Van, amit a bezártságnál is rosszabbul éltünk meg a járványhelyzetben

2021. 07. 05., 12:00

A kimozdulás, a személyes szabadság, a találkozások korlátozottsága – mindez erőteljesen rányomta a bélyegét a lakosság közérzetére, a legrosszabbul azonban a bizonytalanságot, a jövő kiszámíthatatlanságát tűrtük a harmadik hullám idején. Az NN Biztosító kutatásából nem csak az derül ki, mik ma a legerősebb félelmeink, és mely korosztály aggódik a legtöbb dolog miatt, hanem az is, hogy a magyarok majd’ harmada kockázati vagy megtakarítási célú életbiztosítással csökkentené az utóbbi bő egy évben megtapasztalt egzisztenciális és egyéb kockázatokat.

Egyértelműen negatívan éltük meg, mégsem az volt a legrosszabb a vírushelyzetben, hogy nehezebben mozdulhattunk ki, ritkábban találkozhattunk a családtagokkal vagy barátokkal, illetve általában korlátozva éreztük a személyes szabadságunkat. Az NN Biztosító járványhelyzeti közérzetkutatásában a legtöbben, közel kétharmadnyian (64 százalék) a bizonytalanságot említették, mint számukra megterhelő körülményt.

A válaszok tanúsága szerint a járvány időszakában a többségben egyértelműen felerősödtek az aggodalmak: borúsabbnak látták pénzügyi kilátásaikat, kevésbé érezték magukat biztonságban, többet és többen aggódtak a családjukért (főként a nők és a felsőfokú végzettségűek). A 24-59 évesek harmada (31 százalék) nyilatkozott úgy, hogy gyakran nyomasztja a járvány gondolata, azt pedig a háromnegyedük (73 százalék) erősítette meg, hogy legalább egy – anyagi, egészségügyi vagy társadalmi – szempontból aggasztják őt a pandémia lehetséges következményei.

Az általános bizonytalanságérzetben a legaggasztóbbnak az tűnt, hogy elveszíthetjük egy családtagunkat (53 százalék), illetve egy újabb gazdasági válság következhet be (52 százalék). Hasonlóan sokan aggódtak amiatt is, hogy hirtelen megromlik az egészségi állapotuk, vagy épp komoly anyagi problémákkal szembesülnek (50 százalék), de sokak félelmeiben szerepelt az is, hogy elveszíthetik a munkájukat (48 százalék). Ehhez kapcsolódóan sokan féltik családjukat attól, hogy ha velük magukkal történik valami, akkor a hozzátartozókra nagy anyagi terhek szakadnak (45 százalék). Konkrétan a koronavírus kapcsán a megkérdezettek 44-43 százaléka fejezte ki aggodalmát, hogy a pandémia miatt meg kell változtatnia az életformáját, illetve jelentősen romolhat az életminősége.

A kutatás rávilágított olyan szorongásfaktorokra is, amelyek csak egy-egy társadalmi vagy korcsoportra jellemzőek. A 24-34 évesek között például a legtöbb (47 százalék) fiatalnak azzal kapcsolatban erősödtek fel a félelmei, hogy nem fognak tudni saját lakáshoz jutni.

„A felmérésünk szerint a 35-45 évesek, vagyis a jellemzően épp a családalapításra fókuszáló korosztályban merült fel a legtöbb aggodalom, és ugyanez a generáció foglalkozik a leginkább olyan hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel, mint például egy életbiztosítás” – nyilatkozta Holló Bence, az idén 30 éves NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette: „Biztosítóként a mi feladatunk, hogy megoldást nyújtsunk az általuk érzékelt kockázatokra. Ennek érdekében most kibővítettük és rugalmasabbá tettük a műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításunkat, hogy akár az egész család számára segítséget nyújtson szükség esetén. A biztosításban így például megtalálhatók a kifejezetten gyermekeknek szóló speciális kezelések is”.

A bizonytalan helyzet feloldási lehetőségei között a válaszokban visszatérően előtérbe kerültek a lakosság körében a megtakarítások, illetve a biztosítások. A megkérdezettek fele tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását, 29 százalék pedig fontolgatja új megtakarítási vagy kockázati életbiztosítás kötését, hogy így készüljön fel a váratlan helyzetekre. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 20., 18:10
Társasház építés, ipari park fejlesztés, naperőmű projekt – sok olyan építkezés van, amely nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. Míg azonban a belterületbe vonásnak eddig jól kalkulálható feltételrendszere volt, addig a tavalyi év végétől ebbe belekerült egy olyan elem, amelyre a fejlesztőnek nincsen rálátása. A lehetőségeket a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője magyarázza meg.
2026-05-21 14:05:00
A közös építkezésre manapság már ritkábban kerül sor, mint az előző évszázad második felében. Azonban ma is előfordul, hogy több személy együttműködik egy közös tulajdonú épület felépítése érdekében. Ilyen esetben kerülhet sor építőközösségi szerződés aláírására. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-05-20 12:40:00
Az szja-bevallás határideje május 20. Aki eddig nem nézte meg és nem fogadta el a NAV által készített bevallási tervezetét, annak a határidő lejártával a tervezete automatikusan bevallássá válik. Ez nem vonatkozik az áfás magánszemélyekre, az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra, nekik a bevallás benyújtása nélkül nem lesz érvényes bevallásuk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS