Minden tízedik vásárló kíváncsi az influenszerek véleményére is

2021. 02. 08., 16:45

A vásárlókra gyakorolt digitális befolyás egyre nagyobb: a közösségi média használat enyhén növekvő trendet mutat, leginkább az ezredforduló környékén és azt követően született fiataloknak, az ún. Z-generáció tagjainak köszönhetően. Mások véleményét sokan figyelembe veszik az internetes vásárlás előtt is – derül ki az amerikai Deloitte 2020. évre vonatkozó kiskereskedelmi felméréséből.

A közösségi média elsősorban a fiatal korosztály és a nők kedvelt tájékozódási felülete a legjobb ajánlatok megtalálására. A vásárlók kb. harmada felkeresi a kereskedő honlapját, megtekinti a termékre vonatkozó vevői véleményeket, a vásárlók tizede pedig kíváncsi az ún. influenszerek véleményére.

Kik az influenszerek és hogyan működnek?

Az influenszer (magyarul véleményvezér) jellemzően tartalomgyártó is, tipikusan általa írt posztokat és az ő szereplésével készült videókat tölt fel egy vagy több közösségi média felületen (pl. Facebook, Youtube, Instagram), és népszerűségének köszönhetően befolyásolni képes követőtábora vásárlási szokásait, döntéseit.

Az utóbbi évtizedben megjelenő új marketing csatorna, az influenszer marketing lehetőséget biztosít akár kisebb cégek számára is a marketing költségvetés gazdaságosabb és hatékonyabb elköltésére. A véleményvezérek a különböző közösségi média tartalmaikban (pl. posztokban, videókban) elhelyezett termék- és szolgáltatásmegjelenítésekért kapnak díjat. A hirdetőnek sokszor elegendő megtalálnia – közvetlenül vagy ügynökségen keresztül – a megfelelő mennyiségű és összetételű követőtáborral rendelkező influenszert a célzott és hatékony marketing kampány elindításához. Természetesen számos szempontot érdemes még figyelembe venni, amikor egy cég az influenszerekkel történő reklámozás mellett dönt. Ilyenek például, hogy a választott véleményvezér és munkássága lehetőleg illeszkedjen a cég arculatához, legyen hiteles, ne legyenek olyan követői, akiknek fizet ezért.

A hirdetési forma népszerűségét mutatja, hogy egyre nagyobb cégek is igénybe veszik a véleményvezérek szolgáltatásait. A Fanta márka például 2017-ben a teljes online kommunikációját egy fiatalokból álló influenszer csapatra építette fel, akik többségében a márka által szponzorált Youtube videókban tűntek fel.

A jövő generációja és a tudatosság

A Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai partnerségében készített InternetMOST néven megjelent 2020-as kutatásának eredményei kidomborítják az influenszer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat és a tananyagot is. Ők az online idejük 56%-át a közösségi oldalak böngészésével töltik.

Megállapítható, hogy a korábbi zenész és színész vonal felől egyre inkább a tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el a figyelem, utóbbiak a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt a kortársaiknak. Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulás: a fiatalok abszolút szkeptikusak, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket.

„A korábban hiteles információforrásnak számító véleményvezérek többsége azért lett népszerű, mert a közönség a hagyományos médiumokban megszokott, zavaró reklámok nélkül nézhetett számára érdekes írásokat, videókat a számára szimpatikus tartalomgyártótól. A szomszéd lány effektus hatására egyre népszerűbbé váló influenszerek aztán a termékeiket értékesíteni kívánó hirdetők által is felkapottá váltak. Ennek eredményeképpen egy-egy sikeres tartalomgyártó egyidejűleg több, akár hasonló márkával is együtt dolgozhatott. A nézők előtt pedig könnyen hitelét vesztheti az, aki egyik nap még az egészséges étkezés fontosságát hangsúlyozza, a következő nap pedig cukros édességet reklámoz. Az az influenszer tehát, aki nem kellő körültekintéssel válogatja meg a hirdetőket, akikkel együttműködik, könnyen egy óriási reklámtáblává változhat, amelyet a fiatalok éppen elkerülni szeretnének” - mondta Kerékgyártó Emese, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának tagja.

Miket reklámozhat egy véleményvezér?

Gyakorlatilag bármit. Leggyakrabban az ún. FMCG szektor termékei (tipikusan élelmiszerek, kozmetikumok) jelennek meg az influenszerek tartalmaiban, de szolgáltatások (pl. vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, szépészeti beavatkozások, szórakozási lehetőségek) hirdetéseivel is találkozhatunk a közösségi média platformokon.

„Előfordult már, hogy alapvetően a szépségápolás területén mozgó ismert véleményvezér felületén tűnt fel pulykahús reklám, de arra is volt már példa, hogy szinte az összes magyar (többségében női) influenszer egyszerre mozdult meg egy divatáru kiskereskedelmi platform hazai piacra lépését támogató nagyszabású kampányban. Az ilyen szokatlan vagy éppen agresszív megjelenések akár visszatetszést is kelthetnek a követőkben és a szélesebb nézőközönségben, hiszen az érintett tartalomgyártó és közvetetten a hirdetett márka hitelessége is megkérdőjeleződhet a fogyasztók szemében” - tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS