Mit ért el az (újra)iparosítás a külkereskedelem alakulása tükrében?

2023. 06. 07., 10:18

Egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe lett Magyarország, ahol a jellemzően többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel – állapítja meg elemzésében a GKI.

Magyarország árukülkereskedelmi egyenlege 2022-ben rekord nagyságú veszteséget mutatott (-8,6 milliárd euró) a KSH szerint, míg az MNB szerint csaknem 15 milliárd euró lett a hiány.

A KSH adatai alapján 2021-től romlott az egyenleg jelentősen, az MNB szerint viszont már 2015-től romló a tendencia, s 2018-ban negatívra is váltott az áruforgalmi egyenleg. Abban a két adatsor megegyezik, hogy 2022-ben volt a legnagyobb romlás. Ez elsősorban az energia külkereskedelem veszteségeinek köszönhető (csak 2022-ben 9,8 milliárd euró volt a hiány emiatt). Ugyanakkor az energiakülkereskedelem nélküli adatok is azt jelzik, hogy zárul az olló az árubehozatal és -kivitel esetében, ami az egyenleg csökkenésében ölt testet.

Az energia nélküli árukülkereskedelem alakulása, 2010-2022 (euró)

Míg az újraiparosítási program meghirdetése előtt a külkereskedelmi aktívum (energia nélkül) meghaladta a 13 milliárd eurót, addig ez 2022-re 8 milliárd euróra esett vissza, ami a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésére vezethető vissza. Ez arra utal, hogy az újonnan létrejövő export kapacitások import tartalma magasabb, mint a korábbiaké, vagyis a hazai hozzáadott érték alacsonyabb (így egyre inkább az összeszerelő üzemek terepe Magyarország, ahol a jellemzően a többműszakos termelés betanított munkaerőt igényel, akik importált javakat szerelnek össze exportra).

Ez, a jellemzően 80-85 százalék közvetlen (és a további közvetett – például energia) import arányt figyelembe véve persze nem meglepő. A primer energiafelhasználásban az ipar és az ipari célokat szolgáló közúti közlekedés együttesen közel 1/3-os súlyt képviseltek 2021-ben.

Az árukülkereskedelem volumenének alakulása árufőcsoportok szerint 2022-ben (2010 = 100)

2022-ben 2010-hez képest minden megfigyelt termékkörben gyorsabban nőtt az import, mint az export volumenben, ez különösen látványos az élelmiszerek (-32 százalékpont), a nyersanyagok (-51 százalékpont) és a feldolgozott termékek (-31 százalékpont) esetében. Összességében az árukülkereskedelemben a behozatal 10 százalékponttal volt gyorsabb a kivitelnél 2010-hez képest. Ez arra utal, hogy nem volt túl sikeres az új exportpiacok megszerzése. Ezt támasztja alá az is, hogy az EU súlya a kivitelből a 2014-es 73,5 százalékról 76,7 százalékra emelkedett 2022-re.

Az MNB adatai alapján a turizmus nélküli szolgáltatás külkereskedelmi egyenlege és maga a turizmus egyenlege is folyamatosan pozitív volt 2010-2022. között. Az előbbi 5, az utóbbi 3 milliárd eurót (együttesen 8 milliárd eurót) tett ki 2022-ben. A szolgáltatások egyenlege (turizmus nélkül) tavaly rekordot döntött, míg a turizmus kezd magára találni a pandémiát követő visszaesésből (2019-ben még 4,1 milliárd euró volt a többlet).

Az árukülkereskedelem, a szolgáltatások és a turizmus egyenlegének alakulása, 2010-2022 (millió euró)

Az adatokból kitűnik, hogy az újraiparosítási politika hatására nem csökkent az uniós piacoktól való függés, illetve az áru külkereskedelmi pozíciónk (export-import egyenleg) is romlott. Ez arra utal, hogy erősen importfüggő, jellemzően kevés hazai hozzáadott értéket termelő ipari üzemek települtek be 2014 után.

A tervezett nagy beruházások tovább rontanak ezen a helyzeten (nagyobb importhányad, kis hazai hozzájárulás). Ugyanakkor az is látható, hogy a szolgáltatások (s ezen belül a turizmus) fejlesztése sokkal nagyobb külgazdasági előnyt jelent, miközben GDP termelése is jobb hatásfokú.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS