A kimozdulás, a személyes szabadság, a találkozások korlátozottsága – mindez erőteljesen rányomta a bélyegét a lakosság közérzetére, a legrosszabbul azonban a bizonytalanságot, a jövő kiszámíthatatlanságát tűrtük a harmadik hullám idején. Az NN Biztosító kutatásából nem csak az derül ki, mik ma a legerősebb félelmeink, és mely korosztály aggódik a legtöbb dolog miatt, hanem az is, hogy a magyarok majd’ harmada kockázati vagy megtakarítási célú életbiztosítással csökkentené az utóbbi bő egy évben megtapasztalt egzisztenciális és egyéb kockázatokat.
Egyértelműen negatívan éltük meg, mégsem az volt a legrosszabb a vírushelyzetben, hogy nehezebben mozdulhattunk ki, ritkábban találkozhattunk a családtagokkal vagy barátokkal, illetve általában korlátozva éreztük a személyes szabadságunkat. Az NN Biztosító járványhelyzeti közérzetkutatásában a legtöbben, közel kétharmadnyian (64 százalék) a bizonytalanságot említették, mint számukra megterhelő körülményt.
A válaszok tanúsága szerint a járvány időszakában a többségben egyértelműen felerősödtek az aggodalmak: borúsabbnak látták pénzügyi kilátásaikat, kevésbé érezték magukat biztonságban, többet és többen aggódtak a családjukért (főként a nők és a felsőfokú végzettségűek). A 24-59 évesek harmada (31 százalék) nyilatkozott úgy, hogy gyakran nyomasztja a járvány gondolata, azt pedig a háromnegyedük (73 százalék) erősítette meg, hogy legalább egy – anyagi, egészségügyi vagy társadalmi – szempontból aggasztják őt a pandémia lehetséges következményei.
Az általános bizonytalanságérzetben a legaggasztóbbnak az tűnt, hogy elveszíthetjük egy családtagunkat (53 százalék), illetve egy újabb gazdasági válság következhet be (52 százalék). Hasonlóan sokan aggódtak amiatt is, hogy hirtelen megromlik az egészségi állapotuk, vagy épp komoly anyagi problémákkal szembesülnek (50 százalék), de sokak félelmeiben szerepelt az is, hogy elveszíthetik a munkájukat (48 százalék). Ehhez kapcsolódóan sokan féltik családjukat attól, hogy ha velük magukkal történik valami, akkor a hozzátartozókra nagy anyagi terhek szakadnak (45 százalék). Konkrétan a koronavírus kapcsán a megkérdezettek 44-43 százaléka fejezte ki aggodalmát, hogy a pandémia miatt meg kell változtatnia az életformáját, illetve jelentősen romolhat az életminősége.
A kutatás rávilágított olyan szorongásfaktorokra is, amelyek csak egy-egy társadalmi vagy korcsoportra jellemzőek. A 24-34 évesek között például a legtöbb (47 százalék) fiatalnak azzal kapcsolatban erősödtek fel a félelmei, hogy nem fognak tudni saját lakáshoz jutni.
„A felmérésünk szerint a 35-45 évesek, vagyis a jellemzően épp a családalapításra fókuszáló korosztályban merült fel a legtöbb aggodalom, és ugyanez a generáció foglalkozik a leginkább olyan hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel, mint például egy életbiztosítás” – nyilatkozta Holló Bence, az idén 30 éves NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Hozzátette: „Biztosítóként a mi feladatunk, hogy megoldást nyújtsunk az általuk érzékelt kockázatokra. Ennek érdekében most kibővítettük és rugalmasabbá tettük a műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításunkat, hogy akár az egész család számára segítséget nyújtson szükség esetén. A biztosításban így például megtalálhatók a kifejezetten gyermekeknek szóló speciális kezelések is”.
A bizonytalan helyzet feloldási lehetőségei között a válaszokban visszatérően előtérbe kerültek a lakosság körében a megtakarítások, illetve a biztosítások. A megkérdezettek fele tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását, 29 százalék pedig fontolgatja új megtakarítási vagy kockázati életbiztosítás kötését, hogy így készüljön fel a váratlan helyzetekre. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.