Ausztria nyerte a telet a magyaroknál

2023. 03. 07., 11:39

A külföldre utazó magyarok közül minden negyedik Ausztriába ment az idei télen pihenni vagy síelni, harmaduk a téli sportok miatt kelt útra – derül ki a Bank360.hu három hónap utasbiztosítási adatait elemző összegzéséből. A legmagasabb árú biztosítási szerződéseket több hónapos amerikai utakra igényelték, a kalandvágyók Réunion szigetét és a Himaláját is megcélozták.

Ahogy decemberben, úgy a következő két téli hónapban is Ausztria volt a magyarok legkedveltebb úti célja a Bank360.hu utasbiztosítás kalkulátorával december 1. és február 28. között megkötött szerződések adatai alapján. A második legtöbb utasbiztosítást - a korábbi hónapokhoz képest meglepetést okozva - a Lengyelországba utazók kötötték, majd nem sokkal lemaradva a hagyományosnak mondható úti célország, Szlovákia következik.

E két ország együttes részesedése (17 százalék) azonban meg sem közelíti a nyugati szomszédunkét (közel 26 százalék) az összes utasbiztosításból. A korábbi éllovas Olaszország ezúttal a negyedik helyen végzett, míg a nyári kedvenc Horvátország az első húsz ország közé sem fért be, ami érthető is, hiszen tipikusan nyaralási célpontnak számít.

A melegebb éghajlatú országok közül főként Thaiföldre, az Egyesült Arab Emírségekbe és Egyiptomba repültek a magyar turisták. Sokkal kisebb számban, de szerveztek utakat például az Emírségek melletti Ománba (Arab-félsziget), az indiai-óceáni Sri Lankára, Réunion szigetére és a szomszédos Mauritiusra, a karibi Arubára, az atlanti-óceáni Bermuda-szigetekre, és a világ legmagasabb hegycsúcsainak otthont adó Nepálba is.

A két legdrágább utasbiztosítást „üzleti út vagy egyéb utazás” céljára az Amerikai Egyesült Államokba, 4-4 személy részére igényelték, az egyiket négy hónapra több mint félmillió, a másikat jó két és fél hónapra csaknem 350 ezer forintért.

Extrém sportolásra kiterjedő biztosításért fizették a harmadik legmagasabb összeget, több mint 160 ezer forintot, egy négy hónapos indonéz útra, egy fő részére. (Az extrém sport az összes szerződés mindössze fél százalékát teszi ki.) A legkevesebbet, 225 forintot autó asszisztencia nélküli, egynapos, karácsony előtti, ausztriai városnéző programok biztosítására költötték.  

A turisták 44 százaléka úgy nyilatkozott, hogy városnézést tervez a célországban, 33 százalék síelésre és egyéb téli sportolásra, 12 százalék pedig tengerparti nyaralásra készült. Üzleti útra és egyéb utazásra több mint 9 százalék, míg extrém sport vagy fizikai munka miatt egy százalék indult el.

Azoknak, akik síelni vagy snowboardozni utaznak külföldre, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási konstrukciót választani. A síbiztosítás általában fedezi a helikopteres mentést és a biztosított felkutatását, biztosítja a sporteszközöket is, fedezheti a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, és tartalmaz felelősségbiztosítást is.

A szerződések közel harmadát 4 vagy 5 napra kötötték; egynapos külföldi útra minden tizedik ember ment. A téli szezonban nagyjából fele-fele arányban autóval, illetve repülővel keltek útra a kikapcsolódni vágyók, míg a kisebb részük, nagyjából 20 százalék busszal vagy vonattal utazott. A szerződők 55 százaléka az utazás előtt egy nappal, vagy az utazás napján kötötte meg az utasbiztosítását. Az online utasbiztosítás előnye, hogy bárhol és bármikor megköthető, már mobilról is: a téli hónapokban a kiutazók 46 százaléka a telefonjáról intézte a szerződését – derül ki a Bank360.hu adataiból.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS