Kezdhetnek aggódni a kiskereskedők és a dohányipari vállalkozások – Újabb két különadóperben áll győzelemre a kormány az Európai Bíróságon

2020. 01. 16., 18:31

Az Európai Bíróság főtanácsnoka közzétette az indítványát két magyarországi különadó egyesített perében. E perben a magyar kormány támadja, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását.

A főtanácsnoki indítvány szerint jogellenes volt a két különadó felfüggesztése. Bár a főtanácsnok indítványa nem kötelezi a bíróságot, az esetek többségében a bíróság azzal összhangban dönt. Végső ítélet néhány hónapon belül várható.

Mi történt eddig?

A parlament 2014 végén fogadott el két törvényt, amelyek 2015 elejétől jelentős különadót vetettek ki a kiskereskedőkre és a dohányipari vállalkozásokra, sávosan emelkedő adókulcsokkal, az árbevétel 6 százalékáig, illetve 4,5 százalékáig terjedően. 2015 márciusában és áprilisában mindkét adóval kapcsolatban hivatalos panaszok érkeztek az Európai Bizottsághoz, vélhetően az érintett kereskedőktől és dohányipari vállalkozásoktól.

Az Európai Bizottság a panaszok alapján vizsgálódni kezdett, és 2015 júliusában felfüggesztette mindkét különadót. A Bizottság szerint a két adó aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb piaci szereplőkre, amelyek tipikusan külföldi tulajdonúak. Az adó így jogellenes versenyelőnyt, tiltott állami támogatást nyújt a több kisebb cégben működő, tipikusan magyar tulajdonú társaságoknak. Az Európai Bizottság 2016 júliusában végleges határozatokat is hozott, amelyekben kimondta, hogy e különadók uniós jogba ütköztek.

A kormány megtámadta a felfüggesztést az Európai Bíróságon. A bíróság 2018 áprilisában első fokon az Európai Bizottságnak adott igazat.

A kormány nem hagyta annyiban, fellebbezést nyújtott be. A fellebbezési eljárásban már az ügyet részletesebben megvizsgáló főtanácsnok is segíti a bíróság munkáját, a mai nap ő ismertette a javaslatát.

Mekkora a tét?

„Ez az ügy nem arról szól, hogy az adókat visszamenőlegesen több évre be kell-e fizetni. Magyarország ugyanis nem támadta meg bíróság előtt az Európai Bizottság 2016 júliusi végleges határozatát, hanem kizárólag az azt megelőző felfüggesztő döntést. A jogvita jelentősége inkább az, hogy amennyiben a jövőben hasonló különadókat vetnek ki, akkor az Európai Bizottság közbeléphet-e egy felfüggesztéssel, vagy évekig fizetni kell az adót, várva az Európai Bíróság döntésére” – hangsúlyozta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Ha a kormány megnyeri az ügyet, és utána újra bevezetik a felfüggesztett adókat, akkor több tízmilliárd forintos teher sújtja mindkét iparágat. Ennek több, mint 90 százalékát néhány multicég fizetné meg. A különadók az érintett cégek magyarországi profitjának jelentős részét vagy akár egészét is elvonnák.

Duplán izgulhatnak a kiskereskedők, de mi köze ehhez a távközlési cégeknek?

Az ügy szorosan összefügg a 2010 és 2012 között hatályos többféle különadóval, amelyeket szintén árbevétel alapján, sávosan emelkedő adókulcsokkal vetettek ki. Ezek közül a távközlési különadót a Vodafone, a kiskereskedelmi különadót pedig a Tesco támadta meg az Európai Bíróság előtt, az ügyek jelenleg is folyamatban vannak. A kiskereskedők tehát két ügyben is érintettek, és a jelen ügy közvetve a távközlési cégekre is kihatással lehet. A tét éves szinten a távközlési szektorban is több tízmilliárd forint.

„Először a Vodafone és a Tesco ügyekben várható végső Európai Bírósági ítélet az idei év első felében. Ezekben az ügyekben a múltról folyik a vita, azaz arról, hogy a különadók hátrányos megkülönböztetést eredményeztek-e a külföldi tulajdonú multicégekkel szemben 2010. és 2012. között, és ha igen, akkor visszajár-e nekik a korábban befizetett adó. A főtanácsnok ezekben az ügyekben is azt javasolta, hogy a bíróság a magyar kormánynak adjon igazat. Nem túlzás azt állítani, hogy a jelen ügy és a Vodafone valamint a Tesco ügyek összességében százmilliárdos nagyságrendű kihatással lesznek az állami költségvetésre. Természetesen nem mindegy, hogy a végén pluszban vagy mínuszban” – emelte ki Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Közép-Európa és a Baltikum is minket figyel

Időközben magyar mintára Lengyelország és Szlovákia is bevezetett kiskereskedelmi különadót, a litván kormány pedig néhány hónapja tett javaslatot a bevezetésre. Az Európai Bizottság a lengyel és a szlovák adót is felfüggesztette, a lengyelek ügye szintén az Európai Bíróság előtt van. Most minden érintett azt várja, hogy az Európai Bíróság milyen döntést hoz a fent említett magyar ügyekben. Ezekből jól körvonalazódik majd, hogy a lengyelek mire számíthatnak a saját ügyükben, és ami még fontosabb, milyen különadókat lehet bevezetni a jövőben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 09:18:58
A januári csend után több nagybank is lépett, és elkezdte csökkenteni a kölcsönök kamatait. Volt olyan közülük, amelyik ezt a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is megtette.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS