a koronavírus okozta gazdasági csökkenés és a kereskedelmi korlátozások következtében megtörni látszik az előző évek trendjéhez képest, és a vásárlók egyre tudatosabban keresik a legjobb ár-érték arányú termékeket.

A Gazdasági Versenyhivatal nemcsak a webáruházak, de az ár-összehasonlító oldalak kapcsán is szigorú elvárásokat fogalmazott meg.

A kormány kedd éjjel benyújtotta a parlamentnek a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot. Ez meghosszabbítja a különadóról két hete kihirdetett kormányrendelet alkalmazását. Így az adót nemcsak a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet végéig kell fizetni, hanem újabb állandó adóval bővül a magyar adórendszer.

Újra bevezetik Magyarországon a kiskereskedelmi különadót, amelyet a járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használnak fel. A multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni. Az adó április 15-től vagy május 1-jétől lép hatályba.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka közzétette az indítványát két magyarországi különadó egyesített perében. E perben a magyar kormány támadja, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását.

Elsőként Csehország számára kívánja lehetővé tenni az általános fordított adózás alkalmazását az Európai Bizottság 2019. június 21-én közzétett ajánlásában. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lehet Magyarországra.