Insura.hu: közel 20 ezer forintot takarított meg az „átlag magyar kgfb-váltó”

2024. 11. 26., 12:26

Néhány napon belül el kell döntenie több mint 400 ezer személyautó üzemben tartójának, hogy lecseréli-e év végi évfordulós kötelező biztosítását, vagy sem. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint aki eddig cserélt, jól járt: a meglévő biztosító által megajánlott 51 900 forint átlagdíjhoz képest csak átlagosan 33 ezer forintos kgfb-díjat kell fizetniük a jövő évre.

„Mindenki persze nem tud 36 százalékot megtakarítani egy jó váltással, erre a legnagyobb esélye azoknak van, akik az elmúlt években nem váltottak és nem is okoztak baleseti kárt – mondta dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Mivel azonban a biztosítók közti verseny tavalyhoz képest erősödött, és egy-két biztosító most jelentősen kedvezőbb díjtarifákat alkalmaz, a hátralévő néhány napban minden érintett autósnak célszerű egy gyors összehasonlító kalkulációval megismerni a jövő évre elérhető díjakat.”

A törvény úgy rendelkezik, hogy az év végi évfordulós szerződések esetén legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatni a felmondást a biztosítóhoz. Az előző évek tapasztalati alapján az utolsó 4–5 napban hozza meg a döntését a kampány során váltók mintegy 20 százaléka. Nekik idén különösen figyelniük kell arra, hogy a felmondásnak erre az időpontra be is kell érkeznie a biztosítóhoz, mivel december 1-je vasárnapra esik. „Ha a felmondás nem jelenik meg időben a biztosítónál, az autós automatikusan lecsúszik a váltási lehetőségről, és csak a jelenlegi kötelezőjét viheti tovább jövőre a meglévő biztosítója által megállapított új díjon” – hívta fel a figyelmet dr. Kozma Gábor.

Az Insura.hu-n keresztül lezajlott eddigi megrendelések szerint a biztosításukat lecserélők 73 százaléka a kgfb-vel foglalkozó tucatnyi biztosító közül három szereplőnél: a Genertelnél, a Signalnál, valamint a Generalinál kötötte meg az új biztosítását. Az új szerződések átlagdíja 33 100 forint, ezen belül az online kötések átlagdíja 32 300 forint volt. Az érintett autók átlagéletkora 20,5 év. Ennek oka, hogy az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél azonban már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya, ám az év végi kampány még idén is mintegy 800 ezer gépjárművet, köztük több mint 400 ezer személygépkocsit érint.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS