Lakhatási támogatás adómentesen: a munkásszállás lehetőségei

2021. 08. 05., 15:30

A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás problémájával küzd. E probléma enyhítésében segíthetnek az olyan típusú juttatások, amelyek adómentesen vagy kedvezményesen nyújthatók a munkavállalók számára. Ilyen lehet többek között a munkásszállás biztosítása.

Hogyan érhető el az szja-mentesség?

A munkavállaló számára ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított szolgálati lakás, illetve munkásszálláson történő elhelyezés adómentes juttatásnak minősülhet. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely legyen, amely legalább két munkavállaló elhelyezésére szolgál. További feltétel, hogy az elhelyezett munkavállalónak nem lehet a településen 50 százalékot meghaladó tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga más lakóingatlanra vonatkozóan.

„Fontos kitétel emellett, hogy a szállodai elhelyezés nem felel meg az adómentesség kritériumának, azonban bármely más típusú kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés megfelelhet az előírásoknak” – emelte ki Sólyom Tibor, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Társasági adóban is jár hozzá kedvezmény

A munkáltató a társasági nyereségadó meghatározásakor duplán elszámolhatja költségként többek között az alábbiakat:

  • a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díját,
  • a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére elszámolt összeget;
  • a munkáltató által épített vagy vásárolt bérlakás költségét.

A kedvezmény a munkavállalók mobilitását hivatott támogatni, ezért nem nyújtható olyan munkavállalónak, akinek azon a településen van a lakóhelye, ahol a munkahelye is van (vagy 60 kilométeren belül, illetve tömegközlekedéssel legfeljebb másfél órára lakik). Feltétel továbbá, hogy a kedvezményben részesülő munkavállaló főállásban, legalább heti 36 órás munkaidőben legyen foglalkoztatva.

Vissza lehet igényelni a költségek áfáját?

Amennyiben a munkáltató térítésmentesen biztosítja a szállást a dolgozók számára, akkor ingyenes szolgáltatást nyújt nekik, és felmerül a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő költség (elsősorban a szállás bérleti díja vagy a kereskedelmi szálláshely díja) áfája visszaigényelhető-e. „Sokan azt gondolják, hogy az szja és társasági adó kedvezmények szabályain kívül más adóval nem kell foglalkozni. Pedig ez nem így van, ugyanis annak ellenére, hogy áfában nincsenek külön rendelkezések a munkásszállásra, egyáltalán nem mindegy, hogy a költség végül növekszik-e az áfával, vagy azt vissza lehet igényelni” – mondta dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ennek megválaszolásához az a kiindulópont, hogy alapvetően a munkavállaló feladata, hogy gondoskodjon a lakhatásáról. Ha ezt a munkáltató biztosítja, akkor a munkavállaló magánszükségleteit elégíti ki, és a költségek áfája nem igényelhető vissza. Ha azonban olyan speciális körülmények állnak fenn, amelyek alapján csak a munkáltató tudja biztosítani, hogy a munkavállalók (pl. a távoli állandó lakóhelyük vagy a munkahely nehéz megközelíthetősége miatt) a megfelelő időben meg tudjanak jelenni a munkahelyen, akkor felmerülhet, hogy a munkavállalók elszállásolása a munkáltató érdekkörébe tartozik. Ez esetben a költségek áfája visszaigényelhető lehet, de ez mindig egyedi mérlegelés és döntés kérdése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS