Még mindig sok a megtévesztő akció – Black Friday helyett itt a Black November

2020. 11. 25., 16:45

A koronavírus következtében idén egy átlagos magyarországi internethasználó várhatóan leginkább a szűk családtagok (jellemzően 5–6 fő) számára vásárol majd karácsonyi ajándékokat, összességében mintegy 52 000 forint értékben. A korábbi évekhez képest tehát várhatóan szűkül a megajándékozottak köre. Az egy főre vetített ajándékok értéke viszont ezzel párhuzamosan 8 százalékkal emelkedik – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital 2020. évi közös felméréséből. A Gazdasági Versenyhivatal pedig nemcsak a webáruházak, de az ár-összehasonlító oldalak kapcsán is szigorú elvárásokat fogalmazott meg.

A karácsonyi ajándékvásárlást a vásárlók egyharmada a tudatosság jegyében akkorra időzíti, amikor a kiszemelt termék a legjobb áron érhető el. A megkérdezettek mintegy ötöde kifejezetten a Black Friday alkalmából meghirdetett akciókat tervezi kihasználni. A vásárlók kétharmada elsősorban karácsonyi ajándékok beszerzése céljából követi az akciókat, de minden második vásárló ugyanakkor saját célra is vesz olyan termékeket, amelyeket egyébként is beszerezne, csak most olcsóbban teheti ezt meg.

Hogyan készülünk idén a Black Fridayra?

Fekete Péntek a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, ahol ez a nap néhány évtizede a karácsonyi vásárlási szezon kezdetét jelenti. Idén a hálaadás ünnepe november 26-ra esik, így a hivatalos Black Friday november 27-e. A hagyományosan egy napra koncentrálódó leárazások helyett Magyarországon idén inkább az egész novemberi hónapra kiterjedő akció-sorozatok meghirdetése jellemző. A vásárlók fele kifejezetten örül, hogy nemcsak egy napja van a vásárlásra, hanem hosszabb idő áll rendelkezésre – derül ki a LogiNet és a Reacty Digital közös kutatásából.

Idén a gazdasági bizonytalanság miatt az ár-érték arány a legfontosabb szempont a termékek kiválasztása során - a GKI kutatásában válaszadók 45%-a szerint. A vásárlók egyre tudatosabbak, előzetesen tájékozódnak részben ár-összehasonlító oldalak segítségével (77%), részben a webáruházak kínálatának folyamatos böngészésével (62%) és egyéb internetes keresők (55%) alkalmazásával. A közösségi médiából tájékozódás (32%) elsősorban a fiatal korosztály és a nők kedvelt tájékozódási felülete a legjobb ajánlatok megtalálására. Egyre fontosabb tényező az egyes akciók hitelessége: a korábbi évek során tapasztalt kereskedői trükközések (pl. akciót megelőző áremelés) is okozhatták, hogy a felmérésben résztvevők fele a vásárlás előtt mindig utánanéz az áraknak más boltokban, ár-összehasonlító oldalakon.

A Black Friday akciókkal kapcsolatban a legtöbbeknek konkrét elvárásai vannak: a GKI felmérésében résztvevők 44 százaléka a kifejezetten a nagymértékű leárazásokat várja, 38%-a pedig egy-egy konkrét termékkör akcióit figyeli.

Melyek a Black Friday slágertermékei?

Magyarországon évek óta a legnépszerűbb termékek - a karácsonyi „klasszikusok” (ruházati cikk, játék, szépségápolási termékek) mellett - jellemzően olyan műszaki, számítástechnikai cikkek és háztartási gépek voltak, melyeket az emberek főként saját, illetve családi használatra vásároltak.

„Az idei trend lehetséges, hogy részben megváltozik, hiszen a járvány következtében az otthoni munkára és szórakozásra használható elektronikai cikkek (pl. laptopok, okos tv-k) iránti kereslet a tavaszi karantén időszakában nagyon magas volt. Az előrehozott beszerzések és a gazdasági visszaesés az ünnepi időszakban némileg visszavethetik a magasabb árkategóriájú termékkörök forgalmát a korábbi évekhez képest” – mondta dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Retail-FMCG iparági csoportjának vezetője.

Tovább nő az online vásárlás népszerűsége

A korábbi évek trendjét folytatva, egyre többen vásárolnak online, nem csak Fekete Pénteken. A felmérések és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vásárlók mintegy fele interneten keresztül bonyolítja majd le a Black Friday-os vásárlásait, míg a hagyományos bolti vásárlás népszerűsége fokozatosan csökken. „A tendenciát nyilvánvalóan a jelenlegi világjárvány is felerősíti. Azok a kereskedők, akik korábban nem üzemeltettek weboldalt vagy webáruházat, 2020-ban kénytelenek voltak felzárkózni” – hangsúlyozta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Retail-FMCG iparági csoportjának menedzsere.

Megtévesztő akciókra figyel a GVH

Bár az üzletek és az online kereskedők is egyre inkább tisztában vannak az akciótartással kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályokkal, sajnos még mindig sok esetben tapasztalható, hogy a kereskedők a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatokat alkalmaznak ebben az időszakban.

Továbbra is a leggyakoribb jogsértések közé tartozik, hogy a kereskedők „akár” 50–80 százalékos árengedménnyel hirdetik a termékeiket, holott az árucikkek többsége ennél jelentősen alacsonyabb árengedménnyel érhető el, és a nagyarányú kedvezmény csak marginális termékekre vonatkozik. Az is gyakori, hogy a reklámokat olyan „húzó” termékek képével hirdetik, amelyekre a kiemelt kedvezmény egyáltalán nem vonatkozik. A GVH számos ügyben tisztázta már, hogy az „akár” megjelölés csak akkor használható egy adott reklámkampány során, ha a kereskedő által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódik, vagy ha a kedvezménnyel érintett termékkör, szolgáltatáskör megjelölésre kerül a kampányban, akkor a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz kell kapcsolódnia és annak vonatkozásában tipikusnak kell minősülnie (pl. a kínált termékkör, átlagár alapján). „Az is fontos, hogy az érintett termékkörnek reálisan elérhetőnek kell lennie, vagyis az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolható termékeknek el kell érniük az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10 százalékát” – emelte ki dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportvezetője.

Szintén sok bosszúságot okoz a vásárlóknak, ha a kiszemelt akciós termék már elfogyott a boltban az akció megkezdését követő rövid időn belül, így nem tudják azt megvásárolni. Ez a becsalogató reklám tipikus esete, ami szintén súlyos pénzbírságot vonhat maga után. A jéghely csúcsát nyilvánvalóan azok a jogsértések jelentik, amikor a termék vagy szolgáltatás árát a kereskedő nem megfelelően tünteti fel, és valamilyen járulékos költségelem nem derül ki a reklámból, az akciós árat egy korábban nem alkalmazott, fiktív ár alapján adják meg a reklámban, vagy valamilyen pszichikai nyomásgyakorlást jelentő eszközt alkalmaznak a vásárlás ösztönzésére (például valótlanul azt állítják azt, hogy egy-egy termék különleges árkedvezménnyel csak korlátozott ideig – például a Black Friday időszaka alatt – érhető el).

Az összehasonlító oldalakra is szigorú szabályok vonatkoznak

Nemcsak a kereskedőknek, hanem az ár-összehasonlító oldalaknak is különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy fogyasztóbarát módon járjanak el, hiszen kiemelt szerepük van a fogyasztók tájékoztatásában.

A GVH az összehasonlító oldalakkal kapcsolatos piacelemzése részeként számos olyan követelményt fogalmazott meg, amelyek az ár-összehasonlító oldalak jogszerű működéséhez mindenképpen be kell tartani. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a fogyasztók kapjanak egyértelmű és érzékelhető tájékoztatását arról, hogy a találati lista esetében a rangsorolás mely kritériumok mentén történt, illetve arról is, ha a kiemelés mögött nem teljesítményadatok, hanem díjfizetés áll. Szintén fontos az is, hogy az összehasonlító oldalaknak azonos szempontrendszer mentén kell összehasonlítaniuk a termékeket és szolgáltatásokat és az általuk feltüntetett árak és kedvezményes ajánlatoknak teljeskörűeknek kell lenniük, azaz a termék vagy szolgáltatás megvásárlásának egyéb költségeit, például az adókat, díjakat, pótdíjakat, szállítási költségeket, valamint ezek részletes bontását is tartalmazniuk kell. A GVH javasolja azt is, hogy az összehasonlító oldalak üzemeltetői tegyék egyértelművé, hogy független- e az összehasonlító oldal, vagy maga a kereskedő, szolgáltató üzemelteti, illetve (közvetve vagy közvetlenül) szponzorálja azt. 

A karácsony előtti vásárlási láz időszakbában tehát mind a vásárlóknak, mind a kereskedőknek különös körültekintéssel érdemes eljárniuk a bevásárlások során, illetve az akciótartási gyakorlatuk kialakításánál, hiszen a meggondolatlan vásárlások nemcsak kárt okozhatnak a vásárlóknak, hanem a fogyasztóvédelmi szabályokat megszegő vállalkozások számára is súlyos – akár több száz millió forintos - bírságot is maguk után vonhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS