Kezdhetnek aggódni a kiskereskedők és a dohányipari vállalkozások – Újabb két különadóperben áll győzelemre a kormány az Európai Bíróságon

2020. 01. 16., 18:31

Az Európai Bíróság főtanácsnoka közzétette az indítványát két magyarországi különadó egyesített perében. E perben a magyar kormány támadja, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását.

A főtanácsnoki indítvány szerint jogellenes volt a két különadó felfüggesztése. Bár a főtanácsnok indítványa nem kötelezi a bíróságot, az esetek többségében a bíróság azzal összhangban dönt. Végső ítélet néhány hónapon belül várható.

Mi történt eddig?

A parlament 2014 végén fogadott el két törvényt, amelyek 2015 elejétől jelentős különadót vetettek ki a kiskereskedőkre és a dohányipari vállalkozásokra, sávosan emelkedő adókulcsokkal, az árbevétel 6 százalékáig, illetve 4,5 százalékáig terjedően. 2015 márciusában és áprilisában mindkét adóval kapcsolatban hivatalos panaszok érkeztek az Európai Bizottsághoz, vélhetően az érintett kereskedőktől és dohányipari vállalkozásoktól.

Az Európai Bizottság a panaszok alapján vizsgálódni kezdett, és 2015 júliusában felfüggesztette mindkét különadót. A Bizottság szerint a két adó aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb piaci szereplőkre, amelyek tipikusan külföldi tulajdonúak. Az adó így jogellenes versenyelőnyt, tiltott állami támogatást nyújt a több kisebb cégben működő, tipikusan magyar tulajdonú társaságoknak. Az Európai Bizottság 2016 júliusában végleges határozatokat is hozott, amelyekben kimondta, hogy e különadók uniós jogba ütköztek.

A kormány megtámadta a felfüggesztést az Európai Bíróságon. A bíróság 2018 áprilisában első fokon az Európai Bizottságnak adott igazat.

A kormány nem hagyta annyiban, fellebbezést nyújtott be. A fellebbezési eljárásban már az ügyet részletesebben megvizsgáló főtanácsnok is segíti a bíróság munkáját, a mai nap ő ismertette a javaslatát.

Mekkora a tét?

„Ez az ügy nem arról szól, hogy az adókat visszamenőlegesen több évre be kell-e fizetni. Magyarország ugyanis nem támadta meg bíróság előtt az Európai Bizottság 2016 júliusi végleges határozatát, hanem kizárólag az azt megelőző felfüggesztő döntést. A jogvita jelentősége inkább az, hogy amennyiben a jövőben hasonló különadókat vetnek ki, akkor az Európai Bizottság közbeléphet-e egy felfüggesztéssel, vagy évekig fizetni kell az adót, várva az Európai Bíróság döntésére” – hangsúlyozta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Ha a kormány megnyeri az ügyet, és utána újra bevezetik a felfüggesztett adókat, akkor több tízmilliárd forintos teher sújtja mindkét iparágat. Ennek több, mint 90 százalékát néhány multicég fizetné meg. A különadók az érintett cégek magyarországi profitjának jelentős részét vagy akár egészét is elvonnák.

Duplán izgulhatnak a kiskereskedők, de mi köze ehhez a távközlési cégeknek?

Az ügy szorosan összefügg a 2010 és 2012 között hatályos többféle különadóval, amelyeket szintén árbevétel alapján, sávosan emelkedő adókulcsokkal vetettek ki. Ezek közül a távközlési különadót a Vodafone, a kiskereskedelmi különadót pedig a Tesco támadta meg az Európai Bíróság előtt, az ügyek jelenleg is folyamatban vannak. A kiskereskedők tehát két ügyben is érintettek, és a jelen ügy közvetve a távközlési cégekre is kihatással lehet. A tét éves szinten a távközlési szektorban is több tízmilliárd forint.

„Először a Vodafone és a Tesco ügyekben várható végső Európai Bírósági ítélet az idei év első felében. Ezekben az ügyekben a múltról folyik a vita, azaz arról, hogy a különadók hátrányos megkülönböztetést eredményeztek-e a külföldi tulajdonú multicégekkel szemben 2010. és 2012. között, és ha igen, akkor visszajár-e nekik a korábban befizetett adó. A főtanácsnok ezekben az ügyekben is azt javasolta, hogy a bíróság a magyar kormánynak adjon igazat. Nem túlzás azt állítani, hogy a jelen ügy és a Vodafone valamint a Tesco ügyek összességében százmilliárdos nagyságrendű kihatással lesznek az állami költségvetésre. Természetesen nem mindegy, hogy a végén pluszban vagy mínuszban” – emelte ki Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Közép-Európa és a Baltikum is minket figyel

Időközben magyar mintára Lengyelország és Szlovákia is bevezetett kiskereskedelmi különadót, a litván kormány pedig néhány hónapja tett javaslatot a bevezetésre. Az Európai Bizottság a lengyel és a szlovák adót is felfüggesztette, a lengyelek ügye szintén az Európai Bíróság előtt van. Most minden érintett azt várja, hogy az Európai Bíróság milyen döntést hoz a fent említett magyar ügyekben. Ezekből jól körvonalazódik majd, hogy a lengyelek mire számíthatnak a saját ügyükben, és ami még fontosabb, milyen különadókat lehet bevezetni a jövőben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS