Amerika után Európában is hódít a vezető magyar big data cég

2020. 02. 12., 13:45

Közel 25 százalékos árbevétel növekedést ért el tavaly a budapesti székhelyű Starschema Kft., amely ezzel megközelítette a 4 milliárd forintos éves bevételi határt. A főként Fortune 500-as nagyvállalatoktól érkező megrendelések mellett ez az eredmény nagyrészt a cég új európai projektjeinek köszönhető.

Magyarország legnagyobb üzleti intelligencia és big data szolgáltatója ezzel tavaly is tartani tudta azt a 20-30 százalékos növekedési ütemet, amely árbevételének alakulását jellemezte az elmúlt években. A Starschema megrendeléseinek túlnyomó része a tengerentúlról, főként Fortune 500-as nagyvállalatoktól érkezik. A cég állandó ügyfelei között olyanok szerepelnek, mint a Facebook vagy a Disney, de a listán található a világ vezető streaming szolgáltatója, a Netflix is.

Az USA-beli terjeszkedés támogatása érdekében a Starschema 2018 óta saját irodát üzemeltet Washingtonban. A főként amerikai alkalmazottakból álló csapat elsődleges feladatát a lokális marketing és értékesítési tevékenység ellátása képezi, a fejlesztőmunka továbbra is Magyarországon zajlik. Az washingtoni iroda által leszerződött megrendelések volumene tavaly nyár óta emelkedik meredeken, a legnagyobb fogások között a Sony Music nevét érdemes kiemelni.

Bár a cég amerikai ügyfelektől befolyó bevétele az előző évben is nőtt, a tengerentúli megrendelések aránya a korábbi 70-ről 60 százalékra csökkent. Ennek oka az, hogy a Starschema 2019-ben több jelentős európai projektet is sikerrel zárt, így a kontinensről származó árbevételének hányada a teljes volument nézve 5-ről 15 százalékra emelkedett. Példaként az ENSZ világélelmezési szervezete, a római székhelyű World Food Programme-mal több éve zajló, közös munkát lehet említeni.

Csillag Péter, a Starschema alapító-tulajdonosa szerint a tavalyi üzleti eredmények egy közelgő stratégiaváltást vetítenek elő.

„2020-ban tovább folytatjuk tervezett növekedési programunkat, amiben azonban az eddigiekhez képest lesz némi hangsúlyeltolódás. Az egyik fő pillért változatlanul a tengerentúli tevékenységünk képezi, de az év második felétől az Európai Unió területén is intenzív terjeszkedésbe kezdünk. Ennek érdekében az eddigi opportunista, egy-egy ügyfélre fókuszáló piacszerző stratégiáról a komplett régiókat, piaci szegmenseket célzó, tudatosabb üzletfejlesztésre váltunk át” – foglalta össze a terveket Csillag Péter.

Földi Tamás, a Starschema másik alapítója-tulajdonosa,a cég műszaki igazgatójaúgy véli, kilátásaikat javítja, hogy továbbra is töretlen a globális digitalizációs trend, és erősödik az igény az üzleti folyamatok során keletkező adatok elemzésére, hasznosítására.

„A nagyvállalatok egyre nagyobb arányban helyezik át folyamataikat digitális platformokra és egyre több adatot generálnak, így a Starschema által nyújtott adatelemzési szolgáltatások és technológiák piaca is dinamikusan bővül. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye számunkra az, hogy nagyot léptünk előre az ügyfél és megrendelés állományunk differenciálása terén. Ez azt jelenti, hogy cégünk mind földrajzi, mind iparági bontásban egyre több szegmensben tud megjelenni szolgáltatásaival és technológiai megoldásaival”– értékelt Földi Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS