Így utazunk mi: nyolc érdekes tény a külföldre látogató magyar turistákról

2019. 07. 08., 18:31

Vajon, melyik ország a magyar nők és a fiatalok kedvenc úti célja? Repülünk vagy inkább még mindig négy keréken indulunk külföldre pihenni? Kik indulnak felfedezni a világot egymaguk, és kik viszik magukkal a családot? Többek között ezekre az érdekességekre is fény derült a Groupama Biztosító kutatásából, mely a nyaralási szezon apropóján vizsgálta a magyarok külföldi utazási szokásait.

  1. Görögország a nők és a fiatalok körében népszerűbb. Idén a külföldi nyaralást tervező hölgyek 10 százaléka Görögországba készül, ezzel kétszer annyi nő utazik majd a dél-európai országba, mint férfi.  A fiatalabb korosztály 13 százaléka ugyancsak tervez egy görög látogatást idén nyáron; így idén kétszer annyian célozzák meg Görögországot a 18-35-ös korosztály tagjai közül, mint a középkorú korcsoportból.
  2. Repülünk vagy gurulunk? Nem a fiatalok szárnyalnak a legtöbbet. A magyar alapvetően továbbra is autós nemzet, a megkérdezettek 39 százaléka ezt az utazási módot választja, ha külföldre megy, míg a busszal vagy vonattal utazók aránya csupán 21 százalék. Ugyanakkor a lakosság harmada repülőjegyet vált ilyenkor, de meglepő módon nem a fiatalabb, 18-35-ös korosztály repked a legtöbbet: a járatokat inkább a középkorú, 36-50-es korosztály tagjai töltik meg, ebben a korosztályban a repülővel utazók aránya eléri a 40 százalékot.
  3. A szólóban utazók inkább középkorúak. Manapság cikkek, blogok foglalkoznak az egyedüli utazgatás önismereti céljával vagy más praktikus előnyeivel, és ez az utazási forma egyre népszerűbb is. Ugyanakkor ez az utazási mód nem az új trendekre leginkább fogékony fiatalok, hanem a középkorúak között dívik: másfélszer több 36-50 éves vág bele egyedül egy külföldi felfedező kalandba, mint a fiatalabbak. Ki tudja, talán ez az az életkor, amikor olyan életesemények érik utol az embereket (pl. válás vagy karrierváltás), amelyek magányos kikapcsolódást igényelnek?
  4. „Fiatalok, kövessétek az esernyőt!” Azt gondolnánk, a szervezett, vezetett, társasutazások az idősek körében a legnépszerűbbek, akik szeretik a kényelmes, biztonságos, előre eltervezett utakat. Pedig a fiatalok körében az utazás ilyen formája valamivel gyakoribb, mint az idősebb korosztályban. Ennek hátterében valószínűleg az egyetemi táborok, sítáborok felfutása áll, hiszen a fiatalok egyébként is inkább barátokkal utaznak: baráti társasággal utazók között 38 százalék a fiatalok aránya, összehasonlításképp: a középkorúaknál ez 24 százalék.
  5. A nagycsaládos túra már ritka. Azok a családos utazások, amikor külföldre a nagyszülőket vagy más közeli rokont is magunkkal visszük, ritkák: a válaszadók mindössze 8 százaléka utazik ily módon, míg szűk családdal, gyerekkel 30, párjával az utazók 38 százaléka indul külföldre. A nagyszülő korosztályt azonban nem csak az tarthatja itthon, hogy a szűk család nem invitálja őket külföldi utazásra: az idősek egyébként sem tartoznak a gyakori utazók közé: 44 százalékuk csak néhány évente utazik el néhány napra külföldre.
  6. Nők családdal, férfiak haverokkal? A nők körében egyértelműen gyakoribb, hogy szűkebb vagy bővebb családjukkal, illetve párjukkal nyaralnak: a szűk családdal utazó nők aránya például 10 százalékkal magasabb, mint a férfiaké. A férfiak ugyanakkor gyakrabban kelnek útra egyedül vagy barátokkal, mint hölgy társaik.
  7. Kellemetlenségeink külföldön, melyik nemre mi jellemző? Külföldön sajnos nem várt események is érhetik az embert. Érdekes, hogy a nőket jobban elérik a betegségek vagy balesetek; és közülük többen fordulnak orvoshoz is. A külföldre utazó hölgyek 34 százaléka válaszolta, hogy megbetegedett vagy balesetet szenvedett az utóbbi években külföldön. A férfiakat ezzel szemben a poggyászkár, poggyászkésedelem sújtja kiugróan magasabb arányban: 44 százalékuk számolt be ilyen esetről.
  8. A középkorú hölgyek a legtudatosabbak? Másfélszer annyi nő állítja, hogy utasbiztosítás nélkül soha nem indul el külföldre, mint férfi, a korosztályok közül pedig a 36-50 éves korosztály közül válaszolták ezt a legtöbben. Azok között, akik lemondanak az utasbiztosítások által napi pár száz forintért nyújtott több millió forintos biztonságról, legalább kétszer annyian vannak a férfiak, mint a nők.

„Az idei kutatásunk remekül kiegészíti egy tavalyi felmérésünk eredményét. Akkor kiderült, a két nem eltérő módon szereti tölteni vakáció heteit: a férfiak inkább lazulásra vágynak, a nők az élményeket keresik. A férfiak 60 százaléka töltené passzív pihenéssel a nyaralását, míg ez az arány a nőknél csupán 48 százalék. Az idei kutatás is rávilágított néhány fontos különbségre a nemek, illetve a korosztályok utazási szokásait illetően, amelyek segíthetnek jobban megérteni ügyfeleink igényeit is” - mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18- 65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS