Kiskereskedelmi különadó: még hatályba sem lépett, máris meghosszabbítják

2020. 04. 29., 15:15

A kormány kedd éjjel benyújtotta a parlamentnek a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot. Ez meghosszabbítja a különadóról két hete kihirdetett kormányrendelet alkalmazását. Így az adót nemcsak a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet végéig kell fizetni, hanem újabb állandó adóval bővül a magyar adórendszer.

A három héttel ezelőtti kormányzati kommunikáció szerint a kereskedők ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel.

Ezt követően jelent meg a különadóról szóló kormányrendelet, az adót ideiglenes jelleggel bevezetve, május 1-jétől a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnéséig. Nem a nyereségre, hanem az árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik:

  • 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
  • az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,
  • a 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,
  • a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék.

A most benyújtott törvényjavaslat ideiglenes helyett állandóvá teszi ezt az adót, tehát a járványt követően is fizetni kell majd. Így a magyarországi adófajták jelenlegi, 50-et meghaladó száma még eggyel bővül.

Munkát terhelő adók helyett fogyasztási adók és környezetvédelem

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint a Kormány a munkát terhelő adók csökkentésével párhuzamosan a forgalmi-fogyasztási adókból kíván jelentősebb bevételt elérni. A fogyasztás adóztatását környezetvédelmi szempontból is hasznosnak találják, mert ha nem lenne ez az adó, akkor magasabb lenne a fogyasztás, a magasabb fogyasztás pedig nagyobb károsanyag-kibocsátással jár.

Külföldi webshop-okra is érvényes?

A külföldi webshopokból való rendeléssel sem lehet elkerülni az adót, aminek hatálya ugyanis kiterjed azon külföldi társaságokra is, amelyek nem alapítottak céget vagy fióktelepet Magyarországon, nincs Magyarországon boltjuk, hanem külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez.

„Ez a szabály arra szolgál, hogy ne érje hátrány a magyarországi webshopokat a külföldiekkel szemben. Emiatt el kell kezdeni az ismerkedést a jogszabállyal a világ összes olyan internetes kereskedőjének, amely Magyarországra is nagyobb mennyiségben értékesít. Nagy részük eddig áfát fizetett Magyarországon, most készülhetnek egy újabb adófizetésre és a kapcsolódó adminisztrációra” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mi a vonatkozik azokra a cégekre, amelyek kiskereskedelmi mellett nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak ugyanazon a helyen?

Az adó tárgya a kiskereskedelmi tevékenység bevétele. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a hivatalos indokolás bővíteni próbálja. E szerint ugyanis ha egy boltban, webshopon elsősorban magánszemélyek vásárolnak, de a bolt, webshop ugyanott viszonteladóknak is értékesít, akkor az utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót.

„Az ilyen értelmezés kihívás elé állítja azokat a kiskereskedőket, akik emellett nagykereskedelmet is végeznek. Különösen a legfelső adósávba eső adózóknál, ahol a 2,5 százalékos adó a szektorban elérhető átlagos haszonkulcshoz képest jelentős, ezért különösen fájdalmas lesz nekik, ha a nagykereskedelmi tevékenységre is meg kell fizetni” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

A bankok visszakapják, a kiskereskedők nem

A kormány a kiskereskedelmi különadóval egyidejűleg a bankokra is különadót vetett ki a járvánnyal összefüggésben. Kedd éjjel erre vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtottak a parlamentnek. Ez a különadó a kiskereskedelmi különadóval ellentétben nem lesz meghosszabbítva, csak 2020-ra kell fizetni. A bankok ráadásul az adó teljes összegét leírhatják a következő öt évben az egyéb fizetendő adójuk összegéből, évente egyenlő arányban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS