Milyen következményei lesznek a válság nyomában járó átrendeződésnek, hogyan reagálnak erre a cégek, kik lesznek az új gazdasági rend nyertesei, és mit jelent ilyenkor olyan támogató üzleti közösséghez való tartozás, mint a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége? Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója válaszolt a kérdésekre.
„A 2008-2009-es világválság után, egy 10 éven át tartó konjunktúra következett: a globalizáció az élet minden területén tetten érhetővé vált, kinyílt a világ, a távolsági utazások hétköznapivá váltak, a költségoptimalizálással globálissá vált beszállítói láncok messzire nyúltak, a digitalizáció előretörésével pedig megváltoztak vásárlási szokásaink is; minden értelemben átléptük a lokális határainkat” – kezdte elemzését az OPTEN stratégiai igazgatója.
Tíz év elteltével a szakértők már a világgazdaság lassulásáról kezdtek beszélni, lassuló GDP-t és emelkedő inflációt emlegetve.
A következő mérföldkő a 2020-as koronavírus-járvány volt, amelynek következtében folyamatossá vált a bizonytalanság: állandóan újra kellett tervezni, a bezárkózás és a nyitás időszakai felváltva követték egymást. 2022 márciusában kitört az orosz-ukrán háború, miközben a világ gazdasága még ki sem heverte a járvány okozta nehézségeket.
„Ha kicsit távolabb nézünk, azt látjuk, hogy a bizonytalanság egyáltalán nem szűnt meg, sőt, inkább állandósulni látszik, hiszen újabb és újabb válsághelyzetekre, járványokra (például majomhimlő) kell felkészülnünk” – folytatta dr. Csorbai Hajnalka.
(Dr. Csorbai Hajnalka is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. Az interjúsorozat 421. cikkét IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Az OPTEN stratégiai igazgatója az ellátási láncok akadozásában, az alapanyaghiányban, az egyes iparágak átrendeződésében (például turizmus), az infláció emelkedésében és a munkaerőhiányban látja azokat a kihívásokat, amelyekkel a világnak leginkább szembe kell néznie az elmúlt években kialakult válsághelyzetek nyomán.
„Az orosz-ukrán háború kitörésével a helyzet tovább romlott: a nemzetközi piacon is elszabadult az infláció, masszív energiaválság van kibontakozóban, berobbant az olajár, amely folyamatos zavarokat okoz a termelő szektorokban, az autóipar vagy épp a műtrágyagyártás területén. Nagy darab hasadt ki a világ agrár piacáról, ez okozza a gabona és az étolaj hiányát is. Ugyanakkor a válságnak természetesen vannak nyertesei is: és itt gazdaságpolitikai vonatkozásban elég összetett a helyzet. Átalakul a kőolaj és földgáz export relációja, a mezőgazdaság is igyekszik átrendeződni és jól láthatóan a devizák is jelentős mozgásban vannak.”
Magyarország helyzetét tekintve mindig is jobban ki volt szolgáltatva a különböző válságoknak: hazánk a kontinens egyik legnyitottabb kis gazdasága, erősen függ más országoktól (például: orosz energia, meghatározó EU-s exportpiacok). Erősödik az import, romlik a külgazdasági mérleg és az árfolyamingadozások is jelentősen befolyásolják a gazdaság alakulását.
„Ha a nemzetgazdasági ágakat nézzük, az látszik, hogy az MVÜK-tagság jelentős része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, a műszaki, szakmai, tudományos és tanácsadói tevékenységi körben, valamint az információ-kommunikációs területen érdekelt” – mondta az OPTEN stratégiai igazgatója.
Székhely tekintetében komoly eltolódás van a budapesti, Pest megyei székhelyű cégek irányába a közösségen belül.
A foglalkoztatottak számának alakulásában a magyar gazdaság és az MVÜK-tagok esetében ellenkező irányú trend tapasztalható. Miközben nemzetgazdasági szinten az összalkalmazottak száma a 2020-21-es időszakban jelentősen nőtt, az MVÜK-tagságban már 2019-ről 2020-ra csökkenés volt megfigyelhető, és ez a tendencia később is folytatódott.
Dr. Csorbai Hajnalka hangsúlyozta, hogy a jelenség egyáltalán nem a nagyarányú elbocsátásoknak, sokkal inkább az MVÜK-tagok gyors alkalmazkodásának köszönhető. A tagok (elsősorban a nagyvállalatok) felismerték ugyanis, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal jobban járnak olyan humán-erőforrás állománnyal, amely könnyebben skálázható, illetve adott helyzetben hatékonyabban átszervezhető, így alkalmazotti státusz helyett inkább bérmunkában bérlik vissza a dolgozóikat, ami költséghatékonyság szempontjából is jobb megoldásnak bizonyult.
Ezzel párhuzamosan nagyon fontos kiemelni, hogy a személyi jellegű ráfordítások és kifizetések az MVÜK-tagság esetében a legtöbb szegmensben (a munkaerőátszervezések ellenére) jelentősebb mértékben növekedtek, mint az országos átlag.
„Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a hatékonyság növelése után, az MVÜK-tagok munkavállalói magasabb fizetésemeléseket kaptak, mint az országos átlag. A tagság nagyon jól és gyorsan reagál a válság adta kihívásokra. Jobban és gyorsabban, mint a magyar átlag” – fejtette ki az OPTEN stratégiai igazgatója.
Ami az árbevétel értékeket illeti, az MVÜK-tagság nagyjából párhuzamosan mozog a teljes hazai gazdasággal: bár nagyvállalati szinten pici elmaradás tapasztalható az országos átlaghoz képest, leggyakrabban nem árbevételre optimalizálnak a cégek, hanem profitra. Ott pedig kiemelkedően jól teljesítettek az MVÜK-hoz tartozó vállalatok, mind a nagyvállalati, mind a kkv szektorban.
A kötelezettségekről (banki hitelek, szállítók kötelezettségek) dr. Csorbai Hajnalka elmondta: az MVÜK-tagok közül a mikro- és kisvállalkozások (400 millió forint alatti bevétellel), illetve a nagyvállalatok (3 milliárd forint feletti árbevétellel) kötelezettségei országos átlag alattiak, míg a klasszikus kkv cégeké (400 millió – 3 milliárd forint közötti árbevétel) kismértékben meghaladja az országos átlagot.
Egyértelműnek látszik, hogy a megnövekedett pénzügyi kockázat miatt vállalati szinten egyre több lesz a csőd, a felszámolás és a kényszertörlés, mert a bérinfláció, az alapanyag- és az energiaárak emelkedése hatalmas nyomás alá helyezik a vállalkozásokat. Mindemellett a Covid-időszakban megtapasztalt bizalomvesztés továbbra is fennáll, ami miatt még feszesebb creditmanagementre lesz szükségük a cégeknek.
„A jövő nagyban függ majd az ágazatokon belüli átrendeződésektől, a gazdaság kihívásaira adott gyors reakcióktól, valamint attól, hogy ki hogyan tud élni a regionális piacnyitás adta lehetőségekkel” – mondta a stratégiai igazgató.
(Fotók: OPTEN)
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
