Földi Tamás: Új modellekre van szükség, amelyek már számolnak a COVID-hatással

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 10. 09., 10:00

A koronavírus-járvány teljesen használhatatlanná tette a cégek hagyományos üzleti előrejelző modelljeit. A múltbéli trendek, megfigyelések már nem érvényesek – mondta az Üzletemnek adott interjúban Földi Tamás, a legnagyobb magyar big data cég, a Starschema Kft. egyik alapító-tulajdonosa.

Hogyan élte meg a járványhelyzetet a Starschema Kft.? A tavalyi 25 százalékos árbevétel-növekedés után idén mire számítanak?

– Mint minden gazdasági szereplőnek, nekünk is kihívást jelentett a járvány kezelése. Bár informatikai cég lévén az otthoni munkára való átállás kevésbé okozott nehézséget, az ellátási láncokban márciusban és áprilisban fellépő zavarok több nagy amerikai ügyfelünk projektjét is érintette. Szerencsére azonban az amerikai gazdasági intézkedésnek köszönhetően ezek a zavarok elhárultak, és a projekteket is folytatni tudtuk. A Starschema üzleti szempontból eddig ellenállónak bizonyult a világjárvány negatív gazdasági hatásaival szemben. Az első három negyedévben mind bevételi, mind kiadási oldalon lényegében teljesíteni tudtuk a 2020-as üzleti tervben szereplő számokat. Erre a teljesítményre és jelenlegi tudásunkra alapozva idén nagyjából 20 százalékos növekedéssel számolunk a terveknek megfelelő nyereség mellett.

Cégükhöz főleg Fortune 500-as nagyvállalatoktól érkeznek megrendelések. Mennyire viselte meg az amerikai piacot a pandémia? És mennyire az európai piacot? Milyen visszajelzések érkeznek a partnereiktől?

– Ez nagyon iparágfüggő. Az első félévben a pandémia által leginkább érintett iparágakat (utazás, olajipar, repülés, autógyártás) leszámítva a cégek nem húzták be azonnal a kéziféket, így folytatni tudtuk a tavaly elindított projekteket. Ennek megfelelően az első félév számunkra még a konjunktúra jegyében telt, de tudomásunk szerint a legtöbb hazai és külföldi IT tanácsadó cég hozzánk hasonlóan szintén hozni tudta terveit. A második félévre azonban néhány vállalatot leszámítva mindenhol az óvatos kivárás a jellemző, ezért több tőlünk megrendelt vagy tervezett projektet is későbbre halasztottak. Ha csak az amerikai nagyvállalati ügyfeleinket vizsgáljuk, körükben általánosságban visszafogott optimizmus tapasztalható, még akkor is, ha egyikőjük sem számít V alakú kilábalásra. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy érdekes hatása volt az amerikai vállalattámogatási programoknak, amelyek mesterségesen pumpálták fel pénzzel a tőzsdei cégeket. Ezzel ugyan sokaknak sikerült időt nyerniük és a számos elemző által prognosztizált inflációs hatás is elmaradt, de kérdés, meddig lehet pénznyomtatással elfedni az évszázad egyik legnagyobb gazdasági válságát.

Ebben a meglehetősen bizonytalan helyzetben van esély újabb nyitásokra, piacbővítésre? Mely iparágakat érdemes most megcélozni?

– Ez most számunkra is az óvatosság és a kivárás időszaka, amikor a hangsúlyt elsősorban a munkavállalóink megőrzésére, védelmére és a mértékletes növekedésre szeretnénk fektetni. Nyitásra, piacbővítésre meglévő ügyfeleink mellett elsősorban a gyógyszeriparban és high-tech cégek esetén látunk esélyt, ezeken a területeken ugyanis az innovációs nyomás továbbra is csak fokozódik.

Ha már Covid-19 – gyógyszercégek is igénybe veszik az adatelemzési szolgáltatásukat?

– Több érdekes együttműködésünk van folyamatban két nagy gyógyszeripari óriással, a Johnson & Johnson-nal és a Bristol Myers Squibb-bel. Részleteket ezzel kapcsolatban nem árulhatok el, de annyit általánosságban elmondhatok, hogy a koronavírus-járvány teljesen használhatatlanná tette a cégek hagyományos üzleti előrejelző modelljeit. A múltbéli trendek, megfigyelések már nem érvényesek, nem elegendőek a gazdasági tevékenység végzéséhez, fenntartásához szükséges erőforrások előrejelzésére. Olyan új modellekre van szükség, amelyek már számolnak a COVID-hatással, a cégek többsége most ezek újraépítésén dolgozik, ehhez nyújt támogatást adatelemzési szolgáltatásunk.

Mi most a nagycégek túlélési stratégiája? Lehet egyáltalán több évre tervezni?

– Ez megint csak cég- és iparágfüggő. Egyik ügyfelünk, a világ legnagyobb autókölcsönző cége, az AVIS például úgy tudta visszaküzdeni a részvényei árfolyamát a válság előtti szintre, hogy durva költségcsökkentésbe kezdett, és jelentős mértékben leépítette, optimalizálta autós flottáját. Ez természetesen nem mindenki számára járható út. Általánosságban a digitalizáció, illetve annak fejlesztése az a közös elem, amely most minden nagyvállalat túlélési stratégiájában kulcselemként megjelenik.

Készül a Starschema stratégiaváltásra, esetleg már javában dolgoznak rajta?

– Alapvetően nem kívánunk változtatni üzleti stratégiánkon. Ennek fő pillérét változatlanul a tengerentúli aktivitásunk képezi, hiszen bevételeink mintegy kétharmada továbbra is nagyrészt Fortune 500-as vállalatoktól érkezik. Emellett még nagyobb hangsúlyt fektetünk az Európai Unió területén történő terjeszkedésre, ez irányú munkánknak is vannak eredményei új ügyfelek és elnyert megbízások formájában. A növekedési céljaink átgondolása mellett tehát a meglevő, export fókuszú üzletmenetet visszük tovább. Ha stratégiánk nem is, de a rövid távú lehetőségeink változnak. Ahhoz, hogy kihasználjuk ezeket, rugalmasnak kell lennünk, ami napjainkban legalább olyan fontos, mint egy hosszú távú stratégia.

Milyen fejlesztéseket terveznek 2021-ben?

– 2018 óta üzemeltetünk saját irodát Washingtonban, intenzív lokális marketing és értékesítési tevékenységet folytatunk az amerikai piacon, ahol még mindig erős növekedési potenciált látunk a járványhelyzet ellenére is. Ezt a jelenlétet szeretnénk még jobban erősíteni. A 2021-es növekedést továbbra is az amerikai piacról várjuk, így ottani tevékenységünk kiemelten fontos.

Hány munkatárssal dolgoznak? A közeljövőben milyen posztokon kívánnak erősíteni?

– Jelenleg is több mint 200 munkavállalóval dolgozunk három különböző irodában, Budapesten, Szegeden és Washingtonban. A felhő alapú adatfeldolgozás és adatelemzés azok a területek, amelyek a leggyorsabban fejlődnek nálunk, itt kívánunk több szakembert alkalmazni.

Nemrég költözött haza a családjával Washingtonból. Mennyire izgalmas az itthoni munka?

– Két évet töltöttem kint, hogy megerősítsem a Starschema amerikai hídfőállását és megszervezzem az ottani csapat munkáját. A hazaköltözés nagy váltás, egy másik fejezet az életemben, ami régi és új kihívásokat is rejt számomra. Ez egy borzasztóan izgalmas időszak minden cég életében, hatalmas felelősség van most a cégvezetőkön, hogy jó döntéseket hozzanak. A profitabilitás mellett azonban a munkavállalóink fizikai és szellemi egészségére is oda kell figyelni. Az otthoni munkavégzés miatt újra kell gondolni a szervezeti kultúránkat, belső folyamatainkat, a rendes ügymenet mellett ezeket látom kiemelten fontos feladataimnak.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munkám során sok olyan dologgal foglalkozom, amit szeretek. Egy dolog van, amit szakmai értelemben újra kipróbálnék: egyszer még szeretnék visszatérni az IT Security iparba, ahonnan a karrierem indult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS