Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?

2023. 06. 07., 10:18

Egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe lett Magyarország, ahol a jellemzően többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel – állapítja meg elemzésében a GKI.

Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatott (-8,6 milliárd euró) a KSH szerint, míg az MNB szerint csaknem 15 milliárd euró lett a hiány.

A KSH adatai alapján 2021-től romlott az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban negatívra is váltott az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiatt). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.

Az energia nélküli árukülkereskedelem alakulása, 2010-2022 (euró)

Míg az újraiparosítási program meghirdetése előtt a külkereskedelmi aktívum (energia nélkül) meghaladta a 13 milliárd eurót, addig ez 2022-re 8 milliárd euróra esett vissza, ami a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésére vezethető vissza. Ez arra utal, hogy az újonnan létrejövő export kapacitások import tartalma magasabb, mint a korábbiaké, vagyis a hazai hozzáadott érték alacsonyabb (így egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe Magyarország, ahol a jellemzően a többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel, akik importált javakat szerelnek össze exportra).

Ez, a jellemzően 80-85 százalék közvetlen (és a további közvetett – például energia) import arányt figyelembe véve persze nem meglepő. A primer energiafelhasználásban az ipar és az ipari célokat szolgáló közúti közlekedés együttesen közel 1/3-os súlyt képviseltek 2021-ben.

Az árukülkereskedelem volumenének alakulása árufőcsoportok szerint 2022-ben (2010 = 100)

2022-ben 2010-hez képest minden megfigyelt termékkörben gyorsabban nőtt az import, mint az export volumenben, ez különösen látványos az élelmiszerek (-32 százalékpont), a nyersanyagok (-51 százalékpont) és a feldolgozott termékek (-31 százalékpont) esetében. Összességében az árukülkereskedelemben a behozatal 10 százalékponttal volt gyorsabb a kivitelnél 2010-hez képest. Ez arra utal, hogy nem volt túl sikeres az új exportpiacok megszerzése. Ezt támasztja alá az is, hogy az EU súlya a kivitelből a 2014-es 73,5 százalékról 76,7 százalékra emelkedett 2022-re.

Az MNB adatai alapján a turizmus nélküli szolgáltatás külkereskedelmi egyenlege és maga a turizmus egyenlege is folyamatosan pozitív volt 2010-2022. között. Az előbbi 5, az utóbbi 3 milliárd eurót (együttesen 8 milliárd eurót) tett ki 2022-ben. A szolgáltatások egyenlege (turizmus nélkül) tavaly rekordot döntött, míg a turizmus kezd magára találni a pandémiát követő visszaesésből (2019-ben még 4,1 milliárd euró volt a többlet).

Az árukülkereskedelem, a szolgáltatások és a turizmus egyenlegének alakulása, 2010-2022 (millió euró)

Az adatokból kitűnik, hogy az újraiparosítási politika hatására nem csökkent az uniós piacoktól való függés, illetve az áru külkereskedelmi pozíciónk (export-import egyenleg) is romlott. Ez arra utal, hogy erősen importfüggő, jellemzően kevés hazai hozzáadott értéket termelő ipari üzemek települtek be 2014 után.

A tervezett nagy beruházások tovább rontanak ezen a helyzeten (nagyobb importhányad, kis hazai hozzájárulás). Ugyanakkor az is látható, hogy a szolgáltatások (s ezen belül a turizmus) fejlesztése sokkal nagyobb külgazdasági előnyt jelent, miközben GDP termelése is jobb hatásfokú.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS