Kiskereskedelmi különadó: még hatályba sem lépett, máris meghosszabbítják

2020. 04. 29., 15:15

A kormány kedd éjjel benyújtotta a parlamentnek a kiskereskedelmi különadóról szóló törvényjavaslatot. Ez meghosszabbítja a különadóról két hete kihirdetett kormányrendelet alkalmazását. Így az adót nemcsak a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet végéig kell fizetni, hanem újabb állandó adóval bővül a magyar adórendszer.

A három héttel ezelőtti kormányzati kommunikáció szerint a kereskedők ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel.

Ezt követően jelent meg a különadóról szóló kormányrendelet, az adót ideiglenes jelleggel bevezetve, május 1-jétől a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnéséig. Nem a nyereségre, hanem az árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik:

  • 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
  • az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,
  • a 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,
  • a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék.

A most benyújtott törvényjavaslat ideiglenes helyett állandóvá teszi ezt az adót, tehát a járványt követően is fizetni kell majd. Így a magyarországi adófajták jelenlegi, 50-et meghaladó száma még eggyel bővül.

Munkát terhelő adók helyett fogyasztási adók és környezetvédelem

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint a Kormány a munkát terhelő adók csökkentésével párhuzamosan a forgalmi-fogyasztási adókból kíván jelentősebb bevételt elérni. A fogyasztás adóztatását környezetvédelmi szempontból is hasznosnak találják, mert ha nem lenne ez az adó, akkor magasabb lenne a fogyasztás, a magasabb fogyasztás pedig nagyobb károsanyag-kibocsátással jár.

Külföldi webshop-okra is érvényes?

A külföldi webshopokból való rendeléssel sem lehet elkerülni az adót, aminek hatálya ugyanis kiterjed azon külföldi társaságokra is, amelyek nem alapítottak céget vagy fióktelepet Magyarországon, nincs Magyarországon boltjuk, hanem külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez.

„Ez a szabály arra szolgál, hogy ne érje hátrány a magyarországi webshopokat a külföldiekkel szemben. Emiatt el kell kezdeni az ismerkedést a jogszabállyal a világ összes olyan internetes kereskedőjének, amely Magyarországra is nagyobb mennyiségben értékesít. Nagy részük eddig áfát fizetett Magyarországon, most készülhetnek egy újabb adófizetésre és a kapcsolódó adminisztrációra” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mi a vonatkozik azokra a cégekre, amelyek kiskereskedelmi mellett nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak ugyanazon a helyen?

Az adó tárgya a kiskereskedelmi tevékenység bevétele. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a hivatalos indokolás bővíteni próbálja. E szerint ugyanis ha egy boltban, webshopon elsősorban magánszemélyek vásárolnak, de a bolt, webshop ugyanott viszonteladóknak is értékesít, akkor az utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót.

„Az ilyen értelmezés kihívás elé állítja azokat a kiskereskedőket, akik emellett nagykereskedelmet is végeznek. Különösen a legfelső adósávba eső adózóknál, ahol a 2,5 százalékos adó a szektorban elérhető átlagos haszonkulcshoz képest jelentős, ezért különösen fájdalmas lesz nekik, ha a nagykereskedelmi tevékenységre is meg kell fizetni” – tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

A bankok visszakapják, a kiskereskedők nem

A kormány a kiskereskedelmi különadóval egyidejűleg a bankokra is különadót vetett ki a járvánnyal összefüggésben. Kedd éjjel erre vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtottak a parlamentnek. Ez a különadó a kiskereskedelmi különadóval ellentétben nem lesz meghosszabbítva, csak 2020-ra kell fizetni. A bankok ráadásul az adó teljes összegét leírhatják a következő öt évben az egyéb fizetendő adójuk összegéből, évente egyenlő arányban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS