Kiskereskedelmi különadó: még hatályba sem lépett, máris meghosszabbítják

2020. 04. 29., 15:15

A kormány kedd éjjel benyújtotta a parlamentnek a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot. Ez meghosszabbítja a különadóról két hete kihirdetett kormányrendelet alkalmazását. Így az adót nemcsak a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet végéig kell fizetni, hanem újabb állandó adóval bővül a magyar adórendszer.

A három héttel ezelőtti kormányzati kommunikáció szerint a kereskedők ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel.

Ezt követően jelent meg a különadóról szóló kormányrendelet, az adót ideiglenes jelleggel bevezetve, május 1-jétől a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnéséig. Nem a nyereségre, hanem az árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik:

  • 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
  • az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,
  • a 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,
  • a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék.

A most benyújtott törvényjavaslat ideiglenes helyett állandóvá teszi ezt az adót, tehát a járványt követően is fizetni kell majd. Így a magyarországi adófajták jelenlegi, 50-et meghaladó száma még eggyel bővül.

Munkát terhelő adók helyett fogyasztási adók és környezetvédelem

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint a Kormány a munkát terhelő adók csökkentésével párhuzamosan a forgalmi-fogyasztási adókból kíván jelentősebb bevételt elérni. A fogyasztás adóztatását környezetvédelmi szempontból is hasznosnak találják, mert ha nem lenne ez az adó, akkor magasabb lenne a fogyasztás, a magasabb fogyasztás pedig nagyobb károsanyag-kibocsátással jár.

Külföldi webshop-okra is érvényes?

A külföldi webshopokból való rendeléssel sem lehet elkerülni az adót, aminek hatálya ugyanis kiterjed azon külföldi társaságokra is, amelyek nem alapítottak céget vagy fióktelepet Magyarországon, nincs Magyarországon boltjuk, hanem külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez.

„Ez a szabály arra szolgál, hogy ne érje hátrány a magyarországi webshopokat a külföldiekkel szemben. Emiatt el kell kezdeni az ismerkedést a jogszabállyal a világ összes olyan internetes kereskedőjének, amely Magyarországra is nagyobb mennyiségben értékesít. Nagy részük eddig áfát fizetett Magyarországon, most készülhetnek egy újabb adófizetésre és a kapcsolódó adminisztrációra” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mi a vonatkozik azokra a cégekre, amelyek kiskereskedelmi mellett nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak ugyanazon a helyen?

Az adó tárgya a kiskereskedelmi tevékenység bevétele. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a hivatalos indokolás bővíteni próbálja. E szerint ugyanis ha egy boltban, webshopon elsősorban magánszemélyek vásárolnak, de a bolt, webshop ugyanott viszonteladóknak is értékesít, akkor az utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót.

„Az ilyen értelmezés kihívás elé állítja azokat a kiskereskedőket, akik emellett nagykereskedelmet is végeznek. Különösen a legfelső adósávba eső adózóknál, ahol a 2,5 százalékos adó a szektorban elérhető átlagos haszonkulcshoz képest jelentős, ezért különösen fájdalmas lesz nekik, ha a nagykereskedelmi tevékenységre is meg kell fizetni” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

A bankok visszakapják, a kiskereskedők nem

A kormány a kiskereskedelmi különadóval egyidejűleg a bankokra is különadót vetett ki a járvánnyal összefüggésben. Kedd éjjel erre vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtottak a parlamentnek. Ez a különadó a kiskereskedelmi különadóval ellentétben nem lesz meghosszabbítva, csak 2020-ra kell fizetni. A bankok ráadásul az adó teljes összegét leírhatják a következő öt évben az egyéb fizetendő adójuk összegéből, évente egyenlő arányban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS