Regionális piacra jutás segíthet a magyar cégeknek túlélni a válságot

Regionális piacra jutás segíthet a magyar cégeknek túlélni a válságot
2022. 08. 17., 13:17

Milyen következményei lesznek a válság nyomában járó átrendeződésnek, hogyan reagálnak erre a cégek, kik lesznek az új gazdasági rend nyertesei, és mit jelent ilyenkor olyan támogató üzleti közösséghez való tartozás, mint a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége? Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója válaszolt a kérdésekre.

„A 2008-2009-es világválság után, egy 10 éven át tartó konjunktúra következett: a globalizáció az élet minden területén tetten érhetővé vált, kinyílt a világ, a távolsági utazások hétköznapivá váltak, a költségoptimalizálással globálissá vált beszállítói láncok messzire nyúltak, a digitalizáció előretörésével pedig megváltoztak vásárlási szokásaink is; minden értelemben átléptük a lokális határainkat” – kezdte elemzését az OPTEN stratégiai igazgatója.

Tíz év elteltével a szakértők már a világgazdaság lassulásáról kezdtek beszélni, lassuló GDP-t és emelkedő inflációt emlegetve.

A következő mérföldkő a 2020-as koronavírus-járvány volt, amelynek következtében folyamatossá vált a bizonytalanság: állandóan újra kellett tervezni, a bezárkózás és a nyitás időszakai felváltva követték egymást. 2022 márciusában kitört az orosz-ukrán háború, miközben a világ gazdasága még ki sem heverte a járvány okozta nehézségeket.

„Ha kicsit távolabb nézünk, azt látjuk, hogy a bizonytalanság egyáltalán nem szűnt meg, sőt, inkább állandósulni látszik, hiszen újabb és újabb válsághelyzetekre, járványokra (például majomhimlő) kell felkészülnünk” – folytatta dr. Csorbai Hajnalka.

(Dr. Csorbai Hajnalka is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. Az interjúsorozat 421. cikkét IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Az OPTEN stratégiai igazgatója az ellátási láncok akadozásában, az alapanyaghiányban, az egyes iparágak átrendeződésében (például turizmus), az infláció emelkedésében és a munkaerőhiányban látja azokat a kihívásokat, amelyekkel a világnak leginkább szembe kell néznie az elmúlt években kialakult válsághelyzetek nyomán.

„Az orosz-ukrán háború kitörésével a helyzet tovább romlott: a nemzetközi piacon is elszabadult az infláció, masszív energiaválság van kibontakozóban, berobbant az olajár, amely folyamatos zavarokat okoz a termelő szektorokban, az autóipar vagy épp a műtrágyagyártás területén. Nagy darab hasadt ki a világ agrár piacáról, ez okozza a gabona és az étolaj hiányát is. Ugyanakkor a válságnak természetesen vannak nyertesei is: és itt gazdaságpolitikai vonatkozásban elég összetett a helyzet. Átalakul a kőolaj és földgáz export relációja, a mezőgazdaság is igyekszik átrendeződni és jól láthatóan a devizák is jelentős mozgásban vannak.”

Magyarország gazdasága és a válságok

Magyarország helyzetét tekintve mindig is jobban ki volt szolgáltatva a különböző válságoknak: hazánk a kontinens egyik legnyitottabb kis gazdasága, erősen függ más országoktól (például: orosz energia, meghatározó EU-s exportpiacok). Erősödik az import, romlik a külgazdasági mérleg és az árfolyamingadozások is jelentősen befolyásolják a gazdaság alakulását.

„Ha a nemzetgazdasági ágakat nézzük, az látszik, hogy az MVÜK-tagság jelentős része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, a műszaki, szakmai, tudományos és tanácsadói tevékenységi körben, valamint az információ-kommunikációs területen érdekelt” – mondta az OPTEN stratégiai igazgatója.

Székhely tekintetében komoly eltolódás van a budapesti, Pest megyei székhelyű cégek irányába a közösségen belül.

A foglalkoztatottak számának alakulásában a magyar gazdaság és az MVÜK-tagok esetében ellenkező irányú trend tapasztalható. Miközben nemzetgazdasági szinten az összalkalmazottak száma a 2020-21-es időszakban jelentősen nőtt, az MVÜK-tagságban már 2019-ről 2020-ra csökkenés volt megfigyelhető, és ez a tendencia később is folytatódott.

Dr. Csorbai Hajnalka hangsúlyozta, hogy a jelenség egyáltalán nem a nagyarányú elbocsátásoknak, sokkal inkább az MVÜK-tagok gyors alkalmazkodásának köszönhető. A tagok (elsősorban a nagyvállalatok) felismerték ugyanis, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal jobban járnak olyan humán-erőforrás állománnyal, amely könnyebben skálázható, illetve adott helyzetben hatékonyabban átszervezhető, így alkalmazotti státusz helyett inkább bérmunkában bérlik vissza a dolgozóikat, ami költséghatékonyság szempontjából is jobb megoldásnak bizonyult.

Ezzel párhuzamosan nagyon fontos kiemelni, hogy a személyi jellegű ráfordítások és kifizetések az MVÜK-tagság esetében a legtöbb szegmensben (a munkaerőátszervezések ellenére) jelentősebb mértékben növekedtek, mint az országos átlag.

„Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a hatékonyság növelése után, az MVÜK-tagok munkavállalói magasabb fizetésemeléseket kaptak, mint az országos átlag. A tagság nagyon jól és gyorsan reagál a válság adta kihívásokra. Jobban és gyorsabban, mint a magyar átlag” – fejtette ki az OPTEN stratégiai igazgatója.

Gyors reagálás, kiemelkedő profit

Ami az árbevétel értékeket illeti, az MVÜK-tagság nagyjából párhuzamosan mozog a teljes hazai gazdasággal: bár nagyvállalati szinten pici elmaradás tapasztalható az országos átlaghoz képest, leggyakrabban nem árbevételre optimalizálnak a cégek, hanem profitra. Ott pedig kiemelkedően jól teljesítettek az MVÜK-hoz tartozó vállalatok, mind a nagyvállalati, mind a kkv szektorban.

A kötelezettségekről (banki hitelek, szállítók kötelezettségek) dr. Csorbai Hajnalka elmondta: az MVÜK-tagok közül a mikro- és kisvállalkozások (400 millió forint alatti bevétellel), illetve a nagyvállalatok (3 milliárd forint feletti árbevétellel) kötelezettségei országos átlag alattiak, míg a klasszikus kkv cégeké (400 millió – 3 milliárd forint közötti árbevétel) kismértékben meghaladja az országos átlagot.

Egyértelműnek látszik, hogy a megnövekedett pénzügyi kockázat miatt vállalati szinten egyre több lesz a csőd, a felszámolás és a kényszertörlés, mert a bérinfláció, az alapanyag- és az energiaárak emelkedése hatalmas nyomás alá helyezik a vállalkozásokat. Mindemellett a Covid-időszakban megtapasztalt bizalomvesztés továbbra is fennáll, ami miatt még feszesebb creditmanagementre lesz szükségük a cégeknek.

„A jövő nagyban függ majd az ágazatokon belüli átrendeződésektől, a gazdaság kihívásaira adott gyors reakcióktól, valamint attól, hogy ki hogyan tud élni a regionális piacnyitás adta lehetőségekkel” – mondta a stratégiai igazgató.

(Fotók: OPTEN)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS