Nincs áfa, nincs áfacsalás?

2019. 07. 15., 12:02

Elsőként Csehország számára kívánja lehetővé tenni az általános fordított adózás alkalmazását az Európai Bizottság 2019. június 21-én közzétett ajánlásában. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lehet Magyarországra.

Az általános fordított adózás azt jelenti, hogy a társaságok nem terhelnek áfát egymásra, hanem az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére. Vagyis a számla az áfa felszámítása nélkül kerül kiállításra és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a HÉA-Irányelv módosítását, mely szerint a tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják a fordított adózás alkalmazását a belföldi adóalanyok között teljesülő ügyletek esetén. Az átmeneti szabályt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet majd alkalmazni, amennyiben arra az Európai Bizottság felhatalmazást ad.

A módosítást Csehország kérelmezte, ennek hátterében az áfacsalások növekvő tendenciája és az ezzel szembeni küzdelem hatékonyságának növelése állt. „Az Európai Bizottság ajánlásából kiderült, hogy Csehország esetében az adócsalás mértéke az európai átlagérték fölött van, ezért igényük az általános fordított adózás bevezetésére megalapozott. Ezenfelül esetükben teljesül valamennyi szigorú feltétel, mely lehetővé tette a fordított adózás bevezetésének kérelmezését” – mondta Aracsi Bernadett, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Az általános fordított adózás bevezetése hatással lehet Magyarországra?

A jogalkotó már az új lehetőség kidolgozásakor számított rá, hogy az általános fordított adózás bevezetése egy tagállamban könnyen átterelheti a körhintacsalásokat egy másik, szomszédos tagállamba.

A legelső javaslat lehetővé tette volna, hogy azon tagállamok, amelyek esetében negatív hatás érezhető a más országokban bevezetett fordított adózás miatt, akkor is kérelmezhessék az általános fordított adózás alkalmazását, ha egyébként nem felelnek meg valamennyi feltételnek. A végleges jogszabály azonban ezt a lehetőséget eltörölve, kizárólag szigorú feltételek megléte esetén engedi meg az általános fordított adózás bevezetését.

Csehország az említett kérelmét 2019. március 22-én nyújtotta be, tehát elmondható, hogy relatíve gyorsan befejeződött az előzetes eljárás. „Az általános fordított adózás Csehországban történő bevezetésének következményei Magyarországra is hatással lehetnek. Azzal együtt ugyanis, hogy Csehországban csökken az adócsalások száma, elképzelhető, hogy növekedésre lehet majd számítani ezen a téren a környező országok, így akár Magyarország esetében is. Az utóbbi években bevezetett számos adatszolgáltatás eredményeképpen azonban Magyarországon nem lesz könnyű dolga az áfacsalóknak” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Éppen ezért a HÉA-Irányelv módosítása úgy rendelkezik, hogy ha legalább egy tagállam alkalmazza az általános fordított adózást, akkor a nem alkalmazó tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy jelentést nyújtsanak be az Európai Bizottságnak a területükön érzékelhető hatásokról. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács lehetőséget kapott a „vészfék behúzására”, azaz hatályon kívül helyezhet minden általános fordított adózást engedélyező határozatot, amennyiben annak negatív hatásai érzékelhetők a fordított adózást nem alkalmazó országokban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS