A vásárlókra gyakorolt digitális befolyás egyre nagyobb: a közösségi média használat enyhén növekvő trendet mutat, leginkább az ezredforduló környékén és azt követően született fiataloknak, az ún. Z-generáció tagjainak köszönhetően. Mások véleményét sokan figyelembe veszik az internetes vásárlás előtt is – derül ki az amerikai Deloitte 2020. évre vonatkozó kiskereskedelmi felméréséből.
A közösségi média elsősorban a fiatal korosztály és a nők kedvelt tájékozódási felülete a legjobb ajánlatok megtalálására. A vásárlók kb. harmada felkeresi a kereskedő honlapját, megtekinti a termékre vonatkozó vevői véleményeket, a vásárlók tizede pedig kíváncsi az ún. influenszerek véleményére.
Kik az influenszerek és hogyan működnek?
Az influenszer (magyarul véleményvezér) jellemzően tartalomgyártó is, tipikusan általa írt posztokat és az ő szereplésével készült videókat tölt fel egy vagy több közösségi média felületen (pl. Facebook, Youtube, Instagram), és népszerűségének köszönhetően befolyásolni képes követőtábora vásárlási szokásait, döntéseit.
Az utóbbi évtizedben megjelenő új marketing csatorna, az influenszer marketing lehetőséget biztosít akár kisebb cégek számára is a marketing költségvetés gazdaságosabb és hatékonyabb elköltésére. A véleményvezérek a különböző közösségi média tartalmaikban (pl. posztokban, videókban) elhelyezett termék- és szolgáltatásmegjelenítésekért kapnak díjat. A hirdetőnek sokszor elegendő megtalálnia – közvetlenül vagy ügynökségen keresztül – a megfelelő mennyiségű és összetételű követőtáborral rendelkező influenszert a célzott és hatékony marketing kampány elindításához. Természetesen számos szempontot érdemes még figyelembe venni, amikor egy cég az influenszerekkel történő reklámozás mellett dönt. Ilyenek például, hogy a választott véleményvezér és munkássága lehetőleg illeszkedjen a cég arculatához, legyen hiteles, ne legyenek olyan követői, akiknek fizet ezért.
A hirdetési forma népszerűségét mutatja, hogy egyre nagyobb cégek is igénybe veszik a véleményvezérek szolgáltatásait. A Fanta márka például 2017-ben a teljes online kommunikációját egy fiatalokból álló influenszer csapatra építette fel, akik többségében a márka által szponzorált Youtube videókban tűntek fel.
A jövő generációja és a tudatosság
A Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségében készített InternetMOST néven megjelent 2020-as kutatásának eredményei kidomborítják az influenszer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat és a tananyagot is. Ők az online idejük 56%-át a közösségi oldalak böngészésével töltik.
Megállapítható, hogy a korábbi zenész és színész vonal felől egyre inkább a tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el a figyelem, utóbbiak a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt a kortársaiknak. Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulás: a fiatalok abszolút szkeptikusak, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket.
„A korábban hiteles információforrásnak számító véleményvezérek többsége azért lett népszerű, mert a közönség a hagyományos médiumokban megszokott, zavaró reklámok nélkül nézhetett számára érdekes írásokat, videókat a számára szimpatikus tartalomgyártótól. A szomszéd lány effektus hatására egyre népszerűbbé váló influenszerek aztán a termékeiket értékesíteni kívánó hirdetők által is felkapottá váltak. Ennek eredményeképpen egy-egy sikeres tartalomgyártó egyidejűleg több, akár hasonló márkával is együtt dolgozhatott. A nézők előtt pedig könnyen hitelét vesztheti az, aki egyik nap még az egészséges étkezés fontosságát hangsúlyozza, a következő nap pedig cukros édességet reklámoz. Az az influenszer tehát, aki nem kellő körültekintéssel válogatja meg a hirdetőket, akikkel együttműködik, könnyen egy óriási reklámtáblává változhat, amelyet a fiatalok éppen elkerülni szeretnének” - mondta Kerékgyártó Emese, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának tagja.
Miket reklámozhat egy véleményvezér?
Gyakorlatilag bármit. Leggyakrabban az ún. FMCG szektor termékei (tipikusan élelmiszerek, kozmetikumok) jelennek meg az influenszerek tartalmaiban, de szolgáltatások (pl. vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, szépészeti beavatkozások, szórakozási lehetőségek) hirdetéseivel is találkozhatunk a közösségi média platformokon.
„Előfordult már, hogy alapvetően a szépségápolás területén mozgó ismert véleményvezér felületén tűnt fel pulykahús reklám, de arra is volt már példa, hogy szinte az összes magyar (többségében női) influenszer egyszerre mozdult meg egy divatáru kiskereskedelmi platform hazai piacra lépését támogató nagyszabású kampányban. Az ilyen szokatlan vagy éppen agresszív megjelenések akár visszatetszést is kelthetnek a követőkben és a szélesebb nézőközönségben, hiszen az érintett tartalomgyártó és közvetetten a hirdetett márka hitelessége is megkérdőjeleződhet a fogyasztók szemében” - tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.